Volt-e likviditási válság? Volatilitás és likviditás kapcsolatának vizsgálata (Was there a liquidity crisis? Analysis the relationship between volatility and liquidity)

Széleskörűen alátámasztott, empirikus tény, hogy önmagában a nagyobb volatilitás csökkenti a piac likviditását, vagyis változékonyabb piacokon várhatóan nagyobb lesz egy-egy tranzakció áreltérítő hatása. Kutatásomban azt a kérdést vizsgáltam, hogy a Budapesti Értéktőzsdén az OTP-részvény piacán a 2007/2008-as válságban tapasztalható, átmeneti likviditáscsökkenés betudható volt-e egyszerűen a megnövekedett volatilitásnak, vagy ezen túl abban más tényezők (pl. a szereplők körének és viselkedésének drasztikus megváltozása, általános forráscsökkenés stb.) is szerepet játszhattak-e. A volatilitást a loghozamok szórásával, illetve a tényleges ársávval, míg az illikviditást a Budapesti Likviditási Mértékkel (BLM) reprezentáltam. Egyrészt azt állapítottam meg, hogy az OTP esetében a tényleges ársáv szorosabban korrelál a BLM-mel, mint a szórás. Másrészt az is egyértelmű, hogy a válság előtti kapcsolat a volatilitás és a likviditás között a válságban és azután már jelentősen megváltozott. Válságban az illikviditás jóval nagyobb volt, mint amit a volatilitás növekedése alapján vártunk, a válság lecsengése után azonban megfordult ez a reláció. _________ It is a widely supported empirical fact, that the greater volatility in itself decreases the liquidity of the market, namely more volatile a market is, the higher a transaction’s price impact will be. I have examined in my paper the question, whether the decrease of liquidity during the crisis of 2007/2008 in case of the OTP stock – traded on the Budapest Stock Exchange – was the consequence of the increased volatility, or other factors had an effect on the illiquidity as well (e.g.: the drastic change of market participants’ behaviour; reduction of fi nancing sources; etc.). I have represented volatility with the standard deviation of the logreturns, and with the true range, while the illiquidity with the Budapest Liquidity Measure (BLM). On one hand I have identifi ed, that in case of the OTP, the true range has a stronger relationship with the BLM than the standard deviation has. On the other hand it was clear, that the relationship between volatility and liquidity has changed notably during and after the crisis. During crisis the illiquidity was greater than what I have estimated based on the volatility increase, but after the crisis this relation has changed

Az ajánlati könyv statisztikai tulajdonságai (Statistical properties of the limit order book)

A pénzügyi modellek jelentős része feltételezi a piacok hatékony működését. Ennek következtében számos tudományos kutatás központi témája volt a piacok hatékonyságának tesztelése és ennek igazolása, esetleg cáfolata. Ezen próbálkozások azonban mind a mai napig eredménytelenül zárultak. A tesztelések nyomán a kutatások a termékek áralakulásából indultak ki, és a hozamokat ezen keresztül elemezték. Az elmúlt években azonban a fókusz átterelődött az árak alakulásáról egy elemibb tényezőre, az ajánlati könyvre. Ugyanis végső soron az ajánlatvezérelt piacokon az árakat az ajánlati könyvbe benyújtott megbízások alakulása fogja meghatározni. Mivel a tőzsdék jelentős része ajánlatvezérelt piacként működik, ezért érdemesnek tartották a kutatók, hogy inkább az ajánlati könyv alakulásának statisztikai jellemzőit elemezzék, hátha az eredményre vezet, és sikerül közelebb jutni a hatékony piacok elméletének igazolásához vagy cáfolatához. Jelen tanulmány célja az, hogy az eddig megjelent tudományos kutatások alapján ismertesse az ajánlati könyv alapvető statisztikai tulajdonságait, és rávilágítson arra: mindez valójában hozzájárult-e a hatékony piacok elméletének igazolásához? ______ Most of the fi nancial models assume that markets are effi cient. As a result, numerous scientifi c researchers were focused on testing the effi cient market hypothesis, and tried to prove, or deny it. However, all these attempts are still unsuccessful. During these researches, the analyses of the effi cient market hypothesis were based on the price evolution of a certain asset, and through this the returns were examined. In the recent years the research interest has changed, and instead of analyzing the returns, a more primary factor got into focus, namely the limit order book. The reason is that on order driven markets the prices and the order sizes in the limit order book infl uence the price evolution on the market. Since a notable number of stock markets operate as an order driven market, the researchers thought that it worth analyzing the statistical properties of the limit order book, because maybe it will get us closer to the proof of the effi cient market hypothesis. The purpose of this study is to summarize the statistical properties of the limit order book, based on the scientifi c works published so far. The study would like to highlight whether these studies contributed to the proof or disproof of the effi cient market hypothesis

Likviditási kockázat a részvénypiacokon. A Budapesti Likviditási Mérték statisztikai elemzése és felhasználási lehetőségei = Liquidity risk on stock markets. Statistical analysis and possible applications of the Budapest Liquidity Measure

A likviditás a pénzügyi piacok és a pénzügyi rendszer normális működésének elengedhetetlen feltétele. Csak kellően likvid pénzügyi piacok képesek hatékonyan működni, azaz közvetíteni a megtakarításokat a felhasználókhoz, illetve aggregálni a piaci szereplők várakozásait és az elérhető információkat. A piacok likviditása, pontosabban annak hiánya az egész pénzügyi rendszerre, azon keresztül pedig áttételesen az egész gazdaságra kihathat, akadályozva azok normális, üzemszerű működését. A 2008-as év pénzügyi válsága megmutatta a pénzügyi rendszer likviditásának kiemelt jelentőségét, és egyúttal a figyelem középpontjába is helyezte a kérdést. A piacok végtelen likviditását feltételező sztenderd egyensúlyi és no-arbitrázs modellek felülvizsgálata és/vagy kiegészítése elkerülhetetlenné vált, nyilvánvalóan új árazási modellekre és kockázatkezelési technikák kifejlesztésére van szükség. Dolgozatomban legfőképpen a pénzügyi piacok likviditásával és ehhez kapcsolódóan a kereskedés kockázatával foglalkozom mind elméleti, mind empirikus megközelítésben. A fő célom az volt, hogy hozzájáruljak ahhoz, hogy a likviditás, mint koncepció beépüljön a kockázatkezelés napi gyakorlatába, azaz olyan megoldásokat dolgozzak ki, amelyek a gyakorlatba könnyen átültethetők, és elméleti szempontból is kellően megalapozottak. Illikvid piacokon a kereskedés költsége szignifikánsan nagyobb, mint likvid piacokon, azaz a tranzakciók csak lényegesen nagyobb költség- illetve időráfordítás mellett hajthatók végre. Ennek megfelelően a kutatásom során kiemelten foglalkoztam egy olyan likviditási mutató elemzésével, amely a kereskedés tranzakciós költségét számszerűsíti abban a hipotetikus és meglehetősen extrém esetben, ha a vevő/eladó egyáltalán nem hajlandó várni, azaz a tranzakciót késedelem nélkül, azonnal végre szeretné hajtani. Ez a mutató a Budapesti Likviditási Mérték (BLM), melynek idősoros adatbázisát a Budapesti Értéktőzsde bocsájtotta a rendelkezésemre

A központi szerződő felek garanciarendszer-szabályozásának kritikája

A pénzügyi infrastruktúra megfelelő működése elengedhetetlen a piaci tranzakciók gördülékeny végrehajtásában. Ebből kifolyólag a szabályozásukra egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a szabályozó hatóságok mind nemzetközi, mind magyar viszonylatban. A tanulmány célja, hogy ezen infrastruktúra egyik intézményének, a központi szerződő feleknek a szabályozását elemezzem az általuk működtetett garanciarendszert vizsgálva. A központi szerződő felek szerepe az a piacon, hogy a tőzsdei kereskedés során átvállalják a partnerkockázatot a piaci szereplőktől. Ehhez egy összetett garanciarendszert kell üzemeltetni, amelynek a működését a jelenleg hatályban lévő EMIR-jogszabály szabályozza. A tanulmány rávilágít arra, hogy melyek a szabályozásnak azon pontjai a garanciarendszerben, ahol hiányosságok, esetleg szakmai pontatlanságok mutatkoznak gyakorlati vagy módszertani szempontból. Az elemzés szakértővel készített interjú, illetve a szakirodalom alapján készült

A likviditás és a volatilitás napon belüli kapcsolata

Tanulmányunkban a likviditás és a volatilitás napon belüli kapcsolatát elemezzük. A kutatásunk alapját a Budapesti Értéktőzsde által 2005 óta számolt likviditási mutató, a Budapesti Likviditási Mérték (BLM), illetve a tényleges ársáv, mint volatilitás mutató adja. A BLM a befektetők oldaláról közelíti meg a likviditás kérdését, mert a tranzakciók nehezen számszerűsíthető, implicit költségeit méri, míg a tényleges ársáv a technikai elemzők által gyakran használt volatilitás mutató, mely rövid időszakok volatilitásának mérésére könnyen, és megbízhatóan alkalmazható. Az elemzést a leglikvidebb magyar részvényre, az OTP-re végezzük el 2007. szeptemberi és 2008. októberi adatok alapján

Price impact and the recovery of the limit order book : Why Should We Care About Informed Liquidity Providers?

We examine the dynamics of the limit order book recovery in the purely order-driven markets. The configuration of the current limit placements in the order book determines the costs over the mid-quote for the buy and sell trades. By analyzing the relationship between the costs of the possible trades and market order-flows, we find that bid and ask side trade costs have significant impact on the direction of future market orders. Moreover, bid and ask side trade costs revert to their characteristic state. For the further analysis of limit order placement strategies, we extend the cost of trade approach by several attributes of the entire limit order book. Using snaphots about cost of round trip indicators from Budapest Stock Exchange stocks, we decompose the shape of the immediate price impact function to main three components, slope, convexity and hump-shape. By running impluse response simulations, we document the typical temporary movements of the trade costs curves and we find empirical evidences about the "pegging to the current mid-quote" behavior of the liquidity providers

Risk Appetite

Our article firstly examines to what extent empirical research confirms the model of decision making based on a stable utility function. To this end, we have summarised the fundamental theoretical correlations relating to risk appetite, then went on to present the main results of behavioural research, with special focus on prospect theory, the correlations between socio-demographic and cognitive characteristics and risk propensity, as well as other influencing physical, mental and psychological factors. Our other research question based on this was whether there are accepted theoretical and methodological guidelines as to what methods an advisor should employ to become familiar with the customer’s risk-taking behaviour and how the subsequent advisory process should be conducted. We first reviewed the methods used in international practice to determine risk appetite as well as the criticisms these drew in relevant literature and then determined that for the time being, in advisory practice not only is it unclear which method is most suitable to gauge investors’ risk appetite, but also to what extent the advisor must accept or direct the customer’s risk preferences during the establishment of the investment strategy

Stress events in the Hungarian stock market

Central clearing and the role of central counterparties (CCP) has gained on importance in the financial sector, since counterparty risk of the trading is to be managed by them. The regulation has turned towards them lately, by defining several processes, how CCPs should measure and manage their risk. Stress situation is an important term of the regulation, however it is not specified clearly, how stress should be identified. This paper provides a possible definition of stress event based on the existing risk management methodology: the usage of risk measure oversteps, and investigates the potential stress periods of the last years on the Hungarian stock market. According to the results the definition needs further calibration based on the magnitude of the cross-sectional data. The paper examines furthermore whether stress is to be predicted from market liquidity. The connection of liquidity and market turmoil proved to be contrary to the expectations; liquidity shortage was rather a consequence, than a forecaster phenomenon in the tested period

Kockázati étvágy

Ebben a cikkben egyrészt azt vizsgáltuk, hogy az empirikus kutatások mennyiben igazolják vissza a stabil hasznosság-függvény szerinti döntéshozatal modelljét. Ehhez összefoglaltuk a kockázati étvággyal kapcsolatos alapvető elméleti összefüggéseket, majd bemutattuk a viselkedési kutatások fontosabb eredményeit, különös tekintettel a kilátáselméletre, a szociodemográfiai és kognitív jellemzők és a kockázatvállalási hajlandóság közötti összefüggésekre, illetve egyéb átmeneti fizikai, mentális és lelki befolyásoló tényezőkre. A másik, erre épülő kutatási kérdésünk az volt, hogy van-e elfogadott elvi és módszertani útmutató arra nézve, hogy a tanácsadónak milyen módszerrel kell megismernie az ügyfele kockázatvállalási magatartását, és miként kell számára ezután tanácsot adnia. Először áttekintettük a nemzetközi gyakorlatban a kockázati étvágy meghatározására használatos módszereket és azok szakirodalmi kritikáját, majd megállapítottuk, hogy a gyakorlati tanácsadásban egyelőre nemcsak az tisztázatlan, hogy melyik módszerrel lehet legjobban megismerni a befektetők kockázati étvágyát, hanem az is, hogy a tanácsadónak milyen mértékben kell elfogadnia, illetve irányítania ügyfele kockázati preferenciáit a befektetési stratégia meghatározása során