Evidence-based hydro- and balneotherapy in Hungary-a systematic review and meta-analysis

Balneotherapy is appreciated as a traditional treatment modality in medicine. Hungary is rich in thermal mineral waters. Balneotherapy has been in extensive use for centuries and its effects have been studied in detail. Here, we present a systematic review and meta-analysis of clinical trials conducted with Hungarian thermal mineral waters, the findings of which have been published by Hungarian authors in English. The 122 studies identified in different databases include 18 clinical trials. Five of these evaluated the effect of hydro- and balneotherapy on chronic low back pain, four on osteoarthritis of the knee, and two on osteoarthritis of the hand. One of the remaining seven trials evaluated balneotherapy in chronic inflammatory pelvic diseases, while six studies explored its effect on various laboratory parameters. Out of the 18 studies, 9 met the predefined criteria for meta-analysis. The results confirmed the beneficial effect of balneotherapy on pain with weight bearing and at rest in patients with degenerative joint and spinal diseases. A similar effect has been found in chronic pelvic inflammatory disease. The review also revealed that balneotherapy has some beneficial effects on antioxidant status, and on metabolic and inflammatory parameters. Based on the results, we conclude that balneotherapy with Hungarian thermal-mineral waters is an effective remedy for lower back pain, as well as for knee and hand osteoarthritis. © 2013 The Author(s)

A kombinációs szindróma gyakorisága a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Fogpótlástani Tanszékén a 2009 és 2014 között készült orthopantomogramok alapján = Incidence of combination syndrome based on the orthopantomograms made between 2009 és 2014 at the Department of Prosthodontics, University of Pécs, Hungary

A klinikumban gyakori olyan páciensek kezelése, akiknek fogatlan a felső állcsontjuk, miközben a mandibula frontfogai megtartottak. Az ilyen esetekben sokszor láthatunk specifikus elváltozásokat, amelyeket Kelly (1972) kombinációs szindróma névvel foglalt össze. Vizsgálatunk célja az volt, hogy felmérjük, pácienseink körében előfordult-e az elmúlt 5 évben a kombinációs szindrómára jellemző tünetegyüttes, vagy valamelyik jellegzetesség. A PTE által használt informatikai rendszer segítségével 319 páciens nevét szűrtük ki, akiket foghiány diagnózissal rögzítettek az elmúlt 5 évben. Ezek közül 220 páciens orthopantomogram felvétele állt rendelkezésre a kombinációs szindrómára jellemző tünetek gyakoriságának vizsgálatához. 34 beteg felvételén találtunk fogatlan felső állcsontot és meglévő alsó frontfogakat. A kombinációs szindróma fő tünete, a nagyfokú csonthiány a maxilla elülső régiójában 4 esetben volt látható, ez 11,7%-os gyakoriságot jelent. A tuber maxillae hipertrófiája (9 esetben, 26,4%) az alsó frontfogak extrúziója (6 esetben, 17,6%) és az alsó állcsont disztális régiójának csontlebontódása (16 esetben, 47%) volt látható a felvételeken. A röntgenfelvételek alapján kiszűrt betegek közül három esetben került sor klinikai vizsgálatra, ami minden esetben igazolta a röntgenfelvételen látott jellegzetességeket. A kombinációs szindróma gyakorisága saját beteganyagunkban lényegesen kisebb volt, mint más tanulmányokban, ismeretének klinikai jelentősége azonban nem elhanyagolható