Ochratoxin A és biodegradációs melléktermékeinek hatása zebradánió (Danio rerio) embriókra

Napjainkra gyorsuló ütemben növekednek azok a potenciális veszélyt hordozó területek nagysága, amelyek ideálisak a mikotoxinok termelődéséhez. Friss kutatások alapján már minden magyaror-szági régióban megtalálhatóak az Aspergillus fajok, így sürgetővé vált a mikotoxin szennyezettség problémájának megoldása. A mikotoxinok ártalmatlanítására számos módszer ismert, melyek kö-zül kísérleteinkben egy biodegradációs eljárás hatékonyságát vizsgáltuk. A mikotoxinok mikrobiá-lis bontása során, bizonyos esetekben a kiindulási anyagnál is toxikusabb melléktermékek képződ-hetnek. Ezeknek a metabolitoknak a biomonitoringjára az EFSA ajánlást adott ki, melyben meg-fogalmazta, hogy a biodegradáció közben keletkező̋ metabolitok biológiai hatását is vizsgálni kell. Korábbi munkáink során kidolgozott mikroinjektálási módszer alkalmazásával egy bizonyítottan Ochratoxin A (OTA) bontó mikrobatörzs minősítését kívántuk elvégezni. Az injektálás során előre meghatározott mennyiségű̋ vizsgálati anyagot juttattunk az embriók szervezetébe, majd 120 órás korban letális végpontra vizsgáltuk őket. A mikrobatörzs minősítésekor a törzstől származó normál és bontott minták teszteredményeit hasonlítottuk össze, az 5 ppm OTA tartalmú oldat eredménye-ivel. A baktériumtörzs 96%-os bontási hatékonyságot mutatott kísérleteinkben. Az eredményeink alapján elmondható, hogy az OTA bontó ŐR 16 jelzésű baktériumtörzs (Cupriavidus Basilensis) termel toxikus anyagokat, azonban ennek toxicitása alacsonyabb az OTA tartalmú oldathoz ké-pest. A baktérium OTA bontási melléktermékei szintén alacsonyabb toxicitást mutatnak a kiindu-lási OTA oldathoz képest. Következtetésként elmondható, hogy az ŐR 16 jelzésű baktériumtörzs alkalmazható lehet zárt térben OTA-szennyezett takarmány detoxifikációjára