Early-Stage Vision and Perceptual Imagery in Autism Spectrum Conditions

Autism spectrum conditions (ASC) are characterized by multifaceted alterations in visual perception and mental imagery. However, the interaction between early-stage visual perception and imagery has not been explored. We recruited 40 individuals with ASC and 20 neurotypical control volunteers to participate in a lateral masking task. Participants detected a luminance-contrast target pattern (Gabor patch) flanked by two collinear masks. The flanking masks inhibit target detection at small target-mask distances and facilitate target detection at intermediate target-mask distances. In the perceptual task, the masks appeared adjacent to the target. In the imagery task, participants imagined the masks immediately after seeing them. Results revealed that individuals with ASC characterized by exceptional visuoconstructional abilities (enhanced Block Design performance; n = 20) showed weaker inhibition at small target-mask distances and stronger facilitation at intermediate target-mask distances relative to the controls. Visual imagery was markedly dampened in ASC regardless of the visuoconstructional abilities. At the behavioral level, these results indicate increased facilitation via lateral connections in the primary visual cortex (V1) of individuals with ASC who exhibit exceptional visuoconstructional abilities, together with less efficient mental imagery

Figyelmi váltás OCD-ben – egy eye-tracker vizsgálat

A végrehajtó funkciók egy fontos aspektusa a figyelmi szett-váltás: az a képességünk, hogy a figyelmünket egy összetett ingerhalmaz vagy egy bonyolult esemény irrelevánssá vált aspektusáról egy másik, releváns dimenzióra irányítsuk. Mérésére gyakran alkalmazott eszköz az Intradimenzionális/Extradimenzionális Figyelmi Szett-Váltás Feladat (IED-feladat). Számos vizsgálatban igazolták, hogy az Obszesszív-Kompulzív Zavarral (OCD) diagnosztizált betegeknél deficit mutatható ki az IED-feladatban (Chamberlain és mtsai, 2006; Veale és mtsai, 1996; Watkins és mtsai, 2005), összhangban az OCD-ben általában is megfigyelt exekutív diszfunkcióval. Chamberlain és mtsai (2007) azt is kimutatták, hogy a deficit az OCD-vel diagnosztizált betegek tünetmentes rokonaiban is jelen van. Ez felveti annak a lehetõségét, hogy a figyelmi szett-váltás az OCD kognitív endofenotípusa. Ezen támogató empirikus adatokat azonban több kutatócsoport nem tudta replikálni (Nielsen és De Boer, 2003; Simpson és mtsai, 2006). Mivel ezen kutatások jellemzõen kisebb elemszámú csoportokat alkalmaztak, az eredmények ilyen mintázatát okozhatja az alacsony statisztikai erõ is, mely részben fakadhat az IED-feladat viselkedéses mutatóinak nem megfelelõ érzékenységébõl. Kutatásunk célja az volt, hogy az IED-feladatnak elkészítsük egy olyan verzióját, ahol a figyelmi folyamatokat online rögzíteni tudjuk egy szemmozgáskövetõ berendezés (eye-tracker) segítségével. A kutatás keretében 18 OCD-vel diagnosztizált beteg és 18 illesztett kontrollszemély teljesítményét hasonlítottuk össze egy eye-trackerre adaptált IED-feladatban. A statisztikai elemzés során a viselkedéses és szemmozgás-mintázatokban megjelenõ eltéréseket vizsgáltuk. Néhány korábbi vizsgálattal összhangban (ld. pl. Nielen és De Boer, 2003; Simpson és mtsai, 2006), a viselkedéses teljesítményben nem találtunk eltérést a két csoport között. A szemmozgás-mutatókban található finom eltérések azonban jelezték az OCD-vel asszociált figyelmi szett-váltás deficitet. Az eredményeink tehát alátámasztják, hogy az OCD-ben a figyelmi szett-váltás deficitje kimutatható, és felhívják a figyelmet arra is, hogy kis elemszámú neuropszichiátriai kutatások esetében a kognitív folyamatok eye-trackerrel történõ monitorozása a viselkedéses adatoknál érzékenyebb mutatókkal szolgálhat

Elfelejtjük az irreleváns információkat? - epizodikus emlékezeti előhívás vizsgálata kényszerbetegségben

Az obszesszív-kompulzív zavar (OCD, kényszerbetegség) egy súlyos neuropszichiátriai kórkép, melyet a nemkívánatos betörő gondolatok (obszessziók) és/vagy az ismétlődő kompulzív cselekvések, mentális rituálék (kompulziók) jellemeznek (Amerikai Pszichiátriai Társaság, 1994). A klinikai tünetek egyik lényeges kognitív háttérfaktoraként legtöbb szerző a végrehajtó rendszer diszfunkcióját emeli ki (Kuelz és mtsai., 2004; Abramovitch és mtsai., 2013), ami szorosan kapcsolódik a számos vizsgálat által kimutatott orbitofrontális és dorsalis anterior cinguláris deficitekhez OCD-ben (Milad és Rauch, 2012). Ugyanakkor Chamberlain és mtsai., (2005) szerint a végrehajtó rendszer nem minden aspektusa sérült OCD-ben. A klinikai tünetek és a fő kognitív deficitek - mint, a prepotens válasz gátlása, a szett váltás és a hatékony szervezési stratégia használat az emlékezeti próbákban – megmagyarázhatóak a kognitív és a viselkedési gátlás sérülésével. Előzetes kutatásokból tudjuk, hogy az emlékek előhívása a végrehajtó rendszer működését involválja, amely a cél emlékek aktiválása mellett csökkenti a versengő emléknyomok elérhetőségét. Ezt a hatást nevezzük előhívás kiváltotta felejtésnek (retrieval induced forgetting – RIF), amit leggyakrabban a szelektív gyakorlási paradigmával vizsgáltak. Az emlékezeti patológiák megértése szempontjából alapvető tudományos kérdés, hogy vajon a RIF hatás a versengés feloldásában szerepet játszó gátlási folyamatoknak vagy csupán az előhívott emlékek megerősödésének és interferenciájának tulajdonítható-e. Célunk, hogy egy klinikai vizsgálat keretében bizonyítékokat szerezzünk a végrehajtó kontroll folyamatok szerepéről a RIF hatás előidézésében. Mivel korábbi adatok szerint a RIF hatás összefügg a munkamemória kapacitással és a szorongás szintjével, ezért vizsgálatunkban ezeket a változókat is mértük. A vizsgálatban 25 OCD-vel diagnosztizált személy, illetve 25, kor és iskolázottság mentén illesztett, kontroll személy vett részt. Egy módosított szelektív gyakorlási paradigmát használtunk, mely alkalmas volt nem csak a találatok/hibázások, hanem az adott válaszok reakcióidejének a rögzítésére is. Eredményeink azt mutatják, hogy az emlékezeti előhívás gyakorlása mindkét csoportban a gyakorolt emlékek jobb felidézéséhez vezetett, azonban csak a kontroll csoportban vezetett RIF-hez, az OCD csoportban nem. Nem találtunk összefüggést a RIF hatás és az állapot, vonás szorongás mértéke között a (STAI) illetve a RIF hatás és a munka- (N-vissza feladatok), rövid távú memória kapacitás (Számterjedelem Előre feladat) között. Valószínűleg a RIF hatás hiánya az OCD-ben megfigyelhető konfliktus detektáló folyamatok zavarával magyarázható, melynek hátterében az anterior cinguláris és a prefrontális kéreg fokozott aktivitása valószínűsíthető. Kulcsszavak: emlékezet, előhívás kiváltotta felejtés, obszesszív kompulzív zavar, végrehajtó kontrol

Obsessed not to forget: lack of retrieval induced forgetting effect in obsessive compulsive disorder (OCD)

Study objectives: To investigate the role of executive functions in resolving memory interference in a clinical sample of patients with obsessive-compulsive disorder (OCD). Method: Retrieval of memories has been shown to involve an executive mechanism that diminishes the accessibility of rival memory traces, leading to retrieval induced forgetting (RIF). These executive control processes might suppress unwanted thoughts and irrelevant memories during competitive retrieval. We hypothesized that OCD patients manifest reduced RIF compared to the matched healthy controls due to impaired executive functions that are supposed to resolve interference during competitive retrieval. We assessed RIF with the retrieval practice paradigm among twenty five OCD patients and twenty five healthy controls matched for age and education. In contrast to most previous clinical studies of RIF, we used a method where the observed RIF effect can only be explained by inhibitory processes, and not for instance by interference. In addition to recall accuracies, we focused on differences in recall latencies as a measure of RIF to ensure that any effect that decreases accessibility of memories due to competitive retrieval would be detected. We controlled for working memory (n-back Task), symptom severity (Yale- Brown Obsessive Compulsive Scale, Y-BOCS) and trait and state anxiety (Spielberger State and Trait Anxiety Inventory, STAI). Results: Retrieval of target memories led to enhancement of target memory recall in both groups, but suppression of related memories (RIF) occurred only among controls. This finding was not due to different levels of working memory, symptom severity and anxiety. Learning curves during the retrieval practice phase were similar in the two groups. Therefore the lack of RIF among OCD patients was not related to overall learning or recall performance. Conclusions: Suppression of irrelevant, interfering memories during competitive recall is impaired in OCD. Educational objectives: To promote cognitive experimental approaches to OCD research and therapy

Vizuális-téri emlékezeti funkciók vizsgálata kényszerbetegségben eye-tracker segítségével

Obszesszív-kompulzív zavarban (OCD, kényszerbetegség) a klinikai tünetek egyik lényeges kognitív háttérfaktoraként legtöbb szerzõ a végrehajtó rendszer diszfunkcióját emeli ki (Kuelz és mtsai, 2004; Abramovitch és mtsai, 2013). A végrehajtó deficit mellett számos kutatás számol be ugyanakkor vizuális emlékezeti nehézségekrõl (pl. Moritz et al., 2003). Az elõadás részletesen tárgyalja az emlékezeti és a végrehajtó funkciók közti lehetséges összefüggéseket, bemutatva az ide kapcsolódó legfontosabb elméleti modelleket, elképzeléseket. Egy korai neuro-pszichológiai modell azt feltételezi, hogy a frontostriatális rendszer és a végrehajtó mûködések zavara együtt járul hozzá a vizuális-téri emlékezeti problémákhoz OCD-ben (Savage, 1999). Ebbõl a feltételezésbõl kiindulva saját kutatásunkban elsõsorban az alábbi kérdésekre keressük a választ: Van-e vizuális-téri emlékezeti deficit OCD-ben az egészséges, korban és végzettségben illesztett kontrollcsoporthoz viszonyítva? Milyen összefüggés van a tünetek súlyossága, a végrehajtó feladatokon nyújtott teljesítmény és az emlékezeti teljesítmény között? A szemmozgás-regisztráció alkalmas-e biológiai markerek elkülönítésére OCD-ben? Vizsgálatunkhoz egy vizuális-téri emlékezeti paradigmát dolgoztunk ki, melyben a vizsgálati személyeknek egy 5x5 mátrixban megjelenõ ingereket (sötét négyzetek) kellett megjegyezniük, majd 3,5 másodperces késleltetést követõen felidézniük. Az ingerek bemutatása 2 kondícióban történt (szeriális és szimultán), a szemmozgás regisztrációjára pedig az ingerek bemutatása, a késleltetés és a felidézés szakaszaiban került sor. Elõzetes eredményeink alapján azt látjuk, hogy a késleltetés alatt a betegek kevesebb idõt töltenek (dwell time) a feladat szempontjából releváns területeken (ingerek helye), mint az egészséges kontrollok. Eredményeink támogatják elképzelésünket, mely szerint az eye-tracking technológia alkalmas lehet biológia markerek azonosítására OCD-ben

Visuo-spatial memory impairment in obsessive compulsive disorder (OCD): from neuropsychological findings to eye-tracking

There is a growing amount of evidence about the deficit of executive system in OCD, which is strongly related to the fronto-basal loop dysfunctions of the disorder (e.g. Chamberlain et al., 2005; Olley et al., 2007). In addition to the executive deficit, several studies found impaired visual and spatial memory performance in this disorder. In an early neuropsychological model, Savage (1998) suggested that the fronto-striatal dysfunctions along with impaired executive functioning leads to observed memory difficulties (encoding and retrieval of nonverbal information). Following this suggestion, here we aimed at investigating visuo-spatial memory functions in a pool of OCD patients in two studies. We combined neuropsychological tasks and computer based working memory paradigms with eye-tracking methodology. In Study 1 the Rey Complex Figure Task (RCFT) was used and it was found that OCD patients performed significantly poorer in the copy and recall phase of the task in comparison with matched healthy control group. Symptom severity and the level of anxiety were assessed by the Yale Brown Obsessive Compulsive Scale (Y-BOCS) and the State-Trait Anxiety Inventory (STAI), respectively. There was a significant negative correlation between symptom severity (Y-BOCS total scores) and the recall scores of the RCFT. In Study 2 we developed a computer-based Visual Pattern Task to investigate the eye movement correlates of cognitive processes involved in visuo-spatial working memory function. In addition subjects were also screened by a neuropsychological test battery including tasks on shifting (Wisconsin Card Sorting Test), response inhibition (Stop Signal Task, Stroop Task) and working memory capacity functions (n-back Task). According to our preliminary eye-tracking results, in comparison with healthy control subjects, OCD patients produced a significant decrease in target-related dwell time scores during the delay phase of the task. We will discuss the possible relationships between eye movement patterns, cognitive deficits and symptom severity

Pareidolia in Schizophrenia and Bipolar Disorder

While there are many studies on pareidolia in healthy individuals and patients with schizophrenia, to our knowledge, there are no prior studies on pareidolia in patients with bipolar disorder. Accordingly, in this study, we, for the first time, measured pareidolia in patients with bipolar disorder (N = 50), and compared that to patients with schizophrenia (N = 50) and healthy controls (N = 50). We have used (a) the scene test, which consists of 10 blurred images of natural scenes that was previously found to produce illusory face responses and (b) the noise test which had 32 black and white images consisting of visual noise and 8 images depicting human faces; participants indicated whether a face was present on these images and to point to the location where they saw the face. Illusory responses were defined as answers when observers falsely identified objects that were not on the images in the scene task (maximum illusory score: 10), and the number of noise images in which they reported the presence of a face (maximum illusory score: 32). Further, we also calculated the total pareidolia score for each task (the sum number of images with illusory responses in the scene and noise tests). The responses were scored by two independent raters with an excellent congruence (kappa > 0.9). Our results show that schizophrenia patients scored higher on pareidolia measures than both healthy controls and patients with bipolar disorder. Our findings are agreement with prior findings on more impaired cognitive processes in schizophrenia than in bipolar patients

The effect of emotional cues on event-based prospective memory performance in obsessive compulsive disorder.

Introduction: Prospective memory (PM) is defined as the ability to formulate, retain and carry out intentions, plans and promises at the appropriate time or in the appropriate context. Previous studies found evidence that patients with obsessive compulsive disorder (OCD) beside the executive deficit manifest impairment in various PM tasks (Harris et al., 2010; Racsmány et al., 2011; Yang et al., 2015). Our aim with this study was to investigate the influence of emotional stimuli on event-based PM performance in OCD. Material and methods: Thirteen OCD patients took part in the study. An emotional event-based PM task was administered to each participant under two conditions: (1) a baseline condition in which no PM stimuli occurred and the ongoing trials were presented in three blocks based on the stimulus valence as positive, negative and neutral and a (2) PM condition in which beside the ongoing trials positive, negative and neutral PM stimuli also occurred. There were two arrows, pointing right and left, and one of them was black, the other was white. The order of colours varied randomly. Two pictures also appeared on the screen and were located at equal distances above and below the arrows. Participants in the baseline condition were asked to press the arrow key corresponding to the black arrow (ongoing task). In the PM condition the task was similar, except participants were told to press the up-arrow key if the two pictures above and below the fixation point were the same on any trial, this instruction served as a PM task. Results and conclusions: Based on our preliminary results and analysis it seems that the stimulus valence does not influence significantly the accuracy rate and reaction time scores on PM trials. The emotional cues have no beneficial effect on patients PM performance as suggested in previous findings. Further analysis and the recruitment of a healthy control group are under way. Keywords: obsessive-compulsive disorder, event-based prospective memory, attentional bia

A kronotípus és az alvásminõség szerepe a mentális megbetegedések tünettanában és prognózisában

napszaki preferenciák kognitív és affektív folyamatokkal való összefüggésének vizsgálata az elmúlt években a pszichiátriai kutatások terén is egyre nagyobb hangsúllyal jelentkezik. Mindez nem meglepõ, hiszen a napszaki preferenciák (kronotípus) az aktivitás és passzivitás ritmusának meghatározása mellett a pszichés egyensúlyban, vagy éppen egyensúlyvesztésben szerepet játszó faktorokkal is szoros összefüggést mutatnak. Az elmúlt években számos vizsgálat kimutatta, hogy az esti kronotípus összefügg a pszichés sérülékenység holdudvarába tartozó személyiségjellemzõkkel (neuroticizmus, újdonságkeresés), valamint egyes maladaptív viselkedésformák (pl. egészségkárosító magatartások) fokozott kockázatával. Az esti kronotípussal jellemezhetõ személyek ráadásul gyakrabban számolnak be különbözõ alvászavarokról, amelyek szintén növelhetik a pszichés problémák kialakulásának kockázatát. Habár a kronotípus hátterében egy rendkívül bonyolult idegrendszeri apparátus mûködése áll, a napszaki preferenciák mégis könnyen mérhetõk kérdõíves eszközökkel is. Korábbi vizsgálatok alapján a kronotípus kérdõíveken alapuló mérése hitelesen tükrözi a napszaki ritmussal kapcsolatban álló biológiai folyamatok mûködését (pl. egyes hormonok szekréciójának ritmusát). Mivel a kronotípus jelentõs szerepet játszik a kognitív teljesítmény és a hangulat napi ingadozásában, a napszaki preferenciák figyelembevétele a rutin pszichiátriai gyakorlatban, például a mentális funkciók vizsgálata során is fontos szempont lehet. Újabb kutatások pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy az esti kronotípus, a pszichiátriai kórképekben gyakorta tapasztalható napszaki ritmuseltolódás és alváspanaszok fokozzák a relapszus kockázatát, így e faktorok figyelembevétele az optimális beavatkozás kiválasztását is elõsegítheti. A fentiekben vázoltak mellett az elõadásban bemutatjuk, hogy milyen szerepet tölthet be a kronotípus a hangulat- és szorongásos zavarok tünettanában, majd röviden ismertetjük a kronotípus mérésére alkalmas kérdõívvel, a Morningness-Eveningness Questionnaire hazai adaptációjával (MEQ-H) kapcsolatos tapasztalatainkat, valamint a Nyírõ/OPAI II. Pszichiátriai Osztályán induló kutatásunk jelenlegi állását