Personalised health education against health damage of COVID-19 epidemic in the elderly Hungarian population (PROACTIVE-19): protocol of an adaptive randomised controlled clinical trial

Early reports indicate that COVID-19 may require intensive care unit (ICU) admission in 5-26% and overall mortality can rise to 11% of the recognised cases, particularly affecting the elderly. There is a lack of evidence-based targeted pharmacological therapy for its prevention and treatment. We aim to compare the effects of a World Health Organization recommendation-based education and a personalised complex preventive lifestyle intervention package (based on the same WHO recommendation) on the outcomes of the COVID-19.PROACTIVE-19 is a pragmatic, randomised controlled clinical trial with adaptive "sample size re-estimation" design. Hungarian population over the age of 60 years without confirmed COVID-19 will be approached to participate in a telephone health assessment and lifestyle counselling voluntarily. Volunteers will be randomised into two groups: (A) general health education and (B) personalised health education. Participants will go through questioning and recommendation in 5 fields: (1) mental health, (2) smoking habits, (3) physical activity, (4) dietary habits, and (5) alcohol consumption. Both groups A and B will receive the same line of questioning to assess habits concerning these topics. Assessment will be done weekly during the first month, every second week in the second month, then monthly. The composite primary endpoint will include the rate of ICU admission, hospital admission (longer than 48 h), and mortality in COVID-19-positive cases. The estimated sample size is 3788 subjects per study arm. The planned duration of the follow-up is a minimum of 1 year.These interventions may boost the body's cardiovascular and pulmonary reserve capacities, leading to improved resistance against the damage caused by COVID-19. Consequently, lifestyle changes can reduce the incidence of life-threatening conditions and attenuate the detrimental effects of the pandemic seriously affecting the older population.The study has been approved by the Scientific and Research Ethics Committee of the Hungarian Medical Research Council (IV/2428- 2 /2020/EKU) and has been registered at clinicaltrials.gov ( NCT04321928 ) on 25 March 2020

A veleszületett immunrendszer genetikai variánsainak szerepe a haematopoetikus őssejt-transzplantáció kimenetelében

A veleszületett immunrendszerben szerepet játszó természetes ölısejtek (NK sejtek) haematopoetikus ıssejt-transzplantációs kezelést (HSCT) követı citotoxikus hatása intenzíven kutatott terület. Az NK sejtek citolitikus aktivitását többek között a felszínükön kifejezıdı killer cell immunglobulin–like receptor (KIR) családba tartozó membrán receptorok, és a célsejtek felszínén lévı MHC I osztályba tartozó molekulák közötti kölcsönhatások szabályozzák. A KIR-mediált célsejt felismerésben a HLA-C és HLA-B antigének kulcsfontosságú szerepet töltenek be, azáltal hogy a receptorok ligandjául szolgálnak, és ezzel befolyásolják az NK sejtek aktiváló és gátló funkcióit. Célkitőzésünk volt a HSCT kezelésben részesült, myeloid rendellenességben szenvedı betegek, egészséges testvér, valamint nem rokon donorainak KIR genotipizálása multiplex allélspecifikus polimeráz láncreakcióval. Vizsgálni kívántuk továbbá KIR gének és az általuk kialakított haplotípusok gyakoriságát a magyarországi populációban. Ezt követıen célul tőztük ki a donorokban azonosított KIR gének és a betegben jelenlévı HLA antigének közötti összefüggés vizsgálatát a HSCT kimenetele – összesített, (OS) illetve betegségmentes túlélés (DFS) - szempontjából. A vizsgált magyarországi popouláció KIR genotípus ereményei hasonlóak más kaukázusi populációkban kapott eredményekkel. A myeloid sejtvonalat érintı malignus betegségben szenvedı 249 betegnél és HSCT donoránál azonosított KIR gének jelenlétét, illetve hiányát, és ezt követıen a recipiensekben jelenlévı HLA ligandjaik közötti kapcsolatokat vizsgálva, az alábbi eredményekre jutottunk: (1) a KIR3DL1 pozitív donorokkal történı transzplantáció és a recipiensek HLA-Bw4 státusza között nem találtunk szignifikáns összefüggést sem az OS sem a DFS esetén. (2) Az aktiváló KIR2DS1 pozitív donorokkal történı transzplantáció esetén elmondható, hogy a HLA-C státusz szignifikáns mértékben (p=0,047) javította az összesített túlélést HLA-C2 allotípust hordozó akut myeloid leukémiás betegek esetében (n=36). A sikeresen beállított gyors és hatékony molekuláris genetikai módszerrel kapott eredményeinket figyelembe véve, a KIR genotipizálási adatok felhasználásával hatékonyabb lehet a csontvelı transzplantációra váró betegek számára a megfelelı donor kiválasztása, mellyel az átültetést követı komplikációk csökkentése, és a betegek jobb életminısége is biztosítható lenne.MSc/MAklinikai laboratóriumi kutató mesterképzésmagyarlevelez

Donor KIR2DS1 reduces the risk of transplant related mortality in HLA-C2 positive young recipients with hematological malignancies treated by myeloablative conditioning.

BackgroundRecognition of HLA-C2 group alleles on recipient cells by activating killer immunoglobulin like receptors, KIR2DS1 on donor natural killer cells may lead to increased graft-versus-leukemia effect or immunomodulation in patients treated by allogeneic hematopoietic stem cell transplantation (allo-HSCT) influencing disease free and overall survival (OS).ObjectiveIn the present study, 314 consecutive, allo-HSCT recipient and donor pairs were included with retrospective donor KIR-genotyping and clinical parameters analyzes.ResultsAfter a median follow-up of 23.6 months, recipients with HLA-C2 group allele (rC2) showed improved (p = 0.046) OS if transplanted with KIR2DS1 positive donors (d2DS1) compared to those without one or both of this genetic attribute. Within the myeloablative conditioning (MAC) subgroup (n = 227), rC2 homozygous+d2DS1 patients (n = 14) showed a 5 years OS of 93% followed by rC2 heterozygous+d2DS1 patients (n = 48, 65%) compared to rC2 and/or d2DS1 negatives (47%, p = 0.018). Multivariate analyses indicated rC2+d2DS1 positivity as an independent predictor of OS (HR:0.47, 0.26-0.86, p = 0.014) besides donor type, presence of CMV-reactivation or chemoresistant disease. Among MAC-treated patients, the combined rC2+d2DS1 presence was associated with a markedly decreased cumulative incidence of transplant related mortality (p = 0.0045).ConclusionThe combination of rC2+d2DS1 may be a favorable genetic constellation in allo-HSCT with MAC potentially reducing transplant related mortality

A Magyar Belgyógyász Társaság Dél-magyarországi Decentrum 43. Továbbképző Tudományos Ülésén elhangzó előadások rövid összefoglalói

1. Előszó 2. Alsó végtagi oedema ritka oka 3. Diabeteses ketoacidosis változások az utolsó öt évben 4. IGF-2-termelő prostatatumor okozta súlyos hypoglykaemia. Esetismertetés 5. Diabeteses beteg tünetmentes sokér-betegsége. Esetismertetés 6. Egy motorbaleset szövődményei – kardiológiai vonatkozások. Esetismertetés 7. Erectilis diszfunkció és alacsony tesztoszteronszint metabolikus szindróma tüneteit mutató 1-es típusú diabetesben 8. „Egyelőre idiopathiás” AA-amyloidosis. Esetismertetés 9. Anti-TNF-α-terápia mellett kialakuló lupus erythematosus 10. Pancreastumor vagy pancreatitis? 11. Videodenzitometria segítségével vizsgált myocardialis perfúzió eltérései diabetes mellitusban 12. A Clostridium difficile-fertőzések alakulása intézményünk fertőzőosztályán 2011-ig 13. A vesebetegségek felismerhetőségének aránya az eGFR tükrében vizsgálva 14. A gestatiós diabetes mellitus miatt gondozott asszonyok utánvizsgálataival szerzett tapasztalataink 15. Az aortamerevségi (stiffness) index prognosztikus jelentősége acromegaliában 16. Akut máj- és veseelégtelenség ritka oka. Esetismertetés 17. Diabeteses enteropathia, gastroparesis és neuropathia, vagy valami más? Esetismertetés 18. QT-variabilitás és vércukorszint: kimutatható-e összefüggés egészséges szénhidrát-anyagcseréjű egyénekben? 19. Renalis szimpatikus rádiófrekvenciás katéteres ablatio terápiarezisztens hypertoniában 20. A kalcium-anyagcsere útvesztői 21. Humán helminthiasisok: Az ember féregélősködők okozta bántalmainak klinikuma a gyakorlatban 22. Terápiás hatékonyság vizsgálata fokális szegmentális glomerulosclerosisos esetekben 23. Vércukormérés és csúcstechnológia 24. Metformin a terhességben. Áldás vagy átok? 25. Thrombocytopenia és immunhiány 26. Az inzulinkezeléssel járó testsúlynövekedés elkerülése intenzív inzulinanalóg-kezelési rendszerrel. Esetismertetés 27. Arteria renalis kardiogén eredetű akut thromboemboliás occlusiójának sikeres thrombolyticus kezelése. Esetismertetés 28. Microvascularis vasomotio és vércukorszint: kimutatható-e összefüggés egészséges szénhidrát-anyagcseréjű egyénekben? 29. Fődiagnózis: cardialis decompensatio. Cardialis decompensatio? Esetbemutatás 30. Tíz év tapasztalatai a gestatiós diabetes szűrésében és gondozásában 31. Az autonóm neuropathia prospektív vizsgálata inzulinpumpával kezelt 1-es típusú diabeteses betegekben 32. Vékonybél-kapszulaendoszkópiával szerzett kezdeti tapasztalataink 33. Transrectalis ultrahang (RUH) szerepe a rectum és perirectalis tér kórképeinek diagnosztikájában. Tapasztalatok saját eseteink kapcsán 34. Korszerű inzulinkezelés detemir bázisanalóggal: saját tapasztalataim és a nemzetközi obszervációs vizsgálat (A1chieve®) tükrében 35. Proteinuria mint cardiovascularis rizik