Király, Botond Gergely

Sulyok, Kinga Mária

Varga, András

Repository of the Academy's Library

A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774)és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajokhazai elõfordulásának aktualizálásaVarga András, Király Gergely & Sulyok Kinga MáriaAbstract: New distribution records of Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) and Helix lucorum Linnaeus,1758 in Hungary. All Hungarian locality data are summarized on UTM gridmaps. The publication con-tains 7 new dates, with 5 figures.Key words: Cornu aspersum, Helix lucorum, Hungary, new records, UTM gridmaps.Subai Péter már 1974-ben felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar faunában egyre több ide-gen csigafaj jelenik meg. Az azóta eltelt közel negyven év direkt vagy indirekt módon újabbfajokat produkált. Úgy tûnik ez a folyamat leállíthatatlan. Az indirekt módon való terjedésa felgyorsult gazdasági tevékenység egyik következménye, itt elég az Arion lusitanicusMabille, 1868 gyors hazai térhódítását megemlíteni. Az 1985-ös megjelenése óta (Varga1986) – többnyire a kertészeti élõnövény szállítmányokkal – napjainkra lefedte szinte az or-szág egész területét (gyakori túlszaporodása olykor hatalmas károkat okoz). A direkt vagyszándékos betelepítés következményét csupán évek (évtizedek) múlva lehet felmérni. Talána legismertebb, amikor a betelepített ragadozó csigák megritkíthatják vagy ki is pusztíthat-ják az õshonos fajokat (legfeltûnõbbek ezek a pusztítások az apróbb trópusi szigetek ende-mikus faunájában). Több faj betelepítése köszönhetõ az akvaristák, terraristák „közremûkö-désének”. A megunt, vagy túlszaporodott kedvenceket alkalmas helyeken kitelepítik, ennektudható be pl. a Melanoides tuberculatus (O. F. Müller, 1774), Planorbella duryi (Wetherby,1879) megjelenése. Szerencsés esetben a kitett példányok rövid ideig, többnyire a tél bekö-85M A L A K O L Ó G I A I  T Á J É K O Z T A T ÓMALACOLOGICAL NEWSLETTER2010 28: 85–901. ábra: Achatina fulica Bowdich, 1822 (Eger, vár, 2005.06.23.) szabadban megfigyelt példánya. Fotó: Varga A.85_90_Varga_Kiraly_Sulyok.qxd  2010.10.08.  16:16  Page 85szöntéséig élnek. 2005-ben nagy meglepetést okozott az egri várban, mikor az Achatinafulica Bowdich, 1822 két kifejlett példányára figyeltek fel a látogatók (1. ábra), majd eze-ket összeszedték és leadták a múzeumba. Megszívlelendõ Subai (1974) tanácsa, p. 52: „Ja-vaslom, hogy az eddig betelepített fajok lelõhelyeit tegyük közzé és kerüljük a további be-telepítéseket.”A Magyarországon honos Helix pomatia Linnaeus, 1758 és Helix lutescens Rossmässler,1837 mellett az utóbbi évtizedekben újabb két nagytestû helicida faj jelent meg, amelyekegyenlõre elszórtan, de több stabil, önfenntartó állománnyal rendelkeznek.2. ábra: Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) (üres kör – korai adat, feltételezhetõ, az állomány kipusztult) magyarországi elterjedéseA Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) (2. ábra) elõfordulása, már az 1970-es évektõl is-mert Pintér et al. (1979) (Vecsés; Tihany, Belsõ-tó környéke). Pintér & Suara (2004) ösz-szegzésében a következõ adatok szerepelnek: Érd: Érdliget (CT45); Budapest: Pestszentlõ-rinc, Pestszentlõrinc, kert (CT65); Vecsés, kert (CT75); Tihany: Belsõ-tó (YM19); Tihany(helymegjelölés nélkül, talán azonos az elõzõvel? – mindenesetre az YN10 UTM négyzethozzárendelve). Ugyanezen adatok szerepelnek Fehér & Gubányi (2001) enumerációjábanis. A Mátra Múzeum gyûjteményében a fentiek közt már szereplõ két lelõhelyrõl gyûjtöttpéldányok ismertek: CT75: Vecsés, 1970. (3 db), leg. Eõry M. (MMGY3256). YM19: Ti-hany, Belsõ-tó, 1977. (2db), leg. Drimmer L. (MMGY55398). S. Szigethy Anna szóbeliközlése alapján elõfordul Érd belterületén az Ürmös úton (CT45) is.Majoros & Halmágyi (2003) szerint hazánkba valószínûleg több alkalommal is behurcoltákvagy betelepítették, Tihany, Vecsés, Ercsi és Monor (utóbbi kettõ Pintér L. szóbeli közlése, 1998)szabadföldi lelõhelyeit említik, feltételezve azt, hogy ezek az állományok a hidegebb teleken ki-8685_90_Varga_Kiraly_Sulyok.qxd  2010.10.08.  16:16  Page 86pusztulnak. (Ercsi CT43 és Monor CT84 jelzésû adatok a 2. ábrán üres körrel szerepelnek, mi-vel nincs belõlük bizonyító példány, illetve nem kerültek be a 2003-as térképkötetbe.)A Magyar Temészettudományi Múzeum Mollusca gyûjteményében az alábbi adatok ta-lálhatók: Kispest (Budapest, Kispest, Simonyi Zs. utca, 2009.08.29 leg. Sulyok K.)HNHM97204 (CT65); Népliget (garden of Dept. of Botany) 2009.07.07 leg. Fehér Z.HNHM97115 (CT55); valamint újabb gyûjtésekkel pontosítva az érdi elõfordulás: Érd, Érd-liget, Duna utca, 2009.09.05 leg. Sulyok K. HNHM97203 (CT45). Gellérthegy (pontosab-ban annak Ny-i oldala, a Köbölkút utca és környéke, megfigyelte Murányi D. 2008-ban)(CT56) (SULYOK 2010).3. ábra: Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) (Kõröshegy, M7 autópálya völgyhídja alatt). Fotó: Király G.A faj 2010-ben a következõ lelõhelyrõl került elõ: Kõröshegy, az M7 autópálya nagy völgy-hídja alatti csapadéktározó medence szegélyében (YM28), (N46-49-02 – E017-53-52) (leg.Király G., 2010). Bár csak egyetlen közepesen fejlett példány került elõ (3. ábra), feltételez-hetõ, hogy a térségben többfelé megtelepedett, vagy a Tihany környéki állományok terjesz-kedésével, vagy újabb betelepülés révén, amelynek a közelben futó közlekedéséi hálózatnaknagy szerepe lehetett. A 2007-ben épített, és azóta meglepõen fajgazdagon benövényesedettcsapadéktároló medence 2-3 m széles nádas szegéllyel rendelkezett, amelyet, üde, gyomosrézsû határolt. A rézsût Festuca rubra és F. pratensis vetett gyepje borítja, amelybe a kör-nyezõ másodlagos gyepekbõl már számos faj betelepedett (pl. Crepis biennis, Melilotusofficinalis, Rumex crispus, Trifolium pratense, Vicia angustifolia).A faj természetes elterjedési területe a Földközi-tenger medencéje. Innen direkt módon táp-lálkozási célból már az ókori rómaiak megkezdték szétterjesztését. Feltételezhetõen így jutott ela Brit-szigetekre és Európa más országaiba is. A faj széthurcolása a modern idõkben gyorsultfel rohamosan, elsõsorban hajózással és kereskedelemi szállítmányokkal véletlenül (pl.: Auszt-rália, Új-Zéland), valamint táplálkozási célú szándékos betelepítések miatt (pl.: USA Kalifornia,Brazília). Ma a Cornu aspersum az egész világon elõforduló, kozmopolita faj, mely meghódí-totta Európát, Afrikát, Észak- és Dél-Amerikát illetve Ausztráliát is (Sulyok, K. M. 2010).A Helix lucorum Linnaeus, 1758 (4. ábra) elõfordulása 1995-ben vált ismertté. Kaposvárbelterületén (YM13) él egy kisebb állománya, amit Bulgáriából telepítették be (Varga, A.8785_90_Varga_Kiraly_Sulyok.qxd  2010.10.08.  16:16  Page 871995). Ez az adat szerepel Somogy megye malakológiai katalógusában (Héra, Z. & Varga,A. 2001) is. A populáció jelenleg is létezik. Igen érdekes Majoros, G. & Halmágyi, L. (2003)véleménye, miszerint a fajnak behurcolódott és átmenetileg megtelepedett populációi ismer-tek Budapest, Kecskemét (CS99) és Vecsés (CT65) térségébõl, de ezek az állományok amegfigyelések szerint, a kemény teleket nem tudják átvészelni (Kecskemét és Vecsés adataüres körrel jelölve a 4 sz. ábrán). Pintér & Suara (2004) munkájában a faj nem szerepel. Na-gyobb állománya él Budapesten, a Költõ utcában, a Jókai villa kertjében (CT46) (jelenleg aDuna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság központja). 2008.05.20-án 25-30 élõ egyedét figyel-tük meg (Hegyessy G. és Varga A. – két példány a Mátra Múzeum Mollusca Gyûjteményé-be került (MMGY66042). Majoros, G. & Halmágyi, L. „Budapest” jelzésû adata közelebbiinformációt nem tartalmaz, feltételezhetõ, hogy dolgozatukban erre az állományra utaltak.4. ábra: Helix lucorum Linnaeus, 1758 (üres kör – korai adat, feltételezhetõ, az állomány kipusztult) magyarországi elterjedése.A faj 2010-ben újabb lelõhelyekrõl került elõ: Fót belterülete, Bacsó Béla utca (CT67),(N47-36-54 – E019-11-08; leg. Király G., 2010). Az elsõ példány megtalálása és azonosítá-sa után szisztematikus kereséssel további 2 kifejlett példány került elõ (leg. Baranyai Zs.).A terület sûrû családi házas beépítésû, apró konyhakertekkel, szõlõsorokkal, az eredeti ho-moki vegetációból csupán néhány zavarástûrõ faj figyelhetõ meg (pl. Crepis tectorum,Festuca rupicola). Az új lelõhely érdekessége, hogy a kert tulajdonosa a DINP Igazgatóságdolgozója, és feltevése szerint munkahelyérõl, a Jókai Kert parkjából hurcolhatta be. Beszá-molt arról, hogy korábban a Kertbõl a Nemzeti Park munkatársai által elszállított eszközö-kön megtapadt csigák máshova is elkerülhettek, így paradox módon egy természetvédelmihivatal székhelye jelentheti egy potenciális inváziós faj terjedési centrumát.8885_90_Varga_Kiraly_Sulyok.qxd  2010.10.08.  16:16  Page 885. ábra: Helix lucorum Linnaeus, 1758 (Gyöngyöshalász, kert) Fotó: Varga A.A Budapest Költõ utcai állományból Varga A. néhány példányt fotózásra Gyöngyöshalászraátvitt (Batthyány út 10, N47-44-48, EO19-54-71) (DT18) 2008.05.20-án. A véletlen folytánezek az egyedek kiszabadultak. A következõ évben elõkerültek üres házak a bokrok alól. Ameglepetés 2010. 06. 14-én következett, amikor a konyhakert egy sûrûn bokros területérõlegy élõ példánya került elõ (4. ábra). Az elõzõ évek szélsõséges idõjárását átvészelte. Nemtudható, a kiszökött példányokból ez az egy túlélõ maradt meg, vagy kialakult egy kicsinyszaporodó közösség.Globális elterjedését tekintve a faj Olaszországtól és Franciaországtól a Közép-Balká-non át – ideértve Romániát, Albániát és Bulgáriát – egészen Kis-Ázsiáig, és a Fekete-ten-ger keleti régiójáig elõfordul  Bank, R. (2007).Köszönetnyilvánítás: Köszönjük Baranyai Zsolt (DINP igazgatóság) kiegészítését a faj bu-dapesti elõfordulásával kapcsolatban, Hegyessi Gábor (Kazinczy Ferenc Múzeum Sátoral-jaújhely) a Költõ utcai adatok pontosításában nyújtott segítségét és S. Szigethy Annának azújabb érdi elõfordulás adatát. Külön szeretnénk megköszönni Fehér Zoltánnak (Magyar Ter-mészettudományi Múzeum Állattára, Budapest) publikálatlan adatainak átengedését, vala-mint a kézirat áttanulmányozása során nyújtott hasznos információit és tanácsait.IrodalomFehér, Z. & Gubányi, A. (2001): The catalogue of the Mollusca Collection of the HungarianNatural History Museum. In: Fehér, Z. & Gubányi, A. (eds.) A magyarországi puhates-tûek elterjedése [Distribution of the Hungarian molluscs] I. – Magyar Természettudomá-nyi Múzeum, p. 1–466. Budapest.Héra, Z. & Varga, A. (2001): Somogy megye puhatestû (Mollusca) faunája. – Natura Somo-gyiensis 1: 29–40.8985_90_Varga_Kiraly_Sulyok.qxd  2010.10.08.  16:16  Page 89Majoros G. & Halmágyi L. (2003): A szárazföldi csigákra vonatkozó fontosabb szakirodalomáttekintése a magyarországi éti csiga (Helix pomatia) állományainak megõrzése és hasz-nosítása szempontjából – Kutatási jelentés: http://www.vvt.gau.hu/csiga/Csiga-temadok-teljes-jaws.pdf.Pintér L., Richnovszky A. & S. Szigethy A. (1979): A magyarországi recens puhatestûek el-terjedése. – Soosiana, Suppl. I., pp. 351.Pintér, L. & Suara, R. (2004): Magyarországi puhatestûek katalógusa hazai malakológusokgyûjtései alapján [Catalogue of the Hungarian molluscs based on the collectings ofHungarian malacologists]. – in: Fehér, Z. & Gubányi, A. (eds.): A magyarországi puha-testûek elterjedése [Distribution of the Hungarian molluscs] II. Magyar Természettudo-mányi Múzeum, p. 1–547. Budapest.Bank, R. (2007): Fauna Europaea: Mollusca, Gastropoda. – Fauna Europaea version 1.3,http://www.faunaeur.org.Subai, P. (1974): Idegen csigafajok Magyarország faunájában. – Soosiana, 2: 51–52. Baja.Sulyok K. M. (2010): Az invazív Cornu aspersum (Gastropoda) csigafaj elterjedéstörténete[Az invazív puhatestûek konzervációbiológiai vonatkozásai, különös tekintettel a már-ványos éticsigára (Cornu aspersum)] – Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettu-dományi Kar Biológiai Intézet (Szakdolgozat) p. 1–44.Varga, A. (1986): Az Arion (Arion) lusitanicus Mabille, 1868 elõfordulása Magyarországon(Mollusca). – Folia Historico-naturalia Musei Matraensis, 11: 110. Gyöngyös.Varga, A. (1995): A Helix lucorum (Linné, 1758) magyarországi betelepítése. – Malakoló-giai Tájékoztató 14: 21–22. Gyöngyös.KIRÁLY Botond GergelyNyugat-magyarországi Egyetem 9400 Sopron, Ady E. u. 5. E-mail: kbgergely@gmail.comSULYOK Kinga MáriaEötvös Lóránd TudományegyetemTermészettudományi Kar, Biológiai Intézet1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1.E-mail: sulyok.kinga@gmail.comVARGA AndrásMátra Múzeum3200 Gyöngyös, Kossuth út 40.E-mail: avarga46@freemail.hu9085_90_Varga_Kiraly_Sulyok.qxd  2010.10.08.  16:16  Page 90

A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása

http://real.mtak.hu/140604/1/85_90_Varga_Kiraly_Sulyok.pdf

A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library