Back from the future. Defining sustainable employment through backcasting = Vissza a jövőből: A fenntartható foglalkoztatás definiálása backcasting módszer segítségével

A doktori disszertáció a fenntartható foglalkoztatás fogalmának tisztázásához kíván hozzájárulni a főáramú gazdasági paradigmákon túl. A dolgozat kutatási kérdései arra vonatkoznak, hogy a) mi a fenntartható foglalkoztatás; b) milyen elemei vannak a fenntartható foglalkoztatásnak; és c) milyen szakpolitikai beavatkozások vezethetnek egy ökológiailag és társadalmilag fenntartható foglalkoztatás irányába. A disszertáció elméleti háttereként szolgáló ökológiai közgazdaságtan olyan kutatási terület, amely a neoklasszikus elméleteken túllépve keresi a környezet eltartóképességét, és a társadalmi igazságosságot is tiszteletben tartó, nem növekedés-központú gazdasági működés alapelveit

Úton egy fenntartható gazdasági paradigma felé – A komplexitás befogadása a hálózati elméleteken keresztül (Towards a sustainable economic paradigm – Acceptance of the complexity through network theories)

Mára elkerülhetetlennek tűnik a gondolati váltás a gazdaságtudományok területén annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk a hármas (gazdasági, társadalmi, környezeti) válságot előidéző problémák megoldásaihoz. A szerzők cikkükben amellett érvelnek, hogy a komplexitás befogadása kezdeti törekvésként értelmezhető azon az úton, amely a mindennapokban érzékelhető társadalmi és ökológiai problémák megoldásához vezet. Már léteznek olyan gazdaság- és vállalatelméletek, amelyek kezdik megkérdőjelezni az eddigi főáramú koncepciókat, és készek arra, hogy elveiket, elméleteiket a működési környezet bonyolultságát elfogadva alakítsák ki, és így találjanak mindennapos megoldásokat a gazdasági működésben. Ilyen például – a cikkben szereplő – IMP (Industrial Marketing and Purchasing) csoport hálózatelmélete. A szerzők azt kívánják bemutatni, hogy az ilyen hálózatelméletek alkalmasak arra, hogy a vállalatközi szférán túl is befolyásolják azt, ahogyan a vállalatok döntéseiket meghozzák és kapcsolataikat kezelik. ______ Today, it seems inevitable change of thought in the field of economics in order to get closer to solutions of problems which induced the triple (economic, social, environmental) crisis. In their article, the authors argue that the reception of complexity can be interpreted as an initial effort on the path that leads to the solutions of the everyday perceived social and ecological problems. The authors aim to present that the IMP (Industrial Marketing and Purchasing) group network theory is able to influence beyond the sphere of inter-company, that companies take their decisions and their relationships are treated

Vissza a jövőből: Komplex, rendszerszintű problémákra adott lehetséges válaszok kutatása a backcasting módszer segítségével

A cikk a backcasting módszertanát mutatja be egy Magyarországon készült, a fenntartható foglalkoztatás témakörét vizsgáló részvételi kutatás folyamatán keresztül. A backcasting jövőkutató módszer újszerűsége abban rejlik, hogy nem a jelenből kiindulva próbálja meg feltárni egy lehetséges jövő adottságait, hanem egy távolabbi jövőre vonatkozó ideális vízió felállítása után vizsgálja meg, hogy milyen lépéseket lehet, illetve szükséges megtenni egy – a jelenlegi trendeknél – jobbnak tűnő jövő érdekében. Ez a megközelítés segít abban, hogy akár komplex társadalmi rendszerek beavatkozási pontjait is azonosíthassuk. Az összegzés kitér a módszer alkalmazhatóságának tapasztalt előnyeire és korlátaira is

Rendszermodellezés és részvétel: egy magyar kísérlet tanulságai

A részvétel kérdése nem csupán egy absztrakt társadalom- vagy politikaelméleti probléma, hiszen a részvételi folyamatok tervezésénél és lebonyolításánál nagyon is gyakorlati szempontok kerülnek előtérbe. Kit vonjunk be, hogyan, milyen módon történjen ez a bevonás, és ennek milyen hatása lesz rövid és hosszú távon – ezek olyan kérdések, amelyeket egy folyamat tervezésénél és a módszer kiválasztásánál figyelembe kell venni. Az utóbbi években egy új típusú részvételi megközelítés jelent meg a társadalomtudományok módszertani eszköztárában, amelyben a résztvevők közösen komplex oksági modelleket dolgoznak ki egy adott témában, és ez alapján fogalmaznak meg javaslatokat. A tanulmány a megközelítés hazai adaptációjának kísérletét és annak módszertani tanulságait mutatja be a részvétel szempontjából

Facing finitude: Death-awareness and sustainable transitions

In this paper we argue that our current value-systems contributing to unsustainable social practices and the dominant death-denying culture have a close relationship to each other. The ways society offers to alleviate the anxiety of death are avoidance and distraction especially through consumption. Consumption in this regard aims to raise individual self-esteem and to strengthen the current version of reality. The question we address in this paper is how we can move from this unsustainable cultural pattern to more death-aware and sustainable one. This question is pertinent because experimental evidence shows that a direct confrontation with death often leads to fundamental and long-lasting behavioural and value changes. These changes are in line with those emphasised by ecological economics as the possible basis for sustainable societies. The first section of the paper discusses the social theoretical background of the topic arguing that the emphasis we put on individual, bounded self leads to a heightened sense of death anxiety. The second section discusses on the one hand Terror Management Theory, and on the other the alternative but related Transcendence Management Theory with their different emphasis on ways of coping with death anxiety. The following section provides a theoretical model integrating these two strands of research and interpreting their main conclusions at a social level. This framework is the main contribution of the paper since it not only captures the social dynamics of these different ways of coping but also offers possible ways to move towards a more death-aware and sustainable social arrangement

The end of business-as-usual? – A critical review of the air transport industry's climate strategy for 2050 from the perspectives of Degrowth

In discourses around sustainability, increasing eco-efficiency through technological developments are highly popular as they promise the continuation of business-as-usual and appeal to economic actors whose primary motivation is to follow the paths of economic growth. Dominant narratives and visions about the bioeconomy also fit into this line of thinking by giving a central role to technological problem solving and decoupling, the opportunities of sustaining economic growth and advancing the extended use of renewable resources. In 2020, major actors of the air transport industry under the frame of the Air Transport Action Group issued Waypoint 2050 a global, sector wide strategy to tackle climate change and halve CO2 emissions by the middle of this century. As we will establish in this paper, their sustainability strategies strongly rely on bioeconomic solutions such as sustainable air fuels and renewable energy, while their need to grow remains unquestioned. However, achieving sustainability is a wicked problem that needs clumsy solutions. And clumsy solutions only come about when highly different viewpoints are put on the table. Degrowth perspectives can most certainly enrich dialogues on sustainability transitions such as the current challenges the air transport industry faces. This paper aims to provide a critical review of Waypoint 2050, underlining why it is important for economists and policymakers to shift their understanding from pursuing endless growth toward Degrowth perspectives. We use the main arguments of Degrowth to interpret and analyse the air transport industry's climate strategy and reframe the discussions around sustainable aviation. Our goal is to show that Degrowth approaches can contribute to positively influencing the discourses of air transport by assessing the consequences of the sector and its reform strategy through diverse lenses. The discourse reflected in this paper would also be appropriate when applied to other top carbon producing industries and our assessment of air transport is not a directed criticism but rather an example on why business-as-usual scenarios need to be revisited

Szembenézni a végességgel – Haláltudatosság és fenntarthatósági átmenetek

Tanulmányunk arra kíván rámutatni, hogy a jelenlegi fenntarthatatlan társadalmi berendezkedésünk alapjául szolgáló értékrendünk és a kultúránkra jellemző haláltagadás szoros kapcsolatban állnak egymással. A társadalom a halálszorongás enyhítésére az elkerülés és a figyelemelterelés stratégiáit kínálja, utóbbit kifejezetten a fogyasztáson keresztül. A fogyasztás célja ebben a tekintetben az egyéni önbecsülés növelése és a széleskörben elfogadott világkép megerősítése. Ebben a tanulmányban azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy hogyan tudunk ebből a nem fenntartható kulturális mintából egy haláltudatosabb és fenntarthatóbb kulturális mintára áttérni. Ez a kérdés azért is lényeges, mert kísérleti bizonyítékok támasztják alá, hogy a halállal való közvetlen szembesülés gyakran mélyreható viselkedés- és értékváltozásokhoz vezet. Ezek összhangban vannak azokkal a viselkedésmintákkal, amelyeket az ökológiai közgazdaságtan a fenntartható társadalmak alapvető elemeiként határoz meg. A tanulmány első része a téma társadalomelméleti hátterét tekinti át, úgy érvelve, hogy az individualizált, lehatárolt énképre helyezett túlzott hangsúly felerősíti a halálfélelem érzetét. A második rész egyrészt a rettegéskezelést (terror management theory), másrészt az alternatív megközelítésű, de azonos tőről fakadó önmeghaladás-kezelés elméletet (transcendence management theory) tárgyalja, amelyek eltérő módon közelítik meg a halálfélelemmel való megküzdés lehetőségét. Az ezt követő szakasz egy elméleti modellt mutat be, amely integrálja ezt a két kutatási irányzatot és társadalmi szinten értelmezi a modellből fakadó főbb következtetéseket. Ez a keretrendszer tekinthető a tanulmány fő hozzáadott értékének, mivel nemcsak a különböző megküzdési módok társadalmi dinamikáját ragadja meg, hanem lehetséges utakat is kínál a haláltudatosabb és fenntarthatóbb társadalmi berendezkedés felé történő elmozduláshoz