Loci Memoriae Hungaricae

Előszó (S. Varga Pál) - 9 ; 1. A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti alapjai - 23 ; 1.1. Vita - 25 ; Gyáni Gábor: A magyar „emlékezet helyei” és a traumatikus múlt - 27 ; Fata Márta: A magyar emlékezethelyek specifikumai (Hozzászólás Gyáni Gábor vitaindítójához) - 36 ; Takáts József: A klasszikus és az új nacionalizmus (Hozzászólás Gyáni Gábor vitaindítójához) - 39 ; 1.2. Történelem és emlékezet - 43 ; Balogh László Levente: A Trianon-emlékművek és az áldozatdiskurzus - 45 ; Erős Vilmos: A történetírás-történet mint emlékezethely - 58 ; Gerő András: A nemzeti emlékezethelytől a nemzeti emlékhelyig - 69 ; 1.3. Emlékezethely és medialitás - 79 ; Kerékgyártó Béla: Építészet, identitás és emlékezet (Aldo Rossi elmélete ; és a lakótelepek példája) - 81 ; Bujdosó Ágnes: A televízió mint az emlékezés médiuma (Medialitás és emlékezés sajátos összefüggései a Delta magazin főcímének kapcsán) - 96 ; Dunai Tamás: A Kádár-kori képregény mint emlékezethely - 106 ; Puskás István: „A Maradandóság Városában maradékomból élek.” (A nyolcvanas évek debreceni underground kultúrájának emlékezete) - 114 ; 1.4. Szociokulturális megközelítések - 125 ; Biczó Gábor: A kulturális emlékezet a szociokulturális konszenzusgyakorlatban: magyar–román együttélési közösségek példája - 127 ; Pék Győző–Almássy Zsuzsa–Szabó Gergely–Máth János–Kőszeghy Attila: Kollektív traumatikus eseményt követő kommunikáció vizsgálata (A magyarországi „vörösiszap-katasztrófá”-val kapcsolatos információfeldolgozás és érzelmi reakciók) - 140 ; 1.5. Az emlékezethely-kutatás nemzetközi eredményei - 151 ; Pabis Eszter: Az emlékezethelyek kutatásának eredményeiről Németországban és Svájcban - 153 ; Kovács Szilvia: Az emlékezet helyei a kultúratudományok térbeli fordulatának aspektusából (Moritz Csáky, Peter Stachel: Die Verortung von Gedächtnis) - 164 ; Pusztai Gábor: Németalföld emlékezete: holland és flamand nemzeti emlékezethelyek (Jo Tollebeek [red.]: Het geheugen van de Lage Landen) - 171 ; Réti Zsófia: Emlékezethelyek Hollandiában – A Lieux de mémoire et identités nationales című kötetről - 176 ; Száraz Orsolya: Olasz emlékezethelyek – három kötetben (I luoghi della memoria, a cura di Mario Isnenghi) - 183 ; Friedrich Judit: A kulturális emlékezet kutatása az ELTE Anglisztika Tanszékén (Egy OTKA-projektről és a Confrontations and Interactions című, angol nyelvű konferenciakötetről) - 191 ; 2. Mohács mint reprezentatív emlékezethely - 199 ; 2.1. Mohács a modern emlékezetkultúra küszöbén - 201 ; 2.1.1. A verbális közeg tanúsága - 201 ; Bitskey István: Mohács emlékezete egy kora újkori hitvitában - 203 ; Debreczeni Attila: Nemzeti nagylét, nagy temető és – Batsányi (Egy nemzeti narratíva formálódása) - 208 ; Orbán László: Az útbaigazított emlékezet Kazinczynál (Identitásminták Kazinczy önéletrajzi szöveghálózatában – a kulturális emlékezethely gondolatának megjelenése) - 227 ; S. Varga Pál: „…keressetek alkalmat a hajdanra visszanézhetni…” (Mohács emlékezethellyé válása a 19. század elejének magyar irodalmában) - 240 ; Brigovácz László: Intések az utókornak – Mohács hagyatéka reformkori szentbeszédekben - 250 ; 2.1.2. A festészet tanúsága - 259 ; Veszprémi Nóra: A magyar történeti festészet kezdetei? (A mohácsi csata képi ábrázolásai a 18. század végén és a 19. század elején) - 261 ; Keserü Katalin: Mohácsról szól-e a Mohács-kép 1848/49 után? - 274 ; 2.2. Mohács emlékezete a modern korban – a történetírás, a politika és az irodalom tanúsága - 285 ; Szendrei Ákos: „Mohács-kép” a Szilágyi Sándor szerkesztette millenniumi A magyar nemzet történetében - 287 ; Erős Vilmos: Magyar Historikerstreit? (A Mohács-vita az 1960-as és 70-es években) - 301 ; Kerepeszki Róbert: Horthy Miklós mohácsi beszéde, 1926 (Emlékezethely a politikai gondolkodásban és a nemzetközi kapcsolatok történetében) - 313 ; Kovács Szilvia: Mohács – a történettudomány és a kulturális emlékezet narratívái (Krúdy Gyula: Mohács) - 325 ; 2.3. Idegenek szemében - 337 ; Györkös Attila: Mohács és a török–francia szövetség, avagy a „Nyugat árulásá”-nak mítosza - 339 ; Jakó Klára: Foglalkozik-e Moháccsal és a magyarsággal a 16. század vége és a 18. század eleje között a moldvai és havasalföldi krónikairodalom? - 352 ; Dobrovits Mihály: Nekik Mohács kell (A török Mohács-percepció kérdőjelei) - 362 ; Bárány Attila: Adalékok Mohács emlékezetéhez a Habsburgok államaiban: II. Lajos ábrázolásai a brüsszeli katedrálisban - 367 ; 2.4. Alternatív Mohács-képek - 385 ; Csorba Dávid: Az Angyalok kápolnája mint emlékezeti hely - 387 ; Baltavári Tamás: A mohácsi csata számítógépes rekonstrukciója és animációs megjelenítése - 397; A kötet szerzői - 403 ; Névmutató - 41

A magyar királyi udvar a királyság fénykorában (az Anjouk uralkodása alatt)

Mode of access: Internet