A kis sugárdózisú komputertomográfia szerepe a tüdőrákszűrésben

Bevezetés: A tüdőrák súlyos népegészségügyi probléma Magyarországon, ennek ellenére jelenleg nem működik orszá- gos szűrőprogram a betegség korai felismerésére. Az elmúlt évtizedek technikai fejlesztéseinek köszönhetően a tüdőrák diagnosztizálására alkalmas képalkotó vizsgálati módszerek érzékenysége sokat javult. Az egyik ilyen, széles körben ismertté vált új technológia a kis sugárdózisú komputertomográfia (LDCT). Célkitűzés: A jelen kutatás célja, hogy bemutassa az LDCT-nek mint a tüdőrák új szűrési technológiájának alkalma- zásával kapcsolatos szakmai álláspontokat és iránymutatásokat, valamint összegezze a technológiával kapcsolatos vizsgálatokat leíró tudományos szakirodalmat és más országok tüdőrákszűrési gyakorlatát. Módszer: Célzott irodalomkutatást végeztünk az LDCT-nek a tüdőrákszűrésben való alkalmazhatóságával kapcsolatban. Publikusan elérhető online adatbázisokban kerestünk szakmai irányelveket és ajánlásokat, valamint tudományos közleményeket, amelyek a tüdőrák szűrésével és a betegség korai felismerésével foglalkoznak. Eredmények: Irodalomkeresésünk során tüdőrákszűréssel, LDCT-vizsgálattal kapcsolatban 16 szakmai irányelvet és ajánlást azonosítottunk. Az LDCT-tüdőrákszűrés hatásosságára vonatkozóan végzett vizsgálatok közül 10 külföldi randomizált kontrollált vizsgálatot és 2 hazai vizsgálatot elemeztünk. 10 európai ország tüdőrákszűrési gyakorlatára vonatkozóan találtunk publikusan elérhető információt. Megbeszélés: A jelenleg elérhető evidenciák alapján az LDCT-szűrés javítja a tüdőrák, különösen a korai stádiumú tüdőrák diagnosztizálását, és csökkenti a tüdőrák-specifikus halálozás mértékét. Következtetés: Összességében megállapítható, hogy a magas rizikójú lakosság körében az LDCT bizonyítottan haté- kony szűrővizsgálat a tüdőrák korai felismerésére és a tüdőrák-specifikus halálozás csökkentésére. A jelenleg futó hazai és külföldi pilotprogramok eredményei várhatóan további evidenciával szolgálnak majd egy országos szintű LDCT-tüdőrákszűrési program bevezetéséhez

Az automatizált emlőultrahang-daganatszűrés szakirodalmi áttekintése

Az emlőrákszűrés hatékonyságának javítására az elmúlt években számos technológiai fejlesztés történt, amelyek többsége elsősorban a mammográfiai vizsgálat kiegészítőjeként jelent meg. Az egyik ilyen, széles körben ismertté vált technológia az automatizált emlőultrahang. A jelen célzott irodalomkutatás célja, hogy bemutassa az automatizált emlőultrahang szűrési alkalmazásával kapcsolatos szakmai álláspontokat és iránymutatásokat, valamint összegezze a technológiával kapcsolatos vizsgálatokat leíró tudományos szakirodalmat. Az automatizált emlőultrahangra vonatkozó információk összegyűjtésére célzott irodalomkutatást végeztünk. Publikusan elérhető online adatbázisokban kerestünk szakmai irányelveket és ajánlásokat, valamint tudományos közleményeket, amelyek az emlőrák szűrésével és korai felismerésével foglalkoztak. Az irodalmi áttekintés eredménye alapján kijelenthető, hogy az automatizált emlő- szűrésről mint kiegészítő technológiáról denz emlő esetén, számos információ áll rendelkezésre, ugyanakkor az em- lőrák szűrésével kapcsolatos irányelvek nem foglalkoznak még ezzel a technológiával. A célzott irodalomkeresés során 9 klinikai vizsgálatot tekintettünk át. Ezek többsége egykaros vizsgálat, viszonylag rövid követési idővel. A vizsgálatok többségét az USA-ban végezték. Az eredmények jellemzően emlőrákszűréssel kapcsolatos, rövid távú kimenetekre vonatkoztak: szenzitivitás, specificitás, daganatfelfedezési arány és visszahívási arány. A technológia legfontosabb előnyének az utólagos kiértékelés, valamint a reprodukálhatóság tekinthető. A vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy denz emlő esetén a technológiának a mammográfia mellett történő, szűrési célú alkalmazása esetén növekszik az azonosított daganatok száma a mammográfia egyedüli használatához képest. Legfőbb hátránya ugyanakkor a megnövekedett visszahívási arány és az álpozitív esetek számának emelkedése. Összességében megállapítható, hogy az automatizált emlőultrahang emlőrákszűrési alkalmazásával kapcsolatos bizonytalanságnak a csökkentésére további tudományos bizonyítékokra van szükség

Data_Sheet_2_Development of a breast cancer screening protocol to use automated breast ultrasound in a local setting.PDF

IntroductionThe sensitivity of mammography screening is lower in women with dense breast. Increasing the efficacy of breast cancer screening have received special attention recently. The automated breast ultrasound (ABUS) shows promising results to complement mammography. Our aim was to expand the existing breast cancer screening protocol with ABUS within a Hungarian pilot project.MethodsFirst, we developed a protocol for the screening process focusing on integrating ABUS to the current practice. Consensus among clinical experts was achieved considering information from the literature and the actual opportunities of the hospital. Then we developed a protocol for evaluation that ensures systematic data collection and monitoring of screening with mammography and ABUS. We identified indicators based on international standards and adapted them to local setting. We considered their feasibility from the data source and timeframe perspective. The protocol was developed in a partnership of researchers, clinicians and hospital managers.ResultsThe process of screening activity was described in a detailed flowchart. Human and technological resource requirements and communication activities were defined. We listed 23 monitoring indicators to evaluate the screening program and checked the feasibility to calculate these indicators based on local data collection and other sources. Partnership between researchers experienced in planning and evaluating screening programs, interested clinicians, and hospital managers resulted in a locally implementable, evidence-based screening protocol.DiscussionThe experience and knowledge gained on the implementation of the ABUS technology could generate real-world data to support the decision on using the technology at national level.</p

Data_Sheet_1_Development of a breast cancer screening protocol to use automated breast ultrasound in a local setting.PDF

IntroductionThe sensitivity of mammography screening is lower in women with dense breast. Increasing the efficacy of breast cancer screening have received special attention recently. The automated breast ultrasound (ABUS) shows promising results to complement mammography. Our aim was to expand the existing breast cancer screening protocol with ABUS within a Hungarian pilot project.MethodsFirst, we developed a protocol for the screening process focusing on integrating ABUS to the current practice. Consensus among clinical experts was achieved considering information from the literature and the actual opportunities of the hospital. Then we developed a protocol for evaluation that ensures systematic data collection and monitoring of screening with mammography and ABUS. We identified indicators based on international standards and adapted them to local setting. We considered their feasibility from the data source and timeframe perspective. The protocol was developed in a partnership of researchers, clinicians and hospital managers.ResultsThe process of screening activity was described in a detailed flowchart. Human and technological resource requirements and communication activities were defined. We listed 23 monitoring indicators to evaluate the screening program and checked the feasibility to calculate these indicators based on local data collection and other sources. Partnership between researchers experienced in planning and evaluating screening programs, interested clinicians, and hospital managers resulted in a locally implementable, evidence-based screening protocol.DiscussionThe experience and knowledge gained on the implementation of the ABUS technology could generate real-world data to support the decision on using the technology at national level.</p

Nem tapintható emlődaganatok sebészi kezelése

METHOD: Between 1997 and 2000 the authors performed 110 fine-wire localized breast biopsies in patients with nonpalpable suspicious lesions. RESULTS: 108 target lesions (98.1%) were accurately excised during the initial surgery. Overall, 56 lesions were malignant, among these cases 50 invasive carcinomas and 6 DCIS were found. Breast conservation was achieved in 48 patients (88.5%), simple mastectomy with axillary lymph node sampling was performed in 8 cases. 86% of the invasive malignant lesions belonged to the good prognostic subgroup of the Nottingham Prognostic Index. CONCLUSION: There in an importance of the close cooperation between radiologist, surgeon, pathologist and oncologist in the treatment of nonpalpable preclinical breast carcinomas

Production of heavy ion eams by operating serse in DC mode and afterglow mode

Consiglio Nazionale delle Ricerche - Biblioteca Centrale - P.le Aldo Moro, 7 Rome; Istituto Nazionale di Fisica Nucleare, Via E. Fermi, 40 Frascati / CNR - Consiglio Nazionale delle RichercheSIGLEITItal