Neurokognitív zavarok diagnosztizálási és kezelési lehetőségei Parkinson-kórban

Absztrakt Az összefoglaló közleményben a szerzők részletesen bemutatják a Parkinson-kórhoz társuló neurokognitív zavarok jellegzetességeit, felmérésük lehetséges módjait és kezelési lehetőségeit. A neurokognitív zavarok meghatározását sokáig nehezítette a diagnosztikai kritériumrendszerek sokszínűsége. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság által a Mentális Rendellenességek Kórmeghatározó és Statisztikai Kézikönyvének ötödik átdolgozása (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, DSM-5) magával hozta a major és az enyhe neurokognitív zavar megnevezéseket a demencia és az enyhe kognitív zavar fogalmát helyettesítendően. A DSM-5 neurokognitív zavarra vonatkozó definíciói a klinikumban jól alkalmazhatóak, ám szükségessé vált a leggyakrabban használt szűrőtesztek, úgymint a Mini-Mentál Státus Vizsgálat, az Addenbrooke Kognitív Vizsgálat, a Montreal Kognitív Felmérés és a Mattis Demencia Pontozó Skála új kritériumrendszerhez való adaptálása. Magyar Parkinson-kóros populáción végzett validálási vizsgálatok alapján a minor neurokognitív zavarra vonatkozóan a legjobb diszkriminációs képességgel rendelkező határértékek az iskolázottság mértékétől függően változnak (Addenbrooke Kognitív Vizsgálat: 0–8 év iskolázottság esetén: 82,5, 9–12 év esetén: 83,5, ≥13 év esetén: 84,5 pont; Mini-Mentál Státus Vizsgálat: 26,5–27,5–28,5 pont; Montreal Kognitív Felmérés: 23,5–24,5–24,5 pont; Mattis Demencia Pontozó Skála: 138,5–139,5–139,5 pont). Orv. Hetil., 2015, 156(23), 915–926

Neurokognitív zavarok diagnosztizálási és kezelési lehetőségei Parkinson-kórban

Az összefoglaló közleményben a szerzők részletesen bemutatják a Parkinson-kórhoz társuló neurokognitív zavarok jellegzetességeit, felmérésük lehetséges módjait és kezelési lehetőségeit. A neurokognitív zavarok meghatározását sokáig nehezítette a diagnosztikai kritériumrendszerek sokszínűsége. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság által a Men- tális Rendellenességek Kórmeghatározó és Statisztikai Kézikönyvének ötödik átdolgozása (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, DSM-5) magával hozta a major és az enyhe neurokognitív zavar megnevezéseket a demencia és az enyhe kognitív zavar fogalmát helyettesítendően. A DSM-5 neurokognitív zavarra vonatkozó defi ní- ciói a klinikumban jól alkalmazhatóak, ám szükségessé vált a leggyakrabban használt szűrőtesztek, úgymint a Mini- Mentál Státus Vizsgálat, az Addenbrooke Kognitív Vizsgálat, a Montreal Kognitív Felmérés és a Mattis Demencia Pontozó Skála új kritériumrendszerhez való adaptálása. Magyar Parkinson-kóros populáción végzett validálási vizsgá- latok alapján a minor neurokognitív zavarra vonatkozóan a legjobb diszkriminációs képességgel rendelkező határér- tékek az iskolázottság mértékétől függően változnak (Addenbrooke Kognitív Vizsgálat: 0–8 év iskolázottság esetén: 82,5, 9–12 év esetén: 83,5, ≥13 év esetén: 84,5 pont; Mini-Mentál Státus Vizsgálat: 26,5–27,5–28,5 pont; Montre- al Kognitív Felmérés: 23,5–24,5–24,5 pont; Mattis Demencia Pontozó Skála: 138,5–139,5–139,5 pont)

Humánvédelem - békeműveleti és veszélyhelyzet-kezelési eljárások fejlesztése (Tanulmánygyűjtemény I., e-book)

TARTALOMJEGYZÉK Kállai Attila: Felkészítés és kiképzés virtuális környezetben 4 Kristóf Zoltán: Szárazföldi manőver erők (dandár - zászlóalj harccsoportok) légvédelmi oltalmazása 56 Szűcs Pál: A kismagasságú felderítés és sajátosságai, hatékonyságának növelése 1. 145 Kalmár István: Légvédelmi rakéta harci zónák elmélete 173 Szabó Csaba: A légvédelmi rakétacsoportosítás harci munka modellje 222 Horváth Tibor: A műveleti környezet műszaki támogatásának kihívásai 256 Horváth Tibor: AZ IED hálózat, mint korunk egyik aszimmetrikus kihívása 301 Katona Zoltán: A műszaki támogatás aktuális kérdései, azok értelmezése változó műveleti környezetben (AJP3.12 Műszaki doktrína, ATP3.12.1 Doktrína tervezet tükrében) 332 Varga Zsolt: A korszerű műveleti környezet, mint a műszaki támogatás determinánsa (Az útfelderítő, -mentesítő képesség a modern hadviselésben) 371 Földi László: Az éghajlatváltozás hatása a biztonságra és a katonai erő alkalmazására, a hadviselés ökológiai kérdései 400 Halász László: A hadviselés ökológiai következményeinek enyhítése 475 Petró Tibor: A hadviselés hatása az ökoszisztémákra 509 Horváth Attila: Az ellátási lánc, mint kritikus infrastruktúra (létfontosságú rendszerelem) 550 Derzsényi Attila: Különleges jogrend szerinti beszerzés az ellátási lánc folyamatában 615 Bányász Péter: Az ellátási lánc kiberfenyegetettsége, különös tekintettel a közlekedési alrendszer biztonságára, a szervezett bűnözés hatásai 643 Boldizsár Gábor: A katonai hivatás, mint szervezeti kultúra és sajátosságai 673 Bolgár Judit: A tehetséggondozás sajátosságai és lehetőségei a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon 729 Holndonner Hermann: Magyar tisztképzés, quo vadis? (A tisztképzés XXI. századi kihívásai) 795 Für Gáspár, Tuba Zoltán, Körmös Csaba: Terepértékelés, geoinformációs technológiák 84

A hadtudomány és a hadviselés komplexitása a XXI. században

Ez a kiadvány „Korszerű hadviselés - hadtudományi kutatóműhely” kutatóinak a tanulmányaiból lett válogatva, példázva az olvasóknak a kutatóműhely kiemelt kutatási területeinek munkáját. A 2014 és 2015-ben működött kiemelt kutatási területek: − Kiképzés-felkészítés virtuális (szimulációs) környezetben. − Az összhaderőnemi és légi műveletek evolúciója. − A víz, mint stratégiai erőforrás, az éghajlatváltozás hatása a biztonságra és a katonai erő alkalmazására, a hadviselés ökológiai kérdései. − Csata és hadszíntérkutatás módszertani kérdései. − A Varsói szerződéstől a NATO-tagságig (a Magyar Honvédség és a magyar közigazgatás tevékenysége a határaink melletti válságok idején). − Katonaföldrajz-geoinformációs technológiák. − „Az éghajlatváltozás hatása a biztonságra és a katonai erő alkalmazására, a hadviselés ökológiai kérdései” − Az ellátási lánc, mint kritikus infrastruktúr

The Role of Intraamygdaloid Oxytocin and D2 Dopamine Receptors in Reinforcement in the Valproate-Induced Autism Rat Model

Background: autism spectrum disorder (ASD) is a neurodevelopmental disorder affecting around 1 out of 68 children and its incidence shows an increasing tendency. There is currently no effective treatment for ASD. In autism research, the valproate (VPA)-induced autism rodent model is widely accepted. Our previous results showed that intraamygdaloid oxytocin (OT) has anxiolytic effects on rats showing autistic signs under the VPA-induced autism model. Methods: rats were stereotaxically implanted with guide cannulae bilaterally and received intraamygdaloid microinjections. In the present study, we investigated the possible role of intraamygdaloid OT and D2 dopamine (DA) receptors on reinforcement using VPA-treated rats in a conditioned place preference test. OT and/or an OT receptor antagonist or a D2 DA antagonist were microinjected into the central nucleus of the amygdala (CeA). Results: valproate-treated rats receiving 10 ng OT spent significantly longer time in the treatment quadrant during the test session of the conditioned place preference test. Prior treatment with an OT receptor antagonist or with a D2 DA receptor antagonist blocked the positive reinforcing effects of OT. The OT receptor antagonist or D2 DA antagonist in themselves did not influence the time rats spent in the treatment quadrant. Conclusions: Our results show that OT has positive reinforcing effects under the VPA-induced autism rodent model and these effects are OT receptor-specific. Our data also suggest that the DAergic system plays a role in the positive reinforcing effects of OT because the D2 DA receptor antagonist can block these actions