37 research outputs found
A Pannon vegetációrégió lehatárolása
A Pannonicum szinte minden európai-eurázsiai biogeográfiai
térképen önálló florisztikai egységként szerepel. A pannon
régió azonban vegetációs szempontból is egyedi.
Dolgozatunkban a potenciális növényzet alapján adunk meg
javaslatot a pannon vegetációrégió határának meghúzására. A
régió határvonalát Európa potenciális vegetációtérképére,
mint közös platformra húztuk be. Az alapadatok főként a
szerzők terepi tapasztalata, valamint a régióra készült
vegetáciĂłtĂ©rkĂ©pek Ă©s vegetáciĂłjellemzĂ©sek biztosĂtották.
Azokat a tájakat vontuk a pannon vegetációrégióhoz, amelyek
növényzete dominánsan pannon jellegű, azaz jellemzően a nagy
kiterjedĂ©sű klĂmazonális Ă©s edafikus pannon társulásokat
használtuk a határ megvonására. A felvázolt határ többnyire a
Quercetum petraeae-cerridis Ă©s a Carpinus betulus/Fagus
sylvatica-uralta erdők között húzódik. Minden jelentősebb
határszakasz esetében megadtuk, hogy a határvonal két oldalán
mi a jellemző növényzet. Ha egy pannon jellegű társulás vagy
társulásmozaik teljesen körülölelt más, kisebb kiterjedésű
Carpinus betulus/Fagus sylvatica-uralta tájat/tájrészletet,
azt a pannon rĂ©giĂł rĂ©szĂ©nek tekintettĂĽk. Az Ăgy lehatárolt
pannon vegetációrégió 167 012 km2 kiterjedésű. A határvonal
DK-Morvaországtól a Fertőtől nyugatra halad, átmetszve a
Dunántúl nyugati és déli részét éri el a Drávát, majd a
Fruška Gora-t és a Delibláti-homokpusztát északról
megkerülve, a Maros-völgybe behatolva, az Erdélyi-
szigethegység nyugati lábán haladva éri el a Tisza és Bodrog
árterét. Északon a Kárpátok előhegyeinek Quercetum petraeae-
cerridis erdőinek északi szegélyén haladva zárul a kör.
Vannak olyan szakaszok, ahol a határ behúzása egyértelmű,
máshol a határ nem teljesen egyértelmű, mivel jellegtelenebb
és/vagy azonális növényzetű tájakban a határbehúzást csak
önkényesen lehetett megtenni. A pannon vegetációrégió határa
nyugaton-délnyugaton kevésbé, északon és keleten jobban
egybeesik a Pannonicum flóratartomány határával. Az ok a
florisztikai Pannonicum térbelileg olykor pontatlan
határbehúzása mellett a flóra és a vegetáció eltérő
viselkedése, a határokon a grádiensek eltérő meredeksége,
ill. az extrazonalitás eltérő hatása. A jövőben érdemes lenne
elvégezni a szomszédos vegetációrégiók lehatárolását hasonló
elvek alapján. Kiderülhet, hogy mennyire általános jelenség a
régiók közé ékelődő, jelleg nélküli térségek vagy éppen
átmeneti jellegű vegetáciĂłval borĂtott terĂĽletek lĂ©tezĂ©se,
hasonlĂłan a DNy-DunántĂşlhoz. Fontos feladat lenne kvantitatĂv
adatok alapján pontosĂtani a Pannonicum flĂłrarĂ©giĂł határát,
felvázolva a határmenti flóragrádienseket. Térképünk arra is
lehetőséget ad, hogy az Európai Unió Natura 2000-es és egyéb
programjai tudományosabb alapokon álló biogeográfiai
lehatárolást alkalmazzanak
Delineation of the Pannonian vegetation region
Phytogeographical regions have been set up traditionally on the basis of the flora. Several examples indicate that the potential natural vegetation is also suitable for this purpose although the flora- and vegetation-based boundaries do not necessarily overlap. We define a vegetation region as an area where the physical geographic features are rather uniform, and which consists of landscapes with floristically/structurally similar vegetation and/or their repetitive mosaics. In this paper, we delimited the boundaries of the Pannonian region based on the distribution of characteristic plant communities. The line runs most often on the border between Quercus cerris-Quercus petraea and Carpinus betulus/Fagus sylvatica dominated landscapes. We provided descriptions of the potential vegetation on both sides of the boundary. The region has an area of 167,012 km2 . The region is either in direct contact with the neighboring regions (e.g., Western Carpathians), or is separated from them by transitional areas (towards the Eastern Alps), and character-poor areas with non-Pannonian, non-Alpine, non-Dinaric vegetation (in the southwest to the Western Balkan). Often, the boundary does not coincide with the boundary of the Pannonicum floristic province. We found that vegetation region boundaries can help reevaluate long-established floristic region boundaries. The boundary of the 'floristic Pannonian region' also requires revision based on integrated distribution databases and statistical analyses. We argue that the method applied here is simple, repeatable and falsifiable. Our map provides an opportunity to the European Union to use a scientifically more sound biogeographical circumscription of the Pannonian region in her Natura 2000 and other programs. © Akadémiai Kiadó, Budapest
A Cornu aspersum (O. F. MĂĽller, 1774) Ă©s a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventĂv csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása
Alien aquatic vascular plants in the in Hungary (Pannonian Ecoregion)
Estimating the extent of biological invasions is critical in predicting the effect of exotic species. We investigated the occurrence and number of alien freshwater plants and give information on the composition of alien aquatic flora, their trend in time, invasion pathway and their invasive character