Kezdeti tapasztalatok a HUNCHEST – alacsony dózisú CT-tüdőrákszűrési pilotprogrammal = First experiences with HUNCHEST – low-dose CT lung cancer screening programme

Absztrakt: Bevezetés: A tüdőrák évente átlagosan több mint 8000 beteg halálát okozza hazánkban. Célkitűzés: Nemzetközi vizsgálatok alapján az alacsony dózisú CT-vizsgálattal (LDCT) végzett szűrés igazoltan csökkenti a rizikócsoportba tartozó személyek tüdőrák-mortalitását. A 2014-ben indított HUNCHEST pilotprojekt során azt vizsgáljuk, hogy a szűrés milyen módon kivitelezhető hazánkban, illetve a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) anamnézisű személyek körében magasabb lesz-e a kiemelt tüdőrákok aránya. Módszer: 50–79 éves korcsoportban alacsony dózisú CT-vizsgálat készül dohányos és nem dohányos, COPD-s és nem COPD-s csoportokban. Eredmények és következtetés: A vizsgálat jelenleg is a betegbevonás szakaszában tart, de az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben rendelkezésre álló első eredmények tükrében röviden ismertetjük a vizsgálat alapelveit. Orv Hetil. 2018; 159(43): 1741–1746. | Abstract: Introduction: Lung cancer is the cause of death of around 8000 Hungarians each year. Aim: International studies have proved that low-dose CT (LDCT) screening lowers the lung cancer mortality of high risk patients. The HUNCHEST pilot study launched in 2014 studies the possibilities of a lung cancer screening programme in Hungary. The study is also aimed at showing whether there is an increased number of detected lung cancer in the subgroup with chronic obstructive pulmonary disease (COPD). Method: COPD and nonCOPD subjects, smokers and non-smokers are screened with low-dose CT in the 50–79 age group. Results and conclusion: The study is still undergoing recruitement, but in the light of the first results, the principles of the screening programme at the National Korányi Institute of Pulmonology are also presented. Orv Hetil. 2018; 159(43): 1741–1746

Fostering Competence in Medicines Development: The IFAPP Perspective

IFAPP (International Federation of Associations of Pharmaceutical Physicians and Pharmaceutical Medicine) is a nonprofit organization with the mission to promote Pharmaceutical Medicine & Medicines Development (PM&MD) by enhancing the competencies and maintaining high research ethical standards of Pharmaceutical Physicians and other professionals involved in medicines development worldwide, leading to the availability and appropriate use of medicines for the benefit of patients and society(1). About 30 national professional associations related to PM&MD, involving 7000 professionals, are affiliated to IFAPP Medicines development has traditionally been a challenging enterprise, with high risk, high investment, and potentially high returns in the lengthy and complex process of identifying a new chemical entity as a candidate for development and possibly succeeding in bringing it as a pharmaceutical product to the market. However, the emergence of genomics, translational research, biomarkers, and precision medicine pose challenges going forward involving allocation of resources, price, market access, and cost-effectiveness as opposed to the traditional concepts of "efficacy" and "safety." Education and Continuing Professional Development (CPD) are a major focus of IFAPP. The International Conference on Pharmaceutical Medicine (ICPM) is the largest event for our organization; ICPM is held every 2 or 3 years and is aimed to provide the state of the art in key areas for our discipline and profession. The paper is a reflection on the role of competency-based education and training for Pharmaceutical Physicians and medicines development scientists, as was discussed during the recent ICPM 2016 held in Sao Paulo, Brazil on April 18-19, with the support of the Brazilian Association of Pharmaceutical Medicine, and gathered around 200 representatives from the pharmaceutical, clinical research and regulatory arenas from all over the world(2,3)

Az alacsony dózisú CT-vel végzett tüdőrákszűrés magyarországi egészség-gazdaságtani elemzésének koncepcionális terve | Model concept of the health economic evaluation of low-dose CT lung cancer screening in Hungary

Absztrakt: Bevezetés: A tüdőrák gyors lefolyású, jellemzően végzetes kimenetelű betegség, amely világszerte jelentős terhet ró a társadalomra. A magyar egészségügy forrásoldalának szűkösségét ismerve egészségpolitikai szempontból alapvető jelentőségű a szűrés bevezetésével kapcsolatban a költség-hatékonyság kérdése. Célkitűzés: A tanulmány célja a magyarországi alacsony dózisú komputertomográfiával végzett tüdőrákszűrés költség-hatékonysági modell koncepciójának kialakítása, illetve az elemzés megvalósításához szükséges lépések számbavétele. Módszer: Célzott irodalomkutatást végeztünk a szűrés hatásosságára és költség-hatékonyságára vonatkozó bizonyítékok azonosítására, majd a találatokat a magyarországi viszonyokra való általánosíthatóság alapján értékeltük. Emellett áttekintettük a hazai tudományos bizonyítékokat és rekonstruáltuk a szűrés során előforduló betegutakat. Eredmények: Mindezek alapján Magyarországon az alacsony dózisú komputertomográfiával végzett tüdőrákszűrés teljes körű gazdasági elemzéséhez egy komplex, több almodellből álló modellstruktúrát javaslunk, amely alkalmas a kockázatnak kitett populáció élethosszig tartó követésére. Következtetések: A költség-hatékonysági modell adatokat szolgáltathat további olyan elemzésekhez, amelyek segítik az alacsony dózisú komputertomográfiával végzett tüdőrákszűrés népegészségügyi programként történő bevezetésére vonatkozó szakmai döntések meghozatalát. Orv Hetil. 2017; 158(25): 963–975. | Abstract: Introduction: Lung cancer is a rapidly progressing, often life-threatening disease that constitutes a huge societal burden. Because of the scarce resources of the Hungarian health care system, the cost-effectiveness of introducing low-dose computed tomography screening is a relevant health policy matter. Aim: The aim of this study is to design a model concept for assessing the cost-effectiveness of low-dose computed tomography lung cancer screening in Hungary, and to define the required steps for performing the analysis. Method: A targeted literature review was conducted to identify and synthesize the evidence on efficacy and effectiveness of screening, and results were evaluated based on adaptability to Hungarian settings. We also summarized the available Hungarian scientific evidence and reconstructed the potential patient pathways. Results: In accordance with these findings, we recommend to perform the full health-economic evaluation of low-dose computed tomography lung cancer screening using a complex model structure that consists of several sub-models and is capable to follow the population at risk on life-time horizon. Conclusions: The proposed cost-effectiveness model will be suitable to provide data for further analyses that support decision-making on introducing low-dose computed tomography lung cancer screening as public health program. Orv Hetil. 2017; 158(25): 963–975

HUNCHEST-II contributes to a shift to earlier-stage lung cancer detection: final results of a nationwide screening program

The introduction of low-dose CT (LDCT) altered the landscape of lung cancer (LC) screening and contributed to the reduction of mortality rates worldwide. Here we report the final results of HUNCHEST-II, the largest population-based LDCT screening program in Hungary, including the screening and diagnostic outcomes, and the characteristics of the LC cases.A total of 4215 high-risk individuals aged between 50 and 75 years with a smoking history of at least 25 pack-years were assigned to undergo LDCT screening. Screening outcomes were determined based on the volume, growth, and volume doubling time of pulmonary nodules or masses. The clinical stage distribution of screen-detected cancers was compared with two independent practice-based databases consisting of unscreened LC patients.The percentage of negative and indeterminate tests at baseline were 74.2% and 21.7%, respectively, whereas the prevalence of positive LDCT results was 4.1%. Overall, 76 LC patients were diagnosed throughout the screening rounds (1.8% of total participants), out of which 62 (1.5%) patients were already identified in the first screening round. The overall positive predictive value of a positive test was 58%. Most screen-detected malignancies were stage I LCs (60.7%), and only 16.4% of all cases could be classified as stage IV disease. The percentage of early-stage malignancies was significantly higher among HUNCHEST-II screen-detected individuals than among the LC patients in the National Koranyi Institute of Pulmonology's archive or the Hungarian Cancer Registry (p < 0.001).HUNCHEST-II demonstrates that LDCT screening for LC facilitates early diagnosis, thus arguing in favor of introducing systematic LC screening in Hungary.HUNCHEST-II is the so-far largest population-based low-dose CT screening program in Hungary. A positive test's overall positive predictive value was 58%, and most screen-detected malignancies were early-stage lesions. These results pave the way for expansive systematic screening in the region.• Conducted in 18 medical facilities, HUNCHEST-II is the so far largest population-based low-dose CT screening program in Hungary. • The vast majority of screen-detected malignancies were early-stage lung cancers, and the overall positive predictive value of a positive test was 58%. • HUNCHEST-II facilitates early diagnosis, thus arguing in favor of introducing systematic lung cancer screening in Hungary

Significant changes in advanced lung cancer survival during the past decade in Hungary: impact of modern immunotherapy and the COVID-19 pandemic

ObjectiveThe approval of immunotherapy (I-O) for the treatment of late-stage non-small cell lung cancer (NSCLC) opened new perspectives in improving survival outcomes. However, survival data have not yet been provided from the period of the Covid-19 pandemic. The aims of our study were to assess and compare survival outcomes of patients with advanced LC receiving systemic anticancer treatment (SACT) before and after the approval of immunotherapy in Hungary, and to examine the impact of pandemic on survival outcomes using data from the Hungarian National Health Insurance Fund (NHIF) database.MethodsThis retrospective, longitudinal study included patients aged ≥20 years who were diagnosed with advanced stage lung cancer (LC) (ICD-10 C34) between 1 January 2011 and 31 December 2021 and received SACT treatment without LC-related surgery. Survival rates were evaluated by year of diagnosis, sex, age, and LC histology.ResultsIn total, 35,416 patients were newly diagnosed with advanced LC and received SACT during the study period (mean age at diagnosis: 62.1–66.3 years). In patients with non-squamous cell carcinoma, 3-year survival was significantly higher among those diagnosed in 2019 vs. 2011–2012 (28.7% [95% CI: 26.4%–30.9%] vs. 14.45% [95% CI: 13.21%–15.69%], respectively). In patients with squamous cell carcinoma, 3-year survival rates were 22.3% (95% CI: 19.4%–25.2%) and 13.37% (95% CI: 11.8%–15.0%) in 2019 and 2011–2012, respectively, the change was statistically significant. Compared to 2011–2012, the hazard ratio of survival change for non-squamous cell carcinoma patients was 0.91, 0.82, and 0.62 in 2015–2016, 2017–2018, and 2019, respectively (p&lt;0.001 for all cases). In the squamous cell carcinoma group, corresponding hazard ratios were 0.93, 0.87, and 0.78, respectively (p&lt;0.001 for all cases). Survival improvements remained significant in both patient populations during the Covid-19 pandemic (2020–2021). No significant improvements were found in the survival of patients with small cell carcinoma. Platinum-based chemotherapy was the most common first-line treatment in all diagnostic periods, however, the proportion of patients receiving first- or second-line immunotherapy significantly increased during the study period.Conclusion3-year survival rates of NSCLC almost doubled among patients with non-squamous cell carcinoma and significantly improved at squamous cell carcinoma over the past decade in Hungary. Improvements could potentially be attributable by the introduction of immunotherapy and were not offset by the Covid-19 pandemic

A kis dózisú komputertomográfiával történő tüdőrákszűrés költségvetési hatása = The budget impact of lung cancer screening with low-dose computed tomography

Összefoglaló. Bevezetés: Korábbi vizsgálatunk szerint a kis dózisú komputertomográfiával évente végzett tüdőrákszűrés 50-74 éves dohányzók körében költséghatékony, és az 55-74 évesek körében költségmegtakarító. Célkitűzés: Ennek a vizsgálatnak a célja a korábbi hosszú távú költséghatékonysági elemzés kiegészítése egy finanszírozó szempontú, rövid és középtávú költségvetési hatásvizsgálattal. Módszer: Egészség-gazdaságtani modellünk az 50-74 éves, naponta dohányzó lakosság tüdőrákszűrésének költségét hasonlítja össze a szervezett szűrésben nem részesülő, naponta dohányzó lakosság költségével. Ehhez megvizsgáljuk a célpopuláció létszámának alakulását, az eredményes elérés és felfedezés valószínűségét, továbbá a szűrés nyomán felmerülő terápiás költségeket és megtakarításokat. A szűrés és a kivizsgálások után diagnosztizált betegek útját az érvényben lévő hazai ellátási protokollnak megfelelően követjük. A kezelések eredményességét a HUNCHEST-felmérés adatai alapján, a kezelésekhez tartozó beavatkozások költségét közfinanszírozási adatok alapján számoljuk. Eredmények: A kis dózisú komputertomográfiával történő tüdőrákszűrés az érintett lakosság 10%-ának várható részvétele mellett a kezdeti évben mintegy 3,3 milliárd, az 5. évben 1,9 milliárd Ft éves többletkiadással jár. A 3. évig szűréssel felfedezett betegek terápiája többe kerül, mint a szűrés nélkülieké, ugyanakkor a 4. és 5. évben a szűrés nélküli csoportban a későbbi stádiumban felismert betegek kezelési költsége már meghaladja a szűrt betegek terápiás költségét. A 3. évtől folyamatosan növekvő terápiás megtakarítás a teljes szűrés költségét a 10. évre az 1. év kiadásának 20%-ára csökkenti. Következtetések: A kis dózisú komputertomográfiával történő tüdőrákszűrés bevezetése évi 2,6 milliárd Ft többletforrást igényelne, és folyamatos kiadáscsökkenés mellett hosszú távon akár nettó megtakarítást is eredményezhet a nem szervezett szűréshez képest. A kockázati csoportok pontosítása, például kiemelt földrajzi területeken végzett célzott szűrés tovább javíthatja az eredményeket. Orv Hetil. 2021; 162(24): 952-959.Our earlier analysis indicated that screening lung cancer patients with low-dose computed tomography amongst smokers between age of 50-74 and between age of 55-74 is cost-effective and cost-saving, respectively.This study aims to extend the long-term cost-effectiveness analysis with short- and mid-term budget impact analysis.The health economic model compares the cost of nationwide screening amongst smokers between 50-74 years to the current occasional screening policy. The analysis determines the size of the target population, recruitment rates and market uptake. Health care finance costs associated with the patient pathways are determined by national guidelines and clinical practice. Screening and treatment effectiveness are based on the HUNCHEST survey and international scientific literature, while the cost of health states and events are determined using national tariffs.Assuming 10% uptake of low-dose computed tomography screening for the target population will cost an additional 3.3 billion HUF and 1.9 billion HUF in the 1st and 5th years, respectively. Until the 3rd year, new patients' treatment costs exceed costs due to late discovery and delay in treatment. This pattern is changing from the 4th year on. Due to timely care savings by the 10th year in the screened population will reduce total costs to the 20% of the first year costs.Introduction of national screening for lung cancer patients with low-dose computed tomography is estimated to cost around additional 2.6 billion HUF/year and could end up in net savings in the long run. Identification of risk groups according to regional or other strata could increase the effectiveness and efficiency of the program. Orv Hetil. 2021; 162(24): 952-959

Interstitialis tüdőbetegség szisztémás sclerosisban

A szisztémás sclerosis (SSc) klinikailag heterogén autoimmun betegség, ahol az interstitialis tüdôbetegség (interstitial lung disease, ILD) az egyik leggyakoribb belsô szervi manifesztáció. Az SSc-ILD egyben a vezetô halálok a kórképben, aminek korai diagnosztikája és kezelése elsôdleges szempont a betegek követése során. Mivel az ILD eltérô súlyossággal és lefolyással jelentkezik az egyes betegekben, az egyik legfontosabb szempont a progresszív ILD-formák meghatározása, kiválasztása és mielôbbi kezelése az irreverzibilis tüdôkárosodás megelôzésének és a túlélés javításának céljából. Az utóbbi néhány évben több erôfeszítés történt olyan szakértôi konszenzus kialakítása érdekében, amely a napi gyakorlatban segítheti a progresszív SSc-ILD típusú betegek kiválasztását. Ehhez segítséget adnak az SSc-s betegek alcsoportba sorolása, az autoantitestek specificitásának meghatározása, a klinikai tünetek, a diagnózis felállításakor elvégzett szûrôvizsgálatok és a követés során elvégzett kontrollvizsgálatok eredményei, amelyek segítségével lehetôségünk van a leginkább adekvát kezelés megválasztására. Ezeket a szempontokat tekinti át a jelen összefoglaló