„Nekem pénzem nincsen, valami volt, Isten tudja mind hadra költöttem”. Állami jövedelmek és hadi kiadások Bethlen Gábor és II. Ferdinánd korában. In Dáné Veronka et al. szerk.: Bethlen Erdélye, Erdély Bethlene. A Bethlen Gábor trónra lépésének 400. évfordulóján rendezett konferencia tanulmányai. Kolozsvár, 2014, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 473–486. p.

A „pecunia nervus belli”, azaz a „háború éltetőereje a pénz” kifejezés a 16. század elejétől közkeletű mondás volt, főként államférfiak, vezető állami hivatalnokok részéről. A tizenöt éves háború, majd a harmincéves háború időszakára a pénzkérdés még inkább meghatározóvá vált a kora újkori Európában. A korabeli nyugati és közép-európai államok igyekeztek növelni bevételeiket annak érdekében, hogy a főként dinasztikus célokat szolgáló háborúikat finanszírozni tudják, az sem véletlen, hogy ez az időszak a korai merkantilista gazdaságpolitika megjelenésének ideje. A közép-európai Habsburg-birodalomnak már Mohács időszakától komoly pénzügyi nehézségekkel kellett megküzdenie, hogy a török elleni, majd a harmincéves háborúkat finanszírozni tudják. Bethlen Gábor Habsburgok szembeni politikájának és katonai akcióinak meghatározó eleme volt a rendelkezésére álló pénzügyi forrás mértéke. A tanulmány bemutatja a szemben álló felek állami jövedelmeit és katonai kiadásait, különös tekintettel az udvari hadi fizetőmester 1623. évi számadására, amelynek révén értékes adalékokhoz, háttér-információkhoz juthat a kutatás Bethlen 1623. évi hadjáratának vizsgálatához

„Megtetszik innét, mely igaz mondás amaz: Pecunia nervus belli”. Hadi költségek Európában a 17. század első felében, különös tekintettel a Habsburg-birodalomra

A tanulmány a 'fiscal-military state' elméleti modelljét alkalmazva vizsgálja a 16-17. századi Habsburg Monarchiát. A vizsgálati szempontok a következők: 1) állami bevételek alakulása európai összevetésben, 2) a hadsereg létszámadatainak változása európai összevetésben, 3) a Habsburg Monarchia hadi kiadásainak alakulása a 16–17. században, 4) az államadósság mértéke, 5) az államigazgatás és a bürokrácia fejlődése, 6) információk a katonai költségekről, az első „büdzsé”-tervezetek, 7) adórendszer és adóztatás, 8) a hadsereg-finanszírozás főbb jellemzői, 9) a rendek és az államhatalom (rezsim) közötti, a hadi költségek és az állami szükségletek finanszírozása érdekében való együttműködés kérdése. A szerző a 16–17. századi Habsburg Monarchiáról a fenti kritériumok európai kontextusban történő összehasonlítása alapján azt állapítja meg, hogy az semmiképpen sem tartozott a korai „fiscal-military state” Spanyolország, Hollandia vagy Svédország által képviselt típusához

A Magyar és a Szepesi Kamara bevételei és kiadásai a 17. században.

A tanulmány fő célja a Magyar és a Szepesi Kamara 17. századi számadásainak és számadáskivonatainak szisztematikus összegyűjtésére alapozva átfogó képet nyújtani a Magyar királyság két pénzügyi szervének bevételeiről és kiadásairól. A tanulmány az 1598. évi magyar kamarai számadással kezdi az elemzést és az adatok feldolgozását 1695-el zárja. Ebből az időszakból 51 számadást, illetve kivonatot tárt fel a szerző az 1598 és 1695 közötti időszakból, ezek alapján 39 évből rendelkezik olyan számadással vagy kivonattal, amely egy teljes év gazdálkodását mutatja be. A Szepesi Kamara esetében 1610-ből maradt fenn az első számadáskönyv, míg az elemzést az 1694. évvel zárja. A vizsgált időszakból 16 számadást, illetve kivonatot tárt fel, amely alapján 28 év esetében publikál teljes évi adatokat. A tanulmány első ízben ad átfogó képet a Magyar és a Szepesi Kamara 17. századi bevételeiről és kiadásairól, egyúttal kísérletet tesz a Magyar Királyág jövedelmeinek meghatározására a 17. század második felére vonatkozóan

Permanens GPS állomások méréseinek szélső pontosságú analízise = Highly accurate data analysis of permanent GPS networks

A projekt fő célkitűzését, a permanens GNSS állomáshálózatok (GNSSnet.hu, EPN, EUPOS) mozgásvizsgálati alkalmazhatóságának analízisét sikeresen végeztük el. 2007 és 2009 júniusában megmérettük az MGGA (Magyar GPS Geodinamikai Alapponthálózat) 22 pontját, elvégeztük az adatok feldolgozását és értelmezését, továbbá monitoring céljából a BERNESE szoftverrel feldolgoztam a GNSSnet.hu 35 hazai és 19 határon túli állomásának több éves mérési sorozatát. A becsült sebességek a várakozásoknak megfelelő 0-2 mm/év szinten mozognak és összhangban vannak az MGGA-ra alapozott eddigi GPS mozgásvizsgálati eredményekkel. Elemeztem a GPS koordináta idősorokban kimutatható évszakos hatásokat, azok függését a hálózat méretétől és összehasonlító elemzéseket végeztem a GPS megoldások és a hidrológiai kéregterhelési, valamint a GRACE modellek között. Kimutattam, hogy minél kisebb a hálózat, annál inkább eltűnik az idősor harmonikus jeltartalma. Integrálva, majd közösen kiegyenlítve a globális IGS és regionális EPN heti SINEX adatokat bizonyítottam, hogy csak a globális ill. 'globalizált' hálózat alkalmas az évszakos hatások vizsgálatára. Kidolgoztam és az EPN-ben hivatalossá tettem egy a permanens állomásokat a becsült sebességek konvergenciája alapján minősítő eljárást, (http://www.epncb.oma.be/_trackingnetwork/coordinates/index.php), amelyet sikerrel alkalmaztam a GNSSnet.hu hálózatra is. | The main project target, the assessment of the permanent GNSS networks (GNSSnet.hu, EPN, EUPOS) for geokinematic purposes has been successfully completed. In June 2007 and 2009 the MGGA (Hungarian GPS Geodynamic Base Network) GPS campaigns were successfully completed, and the results were analysed and interpreted. All available data from the GNSSnet.hu sites were also processed. The estimated velocities are in the range of 0-2 mm/year and in good agreement with estimates from the MGGA analysis. The seasonal signal in the different GPS time series was also analysed with special regard on it's dependence of the actual GPS network size. The estimates were compared to models from surface load and GRACE solutions. I concluded that the smaller the network the smaller the detectable annual signal. Integrating the global IGS and regional EPN weekly SINEX solutions I could prove that only the global or 'globalized' network can be used for realistic seasonal signal analysis. I developed a procedure, which can be used to rank the permanent stations using the convergence of their velocity estimates. The solution was made official in the EPN (http://www.epncb.oma.be/_trackingnetwork/coordinates/index.php) and also successfully applied for the categorization of the GNSSnet.hu sites