Koraszülött gyermekek kétéves kori pszichomotoros fejlődése társas-környezeti tényezők függvényében | Examination of psychomotor development in relation to social-environmental factors in preterm children at 2 years old

Absztrakt: Bevezetés: A koraszülött gyermekek fejlődésének vizsgálata népegészségügyileg kiemelt terület, mivel százalékos arányuk nem csökken számottevőn az orvostudomány előrehaladásával. Célkitűzés: A koraszülött gyermekek pszichomotoros fejlettségi szintjének leírása potenciálisan befolyásoló környezeti tényezőkkel összefüggésben. Módszer: 2500 gramm alatti születési súlyú, a vizsgálat idején kétéves kisgyermek (n = 75) pszichomotoros fejlődése, otthoni környezetének minősége, szociodemográfiai háttere. Eredmények: A biológiai rizikót jelentő kisebb születési súly és hosszabb kórházi tartózkodás alacsonyabb fejlődési kvócienssel társul. A gyermeknélkülözés, valamint a gyermeket alacsony mértékben érő kognitív stimuláció és anyai empátia negatívan hat a fejlődési hányadosra, születési súlytól függetlenül. Az alacsony szocioökonómiai státuszt jellemző változók növekvő számú megjelenése, mint alacsony anyai iskolázottság, apa munkanélkülisége vagy kisebbségi csoporthoz tartozás, erősödő teljesítményromlással társul. Következtetés: A vizsgált társas-környezeti tényezők, a biológiai rizikón túl, már kétéves korban befolyásolják a koraszülött gyermekek fejlődését. A szerzők ajánlják a környezeti rizikótényezők mentén a legveszélyeztetettebbek minél korábbi szűrését, valamint fejlesztő intervenciók biztosítását, így megelőzve későbbi mentális, motoros nehézségek kialakulását. Orv. Hetil., 2017, 158(1), 31–38. | Abstract: Introduction: The development of children born prematurely is an important aspect in public health, because preterm birth rates are not decreasing with the development of medical sciences. Aim: Description of psychomotor development of preterm children related to potentially influencing environmental factors. Method: Children born below 2.500 grams at the age of two (n = 75). Psychomotor development, quality of home environment, socio-demographic background were measured. Results: Lower birth weight was associated with lower development quotients. Psychomotor development was also negatively affected by child deprivation, low levels of cognitive stimulation and maternal empathy, regardless of birth weight. Increased performance loss was found related to lower sociodemographic variables, such as low maternal education or ethnicity. Conclusion: Psychomotor development of 2-year-old premature children is affected by the examined social-environmental factors. We recommend the screening and developmental interventions for premature children as early as possible, thus preventing difficulties in mental and motor development in the future. Orv. Hetil., 2017, 158(1), 31–38

Koraszülöttek kétéves kori pszichomotoros fejlettsége a leggyakoribb krónikus utóbetegségek tekintetében = Psychomotor state of development of preterm children concerning chronic neonatal morbidities at the age of 2 years

Absztrakt: Bevezetés: A neonatológia fejlődésével a koraszülöttek életben tarthatóságának határai kitolódtak, így nőtt az utóbetegségekkel túlélők aránya. A koraszülöttek későbbi életminőségét, életkilátásait és szociális integrációját leginkább befolyásoló kórképek a retinopathia prematurorum (ROP), az intraventricularis haemorrhagia (IVH) és a bronchopulmonalis dysplasia (BPD). Célkitűzés: A 2500 gramm alatti születési súlyú (LBW) kisgyermekek kétéves kori pszichomotoros fejlődésének leírása a leggyakoribb utóbetegségek (ROP, IVH, BPD) tekintetében. Módszer: Vizsgálati mintánkat 200 LBW-kisgyermek alkotta kétéves korban. A pszichomotoros készségeket a Brunet–Lézine-féle fejlődési skálával mértük fel, valamint az újszülöttkori zárójelentéseket elemeztük retrospektív módon. Eredmények: A születési súly az életkori korrekciót követően is pozitívan korrelált a kétéves kori fejlődési kvócienssel (FQ), míg a kórházi tartózkodás hossza negatívan. Az utóbetegségek közül az I/II. stádiumú újszülöttkori IVH nem, a III/IV. stádiumú azonban szignifikáns előrejelzőnek bizonyult az alacsonyabb FQ tekintetében. Hasonló összefüggést találtunk a ROP stádiumaival is, az enyhe fokú nem, a III/IV-es azonban szignifikánsan befolyásolta a kétéves kori pszichomotoros fejlettségi szintet. A BPD-nek nem találtuk jelentős összefüggését az FQ-val. A szignifikánsnak talált kórképek homogenitásvizsgálata azt mutatta, hogy egymástól független hatásokról beszélhetünk. Alátámasztottuk továbbá azon összefüggést, miszerint egy koraszülött minél több betegségben szenved, annál veszélyeztetettebb a későbbi fejlődési elmaradás tekintetében. Következtetés: Ajánljuk az 1500 gramm alatti születési súlyú gyermekek körében a fejlődésük szempontjából leginkább veszélyeztetettek – mint az újszülöttkori súlyos ROP-on és IVH-n átesettek – minél korábbi életszakaszban történő korai fejlesztését az esetleges képességdeficitek csökkentése érdekében és fejlődésük utánkövetését, így megelőzve későbbi mentális, motoros nehézségeket. Orv Hetil. 2020; 161(5): 183–192. | Abstract: Introduction: Over the last few years, in the development of neonatology, the limits to which it is possible to sustain the lives of premature babies have been extended, and thus the proportion of survivors with chronic morbidities has increased. Retinopathy of prematurity (ROP), intraventricular haemorrhage (IVH) and bronchopulmonary dysplasia (BPD), all of which deeply influence the quality of life, life expectancy and social integration, are the most significant morbidities among premature newborns. Aim: Description of psychomotor development of low birth weight (<2500 g) premature infants at the age of 2 years, in relation to the most common chronic morbidities. Method: Psychomotor development (Brunet–Lézine scale, 1980) of low-birth-weight preterm infants at the age of 2 years (n = 200) was measured and the neonatal final reports were analysed retrospectively. Results: After age correction, birth weight positively correlated with the developmental quotient (DQ), while the length of stay in hospital correlated negatively. Grades I/II of neonatal IVH were not significant predictors of lower DQ, while the opposite was true for grades III/IV. We identified a similar relationship with the stages of ROP. According to the result of the homogeneity test, we can consider the independent effects of significant diseases. We also observed that the more diagnoses the premature baby received, the more they are at risk of later developmental delay at the age of 2 years. Conclusions: We recommend the early childhood interventions of the most vulnerable children of ≤1500 g birth weight with severe ROP and IVH – to reduce deficiencies in capabilities and prevent future mental and motor difficulties. Orv Hetil. 2020; 161(5): 183–192

Nelson Textbook of PEDIATRICS 19. Edition

Szakdolgozatom a Nelson Gyermekgyógyászat Tankönyv 19. kiadásából származó 2 fejezet fordítása. A fordítás először a gyermeki fejlődést befolyásoló biológiai, pszichológiai és társadalmi faktorokat mutatja be, a bio-pszicho-szociális modell keretein belül. Majd a koragyermekkori fejlődést leíró főbb pszichológiai elméleteket foglalja össze, mint a pszichoanalízis, a behaviorizmus és a kognitív megközelítések. Ezt követően pedig a gyermek normál fejlődésmenetét részletezi a második életév, majd az óvodáskor során. Részletes leírásra kerül a fizikai, a kognitív, az érzelmi és a nyelvfejlődés, mely során fontos ajánlások is megfogalmazásra kerülnek mind szülők, mind gyermekgyógyászok számára.szakirányú továbbképzésAngol-Magyar Bölcsészettudományi SzakfordítóB

the meaning of life and the quality of life in the midlife crisis

Az általános pszichológiai jóllét, az életminőség, valamint az élettel való elégedettség konstruktumok vizsgálata, az élet értelmességére való irányultság függvényében, valamint, az élet értelmébe vetett hit változó és a szociális kapcsolatokkal-, a munkahellyel-, illetve az egészségügyi állapottal kapcsolatos elégedettség, a vallásosság, valamint az egyén által a közelmúltban átélt veszteségek kapcsolatának vizsgálata.BSc/BAPszichológi

Koraszülöttek kétéves kori pszichomotoros fejlődése krónikus utóbetegségek tükrében

Bevezetés: Magyarországon a koraszülöttek százalékos aránya (8-11%) az elmúlt évek során sem csökkent számottevően, így népegészségügyi szempontból kiemelten fontos a kisgyermekkori fejlődésük utánkövetése, valamint a fokozottan veszélyeztetett rétegek azonosítása, s a korai intervenciók biztosítása számukra. A koraszülöttek későbbi életminőségét és kilátásait számos utóbetegség határozza meg. Fontosságuk mentén a neonatológia a következő kórképekre koncentrál: retinopathia prematurorum (ROP), bronchopulmonalis dysplasia (BPD), intraventricularis haemorrhagia (IVH) és periventricularis leukomalacia (PVL), melyek egyaránt nagy rizikót jelentenek a csecsemőkori mortalitás (Balla és Szabó, 2013) és a kisgyermekkori testi, valamint szellemi fejlődés alakulására (Schmidt, 2003; Goeral, 2014). Célkitűzés: Az 1500 gramm alatti születési súlyú gyermekek kétéves kori pszichomotoros fejlettségi szintjének felmérése a koraszülötteket leggyakrabban érintő utóbetegségekkel összefüggésben. Módszerek: Brunet-Lézine csecsemő és kisgyermek fejlődési skála, szülővel felvett pszichológiai anamnézis, valamint újszülött kori zárójelentések retrospektív elemzése. Vizsgálati minta: A Debreceni Egyetem Klinikai Központjának Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, 1500 gramm alatti súllyal született, a vizsgálat idején korrigáltan a második életévét betöltött 151 kisgyermek. Eredmények: A születési súly az életkori korrekciót követően is pozitívan korrelált a kétéves kori fejlődési kvócienssel (FQ), míg a kórházi tartózkodás hossza negatívan. Az utóbetegségek tekintetében az I/II stádiumú újszülött kori IVH nem, a III/IV fokú azonban szignifikáns előrejelzőnek bizonyult az alacsonyabb FQ tekintetében. Hasonló összefüggést találtunk a ROP stádiumaival is, miszerint az enyhe fokú nem, a III/IV-es viszont szignifikánsan befolyásolta a kétéves kori pszichomotoros fejlettségi szintet. A BPD-nek nem találtuk jelentős összefüggését az FQ-val, a PVL azonban statisztikailag igazolható hatást mutatott. A szignifikánsnak talált kórképek homogenitás vizsgálata azt mutatta, hogy változóink nem homogének, tehát egymástól független hatásokról beszélhetünk. Bizonyítottuk továbbá, hogy egy koraszülöttnek minél több újszülött kori diagnózisa volt, annál veszélyeztetettebb az alacsonyabb kétéves kori FQ, így a fejlődési késés tekintetében. Következtetések: Ajánljuk az 1500 gramm alatti súlyú gyermekek körében, különösen az újszülött kori súlyos (III/IV) ROP-on és IVH-án, valamint PVL-en átesetteknél a minél korábbi életszakaszban történő korai fejlesztést az esetleges képességdeficitek csökkentése érdekében, így megelőzve a későbbi súlyosabb mentális és motoros nehézségek kialakulását