Hermeneutika és esztétika. Kép és szöveg viszonya az esztétikai modernségben = Hermeneutics and Aesthetics. The Relation of Picture and Text in the Aesthetic Modernity

A 3 éves kutatás kettős célt tűzött ki maga elé, amit meg is valósított. Egyrészt kiadtunk 6 olyan fordításkötetet (G. Boehm, K. Fiedler, H. Belting, M. Imdahl, W. Kemp, R. Konersmann munkáit), amivel a hazai tudományos közösségek számára magyarul is hozzáférhetővé tettünk a „kép”, a „képiség”, a „képi fordulat”, illetve a „kultúratudományi fordulat” témájával foglalkozó alapvető külföldi munkákat. Szándékunk szerint ezek hozzájárulhatnak a magyar szellemtudományok képtudományi újraorientálódásához. Másrészt saját kutatómunkával kívántunk hozzájárulni az esztétikai modernség „képi diszkurzus”-ának feltárásához. Ennek keretében megszerveztünk 2 nemzetközi konferenciát és megjelentettük azok anyagát 1-1 idegen nyelvű kötetben. Ezen felül számos egyéni, a témához kapcsolódó tanulmányt jelentettünk meg magyar és idegen nyelven. | The 3 year long project has set and achieved its two aims. On the one hand, a volume of selected translations was published with a view to its contribution to the redefinition of the Hungarian humanities in the fields of the pictorial sciences. (Writings of Boehm, G.; Fiedler, K.; Belting, H.; Imdahl, M.; Kemp, W.; Konersmann, R.) This way the basic works on the topic of „image”, „iconic”, „iconic turn” and „cultural turn” are now available for Hungarian academic groups. On the other hand, with our own research project, we wanted to help/facilitate the ongoing research projects on „image discourse” of the aesthetical modernity. For this reason, we have organised two international conferences and published one foreign-language book based on the papers given for each. Apart from this, several individual studies of the same subject were published in Hungarian and in foreign-languages

Jahr-Markt der Schüsse. Das Gedenkjahr 1924 in Texten und Bildern aus Österreich und Ungarn

Untersuchungen zu erinnerungspolitischen Them en laufen immer wieder Gefahr, normative Erwartungen stärker als üblich ins Spiel zu bri ngen (erwähnt sei nur der heuristische Horror angesichts der mehrmals fehlenden Leitarti kel zum Jahrestag von Sa rajevo in der Presse) und/oder zugunsten einer referent ialisierenden Lektüre weite Teile der belletristischen Produktion ausgrenzen zu müssen, um Begriffe wie die Kriegsliteratur zumindest als operative Kategorien zu behalten. Bei kom paratistisch ausgerichteten Untersuchungen kommen noch die von Hannes Leidinger unlä ngst beschriebenen Reibungsverluste der vergleichenden Weltkriegsforschung hinzu, die Ausblendung von Kontinuitäten, Kontexten und Singularitäten, der die systemtheoretisch begründete Schärfung des Blicks für kaum gesehene Details nur bedingt aufwiegen kann. Diese drei Faktoren haben zur Folge, dass unsere Analyse die erhoffte Komplexität des Themas gleichermaßen steigern und reduzieren wird, oder ohne Luhmann formuliert: Die Praktik en des Erinnerns in Wort und Bild rufen einfache, einen vorhandenen Konsens suggeriere nde Antworten ebenso he rvor wie zahlreiche offene Fragen, die vor allem die Quantität und den direkten Bezug der Erinnerungen auf den Weltkrieg betreffen