A metabenztiazuron fotokémiai bomlása különböző adalékanyagok jelenlétében

A növényvédő szerek a talajban számos abiotikus és biotikus átalakulási folya-maton mehetnek keresztül. A talajt alkotó anyagok hatását különböző adalékanya-gokkal lehet modellezni. Kutatásunk során titán-dioxidot, agyagásványt, humusz-anyagokat, és benzofenont – töltésátviteli komplex kialakítására – használtunk erre a célra. A kutatás célja az volt, hogy felmérje a metabenztiazuron (MBTA) termé-szetes körülmények között lehetséges bomlási útvonalait. A herbicid molekula és a benzofenon között kialakult töltésátviteli komplextől azt vártuk, hogy az energia transzfer hatékonyabbá tételével segítse a bomlást. A kísérletünk eredményei igazolták ezt a várakozást, mivel a metabenztiazuron bomlása a benzofenon jelenlétében volt a leggyorsabb. A huminsav eredő hatása a bomlás enyhe gátlása volt. A titán-dioxid és a montmorillonit kis mértékben növelte a metabenztiazuron fotokémiai bomlásának sebességét, de a titán-dioxid esetében ez nem tekinthető jelentős hatásnak

Effects of cephalexin residues on the starter culture's microbial activity during the fresh cheese making process

The aim of our study was to investigate the carry-over of cephalexin from cow’s milk to cheese and whey, as well as, to study the potential impact of its presence on the microbial activity of the starter culture. Before cheese-making, the raw milk was artificially contaminated to different antibiotic levels. Cephalexin concentrations and the pH values were measured all along the process. It was found that cephalexin was transferred less into the cheese curd (1.8-4.3 % of the original amount) than into the whey (29.3-42.8 %). According to the results the concentration of cephalexin did not influence substantially the pH changes during curding nor the activity of the starter culture. However, pH of the fresh cheese showed significant (p < 0.05) differences compared to the control suggesting that antibiotic residues even below MRL level may influence the quality of product

Ramsey number of paths and connected matchings in Ore-type host graphs

It is well-known (as a special case of the path-path Ramsey number) that in every 2-coloring of the edges of K3(n-1), the complete graph on 3n - 1 vertices, there is a monochromatic P-2n, a path on 2n vertices. Schelp conjectured that this statement remains true if K3n-1 is replaced by any host graph on 3n - 1 vertices with minimum degree at least 3(3n-1)/4. Here we propose the following stronger conjecture, allowing host graphs with the corresponding Ore-type condition: If G is a graph on 3n - 1 vertices such that for any two non-adjacent vertices u and v, d(G)(u) + d(G)(v) >= 3/2 (3n - 1), then in any 2-coloring of the edges of G there is a monochromatic path on 2n vertices. Our main result proves the conjecture in a weaker form, replacing P-2n by a connected matching of size n. Here a monochromatic, say red, matching in a 2-coloring of the edges of a graph is connected if its edges are all in the same connected component of the graph defined by the red edges. Applying the standard technique of converting connected matchings to paths with the Regularity Lemma, we use this result to get an asymptotic version of our conjecture for paths. (C) 2016 Elsevier B.V. All rights reserved

A bélhámsejtek oxidatív stressz okozta gyulladásának gátlása probiotikus tejsavbaktériumokkal: hatásmechanizmus és alkalmazhatóság antibiotikum-helyettesítő hozamfokozásra választási malacokon = Attenuation of oxidative stress-induced inflammation by probiotic lactobacilli in intestinal epithelial cells: mechanism of action and application as antibiotic-substitute in weanling pigs

Az akut oxidatív stressz és a probiotikumok hatásának vizsgálatához kollagénnel bevont poliészter membrán inzerten tenyésztett, újszülött sertés jejunum eredetű IPEC-J2 sejtvonalat alkalmaztunk. A peroxiddal kezelt IPEC-J2 sejtekben a gyulladásos citokinek (IL-8 és TNF-?) és a védő hatású hősokk fehérje 70 (Hsp 70) relatív génexpresszióját kvantitatív real-time PCR-rel határoztuk meg a probiotikus baktériumtörzsek (Lactobacillus plantarum 2142, Lactobacillus casei Shirota, Bifidobacterium animalis subsp. lactis BB-12, Bacillus amyloliquefaciens CECT 5940, Enterococcus faecium CECT 4515) felülúszójának (SMSz), illetve tejsav hozzáadását követően. A Lactobacillus plantarum 2142 SMSz hatékonyan csökkentette az IL-8 és a TNF-? szintjét illetve növelte a Hsp70 génexpresszióját. Kimutattuk, hogy a gyulladáscsökkentő hatás alapja nem a felülúszó és a hidrogén-peroxid közötti kölcsönhatás, ezért a Lactobacillus plantarum 2142 gyulladáscsökkentő hatásának alapja nem az SMSz peroxid bontása. Eredményeink szerint a Lactobacillus plantarum 2142 által termelt tejsav (racém, L-és D-tejsav) nem csökkentette szignifikánsan a gyulladásos citokinek expresszióját. Fehérjeanalitikai, elválasztástechnikai módszerek segítségével sikerült kimutatni a Lactobacillus plantarum 2142 által termelt eltérő molekulatömegű fehérje jellegű anyagok jelenlétét, amelyeknek szerepe lehet a gyulladáscsökkentő hatás kifejtésében. | The experiments focused on acute oxidative stress and the effects of probiotics were performed on non-carcinogenic jejunal epithelial cell line of neonatal unsuckled piglet, IPEC-J2 cells cultured on collagen-coated polyester membrane inserts. In peroxide-treated IPEC-J2 cells relative gene expression levels of inflammatory cytokines (IL-8 és TNF-?) and protective heat shock protein 70 (Hsp 70) were determined by qRT-PCR in the presence and in the absence of SCSs from five bacterial strains (Lactobacillus plantarum 2142, Lactobacillus casei Shirota, Bifidobacterium animalis subsp. lactis Bb-12, Bacillus amyloliquefaciens CECT 5940, Enterococcus faecium CECT 4515) and lactic acid. Our data revealed that only the Lactobacillus plantarum 2142 had significant lowering effect on inflammatory cytokine levels (IL-8 és TNF-?) and it could increase the gene expression of Hsp 70. We proved that the no chemical reaction occurs between SCS and hydrogen-peroxide, which excludes the possibility that the antiinflammatory effect of Lactobacillus plantarum 2142 SCS could be attributed to its direct peroxide-decomposing activity. According to our results, lactic acid (racemic, D-and L-lactic acid) at different concentrations had not got any protective effect in quenching upregulation of proinflammatory cytokines. Peptide-like components present in SCS of Lactobacillus plantarum 2142, which are supposed to possess antiinflammatory effect, were detected by gel and capillary zone electrophoresis

Nanorészecskék – múlt, jelen, jövő = Nanoparticles - Past, Present, Future

Nanorészecskék, kvantum pontok, nanocsövek. Manapság gyakran hallott fogalmak, az új típusú, igen apró részecskék meghatározására. Vajon miért is különlegesek ezek az anyagok? Irodalmi áttekintésünkben igyekszünk választ adni erre a kérdésre, illetve röviden bemutatjuk a nanorészecskék felhasználási területeit és a jövő lehetőségeit. Ki kívánunk térni ezeknek az anyagoknak bizonyos biológiai hatásaira, esetleges toxikus tulajdonságaira. A nanoanyagok felhasználási területe naponta növekszik, az ipar, az elektronika igen széles köre alkalmaz ilyen anyagokat valamilyen módon, jelen írásunkban azonban igyekszünk az orvosi, biológiai és élelmiszeripari felhasználási területekre koncentrálni. Mint látni fogjuk, ezeknek az új típusú anyagoknak számos, a hagyományos, nagyobb méretű partikuláktól eltérő tulajdonsága van, több ilyen tulajdonság sok előnnyel kecsegtet a jövőbeni felhasználás tekintetében. A legfontosabb sajátosság talán az extrém nagy felület–tömeg arány, a többi nano-specifikus tulajdonság jó része is erre vezethető vissza. Amint a kísérletek kimutatták, bizonyos mérettartomány alatt az anyagok fizikai–kémiai tulajdonságai már inkább függenek a partikula méretétől, mint annak a kémiai összetételétől. Ebből fakadóan, az anyagok biológiai aktivitása a nano méretű részecskék esetén nem feltétlenül egyezik meg, sőt sok esetben nagy különbségeket mutat a kémiailag egyező, de nagyobb részecskék tulajdonságaihoz képest. Így fontos aláhúzni, hogy további kutatások szükségesek különösen azoknál a nanoanyagoknál, amelyeket terápiás vagy diagnosztikai céllal kívánnak élő szervezetekben alkalmazni, illetve olyan anyagok esetében, amelyeket az élelmiszeriparban használnak vagy kívánnak használni a jövőben