A magyar egészségügyi szakdolgozóknak adott ajándék és "hálapénz" a 2021. évi jogi fordulat után [Gift and informal payment to Hungarian nurses after the regulation changes in 2021]

Introduction: After our research in 2020 on informal payments to nurses, we made a research in 2021, in a new legal environment, in order to demonstrate nurses' legal, ethical and empathetic behaviour. Objective: We intended to highlight the manners, sums and other circumstances of gift given to nurses, based on a survey conducted in May-July 2021, with a special regard to the fact that informal payment now constitutes a crime of corruption. Method: In May-July 2021, we questioned 246 nurses in the Albert Szent-Gyorgyi Health Center of the University of Szeged, Hungary, in order to highlight the forms, circumstances, and sums of informal payments and gift giving. We analyzed the results by means of descriptive statistical methods, with special regard to the differences among surgical, internal medical and pediatric fields. We compared our results to those found in 2020. Results: In surgical field, the average refused informal payment amounted to 13 250 forints (cc. 38 euros), which is higher than the sum measured in 2020. In internal medical care, 13 467 forints (cc. 38 euros), while in pediatric field, 13 286 forints (cc. 38 euros) were refused, which is also higher than in 2020. Gift giving in 2021 is rarer than before 2021. Conclusion: In the new legal environment in effect from 2021 in Hungary, the nurses tend to refuse informal payments and rather accept small gifts after treatment

Csapdahelyzetek a klinikai orvosok számára a kórházi halálmegállapításban és halottkezelésben [Traps in detection and post-mortem administration of death in the everyday practice of a clinician]

70% of the death cases in Hungary occur in hospitals, so there is an extraordinary importance of the correct detection of the death, the medical cause of death and the management of the postmortem process. This article presents the obligations of physicians of clinical wards step-by-step, and the insufficiencies and faults experienced several times leading to complaints and pleas from the relatives. Beyond the legal background the specific needs of medical ethics and communication are also presented. Some elements of the final case-summary (epicrisis of the dead), as the complete and complex case-history are described in details. Author suggests a few points of view for renewing the hospital manuals and creating local professional protocols covering the activities of the clinical wards as well as the pathology and administrative units of the hospital, which protocols may act also as quality assurance and lawsuit prevention instruments. The examples of deficient practice are taken from medical experts’ experiences and from Hungarian case-law. Orv. Hetil., 2012, 153, 184–190. </jats:p

Csapdahelyzetek a klinikai orvosok számára a kórházi halálmegállapításban és halottkezelésben = Traps in Detection and Post-Mortem Administration of Death in the Everyday Practice of a Clinician

A magyarországi halálesetek mintegy 70%-a kórházban következik be, ezért nagy jelentősége van annak, hogy a halálesetek kórházi megállapítása, a halálok orvosi megállapítása, majd a halottkezelés helyesen történjen. A cikk lépésenként bemutatja a klinikai osztályon dolgozókra háruló feladatokat, illetve azokat a gyakran előforduló hiányosságokat és hibákat, amelyek a későbbiekben hozzátartozói panasz, kifogás tárgyává válhatnak. A jogszabályi háttér ismertetése mellett ezen érzékeny terület különleges etikai és kommunikációs követelményei is ismertetésre kerülnek. Részletesen bemutatjuk a halotti epikrízist és ennek egyes elemeit, mint a halott teljes, komplex kórtörténetének összegzése. A szerző javaslatot tesz a felvetett szempontok szerint az intézményi szabályzatok újrafogalmazására és a helyi szakmai protokollok kialakítására, ami a kórház klinikai, patológiai és adminisztratív egységeire is vonatkozó, minőségbiztosítási és permegelőző funkciót is elláthat. A hibás gyakorlatra felhozott példák a szakértői gyakorlatból és magyar jogesetekből kerültek kiemelésre. 70% of the death cases in Hungary occur in hospitals, so there is an extraordinary importance of the correct detection of the death, the medical cause of death and the management of the postmortem process. This article presents the obligations of physicians of clinical wards step-by-step, and the insufficiencies and faults experienced several times leading to complaints and pleas from the relatives. Beyond the legal background the specific needs of medical ethics and communication are also presented. Some elements of the final case-summary (epicrisis of the dead), as the complete and complex case-history are described in details. Author suggests a few points of view for renewing the hospital manuals and creating local professional protocols covering the activities of the clinical wards as well as the pathology and administrative units of the hospital, which protocols may act also as quality assurance and lawsuit prevention instruments. The examples of deficient practice are taken from medical experts’ experiences and from Hungarian case-law

Orvosi teendők a kórházon kívül bekövetkezett halál esetén = Duties of the physician in the case of death out-of-hospital

A szerző egy konkrét esethez kapcsolódva elemzi a kórházon kívül bekövetkezett évi 50 000 hazai halálesetben követendő eljárást, különös tekintettel a halál tényének és módjának megállapítására. Ismerteti a háziorvos (alapellátás) kötelező feladatait, a halálmegállapítás jelentőségét, a rendkívüli haláleset formáit és a rendőrhatósági eljárásban részt vevő alapellátási orvos szerepét. A szerző bemutatja az eljárással és a boncolással kapcsolatos döntések meghozatalának rendjét, az ebben érvényesülő ellenőrzési mechanizmust, amelynek eredménye, hogy soha nem egyetlen személy döntése alapján állapítják meg a halál okát. Az eset apropóján bemutatásra kerülnek a magyar eljárás garanciális szabályai és gyöngeségei, hogy több mint 100 éve miért a háziorvos feladata a halottvizsgálat. Legfontosabb tanulságként levonható, hogy a hazai szakmai és jogi előírások nem teszik kötelezővé a halotti epikrízis elkészítését a kórházon kívüli halálesetek bekövetkeztekor, ami minőségbiztosítási, egészségpolitikai és a vitatott vagy kifogásolt ellátási esetekben is hasznos lenne. Orv. Hetil., 2011, 152, 1808–1812. | Concerning a concrete case the author analyses the process of death detection that occurs out-of-hospitals in approximately 50,000 cases per year in Hungary, focusing the declaration of the fact and the type (natural/unnatural) of death. Author presents obligatory tasks of the primary care physician, the importance of the death examination, subtypes of unnatural death, and the role of the physician in the legal procedure performed by the police. The decision making process and its control mechanisms are also presented proving that there is no case in which only one person is entitled to make final decisions. Strength and weakness of the Hungarian legislation are enlightened to argue for the traditional death detection by the primary care physician. The most important conclusion is that the final case summary (“cadaveric epicrisis”) made by the primary care doctor would be useful in out-of-hospital death cases for the purpose of quality insurance, health policy planning and malpractice claims raised later. Orv. Hetil., 2011, 152, 1808–1812

A halottakra vonatkozó betegjogi szabályozás és ennek problémái a magyar jogban = Cadaver Related Patients’ Rights and Their Issues in the Hungarian Law

A magyar jogban a halottakon végezhető, de nem temetési beavatkozásokról csak az egészségügyi jog szól, így egyéb tudományos célú vizsgálatok sem lennének elvileg lehetségesek. Ebben kizárólag a nemzetközi múzeumi etikai kódex érvényesül. Sok kultúra ezt halottgyalázásnak tekinti. A halottgyalázás kriminális formáin túl az orvosi eljárás (kutatás és gyakorlás) is alkalmas lehet arra, hogy a holttest méltóságának sérelmét jelentse. Ennek ellensúlyozása, hogy a post mortem beavatkozásokhoz az érintett vagy hozzátartozói beleegyezése szükséges. A dolgozat a magyar szabályozást mutatja be, amelyben a halottat betegnek tekintjük, a holttest vonatkozásában a betegjogok speciális érvényesülése történik. A jog a boncolást illetően számos jogot ad a hozzátartozónak, és az anatómiai oktatást is szabályozza. A szervnyerés során az opting-out elvét érvényesíti, tiltakozást csak a betegtől fogad el. Szigorúan védi az elhunyt egészségügyi adatait, de nem korlátozza a hozzátartozók érdekérvényesítését. A képzés és továbbképzés csekély figyelmet fordít ezekre a kérdésekre, a szabályozás pedig nem felel meg a jelenkor elvárásainak és lehetőségeinek, ezért célszerű lenne újragondolni a probléma teljes spektrumát. In the Hungarian law, non-burial interventions on cadavers are regulated only by the health law and, therefore, other scientific examinations are theoretically not allowed. Only the international ethical code of museums is used in certain cases. Numerous cultures consider this practice as the mutilation of the cadaver. Beyond this and the criminal forms of mutilation, the medical interventions (trial and training) are also appropriate to hurt the dignity of the dead. As a counterweight, the consent of the patient or his/her relatives is needed for post-mortem interventions. This study presents the Hungarian legislation in which the deceased is a 'patient', and the special enforcement of patients’ rights takes place in relation to the body. The relatives have many rights concerning autopsy, and the anatomy institutes are also regulated. The presumption of opting-out is used for organ harvesting; objection is accepted only from the patient. Medical data of the deceased are strictly protected, but there are no obstacles to the interests of the relatives. The graduate and postgraduate education pays only small attention to these issues, and the legislation is not in line with the present expectations and possibilities, so that it would be advisable to reconsider the full spectrum of the problem

A magyar egészségügyi szakdolgozóknak adott ajándék és "hálapénz" a 2021. évi jogi fordulat után

Bevezetés: A magyar egészségügyi szakdolgozók hálapénzes szokásairól 2020-ban végzett kutatást követően 2021- ben, a megváltozott jogszabályi környezetben is végeztünk felmérést, hogy kimutassuk az egészségügyi szakdolgozók jogkövető, etikus és empatikus hozzáállását. Célkitűzés: A 2021. május–júliusban végzett kérdőíves felmérés alapján kimutatni az ajándékozás módjait, összegét és egyéb szokásait az egészségügyi szakdolgozók körében, különös tekintettel arra, hogy ez a juttatás és elfogadás korrupciós bűncselekménynek minősül. Módszer: 2021. május–júliusban 246 egészségügyi szakdolgozó kérdőíves felmérése történt meg a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában a készpénzadás és ajándékozás formáinak és körülményeinek, valamint összegének megismerése érdekében. Az eredményeket elsősorban leíró statisztikai formában elemeztük, különös tekintettel a műtéti, a belgyógyászati és a gyermekgyógyászati szakterületek között mutatkozó különbségekre. Mindezt összevetettük a 2020-ban készült felmérésünk eredményeivel. Eredmények: A műtéti területen a visszautasított paraszolvencia átlagosan 13 250 Ft (cca. 38 euró) volt, amely magasabb összeg, mint a 2020-ban mért, akkor még legálisan elfogadott hálapénz. Hasonlóképpen jóval nagyobb összegeket utasítottak vissza a belgyógyászati és a gyermekgyógyászati területen működő egészségügyi szakdolgozók 2021-ben, a megváltozott jogi szabályozás mellett, mint amennyit 2020-ban még törvényesen elfogadtak: belgyógyászati területen 13 467 Ft-ot (cca. 38 eurót), míg gyermekgyógyászati területen 13 286 Ft-ot (cca. 38 eurót) utasítottak vissza. Az ajándéktárgy átadása a kérdőívek adatai szerint 2021-re ritkábbá vált, mint a korábbi jogszabályi környezetben mért adatok szerint volt. Következtetés: Az egészségügyi szakdolgozók körében a készpénz visszautasítása és jobbára a kisebb értékű ajándék- tárgyaknak a kezelést követő elfogadása jellemző a 2021-től megváltozott magyarországi jogszabályi környezetben