Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Közlönye 01 (1939) 02-03

A Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Országos Egyesületének hivatalos lapja és szakfolyóirata 1. (41.) évfolyam, 2-3. szám, Budapest, 1939. február-március. Előzménye: a "Siketnémák és Vakok Oktatásügye a Siketnémák és Vakok Tanárai Országos Egyesületének hivatalos lapja" című folyóirat, valamint beolvadt a "Magyar Gyógypedagógia a Magyar Gyógypedagógiai Társaság folyóirata"

A COVID–19-járvány alatti betegelégedettség egy sürgősségi betegellátó osztályon

Bevezetés és célkitűzés: A nagy betegszám a sürgősségi osztályokon a dolgozók megterhelését növeli, a betegelége dettséget csökkenti. Ennek a tendenciának megállítására és javítására több módszert is bevezettünk 2019ben. A COVID–19járvány során a betegek a sürgősségi osztályt keresték fel azon panaszaikkal, amelyekkel amúgy a házi orvost vagy a szakambulanciákat keresték volna fel, továbbá a szakdolgozók több mint 15%a a Koronavírus Ellátó Központban dolgozott 2020. áprilisban és májusban. Célunk volt felmérni a 2019ben bevezetett intézkedéseknek, valamint a COVID–19járvány okozta pluszmegterhelésnek a betegelégedettségre gyakorolt hatásait. Módszer: Longitudinális, kvantitatív, leíró jellegű, kérdőíves felmérést és dokumentumelemzést végeztünk a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (PTE KK) Sürgősségi Orvostani Tanszékének Sürgősségi Betegellátó Osztá lyán 2019. április 1. és 2020. május 31. között (n = 999). A felmérés első részében 354, a második részében 645 kérdőívet elemeztünk, valamint a dokumentumelemzés során a betegszámokat használtuk fel. Az adatelemzéshez leíró statisztikát, kétmintás tpróbát és Mann–Whitneytesztet végeztünk (p<0,05). Eredmények: A felmérés első hónapjában a páciensek és hozzátartozók 51%a értékelte pozitívan a PTE KK Sürgős ségi Orvostani Tanszékének Sürgősségi Betegellátó Osztályát, míg novemberre ez az arány 99%ra emelkedett. A kommunikációs tréninget és egyéb intézkedéseket követően pozitív irányba változott az ápolókról (Z = –2,25, p = 0,024), az orvosokról (Z = –2,25, p = 0,024) és az osztályról (Z = –2,24, p = 0,025) alkotott vélemény. A COVID–19járvány alatt csökkent a betegelégedettség: a dolgozók viselkedését (Z = –4,16, p<0,001) és a szolgál tatások minőségét (Z = –3,88, p<0,001) is rosszabbnak ítélték. Következtetés: A bevezetésre került intézkedéseink pozitív hatásait mérhetjük a betegelégedettség növekedésén ke resztül. Eredményeink rámutatnak arra, hogy a COVID–19járvány miatti dolgozói megterhelés negatívan befolyá solta a betegelégedettséget

Az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt időt befolyásoló prognosztikai tényezők vizsgálata = Analysis of the prognostic factors influencing the time elapsing until the contralateral hip fracture

Absztrakt: Bevezetés: Az ellenoldali csípőtáji törések előfordulását számos nemzetközi tanulmány vizsgálta, azonban az ellenoldali törésig eltelt időre vonatkozóan nem rendelkezünk adattal. Célkitűzés: A tanulmány célja volt meghatározni az egyes prognosztikai faktoroknak az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt időre kifejtett hatását, illetve a combnyaktörést követő ellenoldali csípőtáji törések előfordulását. Módszer: A vizsgálatban 60 éves, illetve idősebb – 2000-ben combnyaktörés miatt operált – betegek kerültek elemzésre, akik 2008. december 31-ig ellenoldali csípőtáji törést szenvedtek. A prognosztikai tényezők közül vizsgáltuk a nemnek, a kornak, a kísérő betegség jelenlétének, a combnyaktörés és a primer műtét típusának, a lakhelynek, illetve a primer ellátás szintjének a szerepét, melyeket egyutas varianciaanalízissel értékeltünk az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt idő tekintetében. Eredmények: A kritériumoknak 312 beteg felelt meg. A combnyaktörést követő ellenoldali csípőtáji törések évenkénti előfordulása 1,5 és 2,1% között változott, a kumulatív incidencia 8,24% volt az utánkövetési időben. Az ellenoldali csípőtáji törésig átlagosan 1159,8 nap telt el. Az ellenoldali csípőtáji törések előfordulása egyik évben sem mutatott szignifikáns eltérést egymástól. Az idősebb combnyaktörött betegek esetében szignifikánsan rövidebb idő (p = 0,010) telt el az ellenoldali csípőtáji törésig. Következtetések: A 60 év feletti combnyaktörötteknél az ellenoldali csípőtáji törések évenkénti előfordulása szignifikáns különbséget nem mutat. Az idősebb korcsoportok esetében az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt rövidebb idő felhívja a figyelmet az ellenoldali csípőtáji törések prevenciós stratégiájának fontosságára. Orv Hetil. 2018; 159(38): 1543–1547. | Abstract: Introduction: Although several national studies reported on the risk factors for contralateral hip fracture, there are no data about the prognostic factors of the time until contralateral hip fractures. Aim: The aim of the study was to analyse the impact of different prognostic factors on the time until the development of contralateral fracture and to determine the incidence of contralateral hip fractures after femoral neck fractures. Method: Patients aged 60 years and over with contralateral hip fracture between 01 Jan 2000 and 31 Dec 2008 were identified among those who suffered their femoral neck fracture in Hungary in 2000. Risk factors as age, sex, comorbidities, type of fracture and surgery, place of living and hospitals providing treatment for primary fracture were analysed by one way ANOVA focusing on the time until the development of contralateral hip fracture. Results: 312 patients met the inclusion criteria. The incidence of contralateral hip fracture after femoral neck fracture ranged between 1.5% and 2.1%, the cumulative incidence was 8.24%. The mean time until the development of contralateral hip fracture was 1159.8 days. The incidence of contralateral hip fracture showed no significant deviation. Significantly shorter time (p = 0.010) was detected until the contralateral hip fracture in older patients with femoral neck fracture. Conclusions: The yearly incidence of contralateral hip fracture showed no significant difference by patients with femoral neck fracture over 60 years. The shorter time until the contralateral hip fracture by the older age groups highlights the need of elaboration of prevention strategies. Orv Hetil. 2018; 159(38): 1543–1547

Égető kérdések. Merre tartunk az e-cigarettázással összefüggésbe hozható tüdőbetegséggel?

The electronic cigarette and vaping associated lung injury (EVALI) syndrome was first described in the United States (US) and was presumably strongly associated with cannabinoid vaping and exposure to vitamin E acetate, an oily additive used to dilute/cut cannabinoids vape liquids. As the case numbers were relatively low (epidemiologically) and the available data was inconsistent, several assumptions were made to explain the phenomenon. The lack of standardization of sampling, the self-reported, inhomogeneous user habits, the huge number of potential etiologies, and certain trade/legal loopholes (such as online distribution, black market penetration, or the inefficient regulatory control regarding the quantity and/or quality of ingredients/cutting agents) might question the validity of the data and the consequent conclusions. Furthermore, an interesting but by no means negligible question is the fact why no EVALI cases have been registered outside the US when electronic cigarettes and vapes have become increasingly popular worldwide. The present review seeks to answer whether vitamin E acetate is indeed the cause of this complex syndrome, what potentially non-healthcare related factors might have contributed to the rapid increase and decline in EVALI cases, and last but not least the minimum standards of safe vaping (as potential for drug delivery route for cannbinoids). Orv Hetil. 2020; 161(31): 1281-1285

Ágy melletti ultrahangvizsgálat az alapellátásban. Irodalmi áttekintés

Mobil ultrahangvizsgálati lehetőség nélkül nehezen képzelhető el ma már modern kórházi osztály, az ágy melletti szonográfia („point-of-care ultrasonography”, POCUS) a 21. század technikája, amely például a sürgősségi ellátás- ban (például az úgynevezett „primary survey” során) esetenként akár kiválthatja a fonendoszkópot is. A sürgősségi orvoslásban – mely az alapellátáshoz legközelebb álló kórházi diszciplína – az ágy melletti ultrahangvizsgálat a napi rutinellátás része, használata magas szintű tapasztalaton alapul. Tekintettel arra, hogy a sürgősségi ambuláns populáció egyre közelebb kerül az alapellátás beteganyagához, elképzelhető, hogy a jelenlegi POCUS-evidenciák nagy valószínűséggel jól alkalmazhatók/vonatkoztathatók a felnőtt háziorvosi ellátásra is. A sürgősségi tapasztalatok alapján feltételezhető ugyanis, hogy az ágy melletti ultrahangvizsgálat a háziorvosi gyakorlatban is segíthet egyes, potenciálisan életet veszélyeztető kórképek diagnózisának felállításában, csökkentheti a definitív ellátásig eltelt időt, növelheti egyes beavatkozások sikerét, javíthatja a betegek ellátási élményét, valamint nem elhanyagolható módon hozzájárulhat az ellátószemélyzet kiégésének mérsékléséhez. A jelen áttekintés összefoglalja a külföldi alapellátásbeli tapasztalatokat, és igyekszik hazai perspektívába helyezni azokat

Időskori anorexia, sarcopenia: orexigén és anorexigén peptidek energetikai hatásainak változása az életkorral rágcsálókban = Anorexia of aging, sarcopenia: age-dependent changes in the effects of orexigenic and anorexigenic peptides on energy homeostasis in rodents

Az alpha-MSH, a melanocortin rendszer endogén agonistája intracerebroventricularisan (ICV) adva katabolikus hatású: gátolja a spontán és a 24-h éheztetéssel kiváltott táplálékfelvételt (FI-t) (anorexigén) és biotelemetriás mérések szerint fokozza az anyagcserét és a testhőmérsékletet (Tc-t). Hőszabályozási hatásai nem koordináltak, mert az anyagcserével együtt a hőleadást is fokozza, ami a Tc emelkedését limitálja, ill. az LPS-lázat csökkenti. Anorexigén hatása korfüggő: a fiatal felnőtt (3-4 hó) patkányban kimutatott erős hatás 6-12-hónapos (középkorú) állatokban fokozatosan gyengül, majd öregekben (18-24 hó) maximális lesz. A 7-napos ICV infúzió eredményei ezt megerősítik, viszont azt is igazolják, hogy a peptid metabolikus hatásai nem párhuzamosan változnak az anorexigén hatásokkal. Kimutattuk, hogy az alpha-MSH anorexigén hatása normálisan táplált, kalóriarestrikciós és high-fat-diet által elhizlalt 6-hónapos állatokban hasonló volt, tehát az előzőekben leírt érzékenység-változások valóban a kortól és nem a testösszetételtől függtek. A CRF-el eddig elért eredményeink nagymértékben hasonlítanak az alpha-MSH-val elértekhez. Az orexigén NPY 12-hónapos állatokban hatásosabb, mint a 3 hónaposakban, viszont a 24 hónaposakban sokkal kisebb FI-t indukál. Mindezek elősegíthetik a középkorúak elhízását és az öregek anorexiáját és sarcopeniáját. | The intracerebroventricular (ICV) injection of alpha-MSH, the endogenous agonist of the melanocortin system has catabolic effects: it inhibits the spontaneous and fasting-induced food intake (anorexic) and elevates metabolic rate and body temperature (Tc). Its thermoregulatory effects are uncoordinated: heat loss is enhanced together with the rise in metabolic rate, thereby limiting the rise in Tc or inhibiting LPS-fever. The anorexic effects are age-dependent: the strong effect seen in young adult (3-4 months) rats gradually decreases by the age of 6-12 months ('middle-age'), then it becomes very pronounced in old (18-24 months) rats. Results of a 7 day-long ICV infusion confirm these data, but also demonstrate that the changes in metabolic and anorexic effects are not parallel. The anorexic effect was similar in normally fed, calorie-restricted and high fat diet-induced obese 6 month-old rats, proving that the previously seen changes in the anorexic effects of the peptide are due to aging and not to body composition. Results of studies with CRF greatly resemble those gained with alpha-MSH. The orexigenic NPY is more effective in 12 than in 3 month-old rats, but its efficacy significantly decreases by the age of 24 months. All these may contribute to the development of obesity in middle-aged and anorexia/sarcopenia in old rats