Magzatvíz-eredetű őssejtek: a regeneratív medicina legújabb lehetőségei = Stem cells in the amniotic fluid: the new chance of regenerative medicine

A magzatvíz évtizedek óta számos veleszületett fejlődési rendellenesség (például kromoszóma-rendellenességek, velőcső-záródási rendellenességek, tárolási betegségek) egyszerű, ugyanakkor hatékony szűrő- és diagnosztikus vizsgálatát teszi lehetővé. Napjainkban a magzatvíz kapcsán rendelkezésre álló, folyamatosan gyarapodó ismeretanyag alapján tény, hogy a benne található úgynevezett őssejtek malformatiók, illetve felnőttkori betegségek sikeres kezelésének kiindulópontját jelenthetik. A magzatvíz- (és lepény-) eredetű őssejtek, köszönhetően jó differenciációs és proliferációs potenciáljuknak, a három csíralemez bármelyik szövettípusának irányában képesek fejlődni. Fagyasztás révén évekig tárolhatók, s ez a congenitalis malformatiók mellett felnőttkori betegségek kezelését is lehetővé teheti. E sejtek a közeljövő regeneratív medicinájának nélkülözhetetlen eszközeinek ígérkeznek. A tanulmány – a legfontosabb klinikai alkalmazások áttekintése mellett – a magzatvíz-eredetű őssejtek főbb tulajdonságait tekinti át. Orv. Hetil., 2011, 152, 581–587. | Amniotic fluid has been used in prenatal diagnosis for more than decades. It yields a simple and reliable screening and diagnostic tool for a variety of congenital malformations and genetic diseases such as chromosomal aberrations, neural tube defects or storage diseases. Nowadays the widening knowledge provides evidence that amniotic fluid is not only a screening and diagnostic tool, but it may be also the source of the effective therapy of several congenital and adult disorders. A subset of cells, the so-called stem cells were found in the amniotic fluid as well as the placenta, and they proved to be capable of maintaining prolonged undifferentiated proliferation. Stem cells are able to differentiate into multiple tissue types, originating from the three germ layers. In the near future stem cells isolated from amniotic fluid or placenta and stored by cryopreservation may play a significant role in regenerative medicine. Congenital malformations as well as certain diseases in adults might be treated by tissues coming from progenitor cells of amniotic fluid stem cell origin. This study gives a summary of the main characteristics of amniotic fluid stem cells and it also presents important examples of their possible clinical application. Orv. Hetil., 2011, 152, 581–587

Aktuális ismeretek a központi idegrendszer fejlődése, illetve a velőcső-záródási rendellenességek genetikai háttere vonatkozásában = Recent perspectives on the development of the central nervous system and the genetic background of neural tube defects

A velőcső-záródási rendellenességek a leggyakoribb és legsúlyosabb fejlődési rendellenességek közé tartoznak. A csoportba tartozó malformatiók multifaktoriális kóreredete a környezeti hatásokon túl a genetikai tényezők jelentőségére hívja fel a figyelmet. Számos tanulmány született már az idegrendszeri fejlődés genetikai hátterének megvilágítására. Ugyancsak több vizsgálat tárgyát képezték azok a jeltovábbító rendszerek (planar cell polarity jeltovábbító rendszer, sonic hedgehog jeltovábbító rendszer), amelyek alapvető szerepet játszanak az idegrendszeri fejlődés olyan folyamataiban, mint a velőlemez-képződés vagy a velőcsőzáródás. További említésre érdemes célterülete volt számos közzétett tanulmánynak a neurulatio különböző fázisait reguláló gének működésének, esetleges mutatióinak a vizsgálata. A velőcső-záródási rendellenességek kóreredetében szerepet játszó környezeti tényezők közül a legjelentősebbnek a folsav tűnik. Ennek megfelelően a folsavanyagcsere számos enzimje, illetve azokat kódoló gének esetleges hibája ugyancsak érdeklődésre számot tartó területnek számít. A szerző összefoglaló referátumában igyekezett áttekinteni a genetikai tényezők szerepét az idegrendszer fejlődése, valamint a velőcső-záródási rendellenességek kialakulása kapcsán. | Neural tube defects are rare and mostly lethal malformations. The pattern of inheritance of these malformations is multifactorial, rendering the identification of the underlying causes. Numerous studies have been conducted to elucidate the genetic basis of the development of the central nervous system. Essential signaling pathways of the development of the central nervous system include the planar cell polarity pathway, which is important for the initiation of neural tube closure as well as well as sonic hedhehog pathway, which regulates the neural plate bending. Genes and their mutations influencing the different stages of neurulation have been investigated for their eventual role in the development of these malformations. Among the environmental factors, folic acid seems to be the most important modifier of the risk of human neural tube defects. Genes of the folate metabolism pathways have also been investigated to identify mutations resulting in increased risk of NTDs. In this review the author has attempted to summarize the knowledge on neural tube defects, with special regard to genetic factors of the etiology

A mágneses rezonanciavizsgálat jelentősége a magzati központi idegrendszeri malformatiók praenatalis diagnosztikájában = Importance of magnetic resonance investigations in the prenatal diagnostics of malformations of the fetal central nervous system

Az MR-vizsgálat mint képalkotó eljárás egyre elterjedtebb a praenatalis diagnosztikában is. A módszert előnyei elsősorban a központi idegrendszeri fejlődési rendellenességek kórismézésében teszik egyre inkább nélkülözhetetlenné. Megbízhatósága – akárcsak az ultrahang-diagnosztikában – jelentősen függ a vizsgáló személy felkészültségétől, amely a központi idegrendszeri anatómia ismeretén túl multidiszciplináris szemléletmódot is igényel. Azon malformatiók esetén, amelyekben a kora terhességi diagnózishoz ismételt vizsgálatok szükségesek (például velőcső-záródási rendellenességek), az ultrahang előnyösebb az MR-technikánál. Az intrauterin fertőzések, illetve a fossa posterior fejlődési rendellenességei esetén ugyanakkor a két képalkotó eljárás kitűnően egészíti ki egymást. Ugyancsak jelentős az MR-módszer a magzati ventriculomegalia prognózisának felállításában, valamint a magzati idegrendszer ischaemiás állapotainak rövid távú felismerésében. Az ultrahangfelvétel értékelhetőségét nehezítő tényezők (anyai obesitas, oligohydramnion) esetén az MR-technika szerepe jelentősen felértékelődhet a végső kórisme felállításában. Hátránya (egyelőre) nehezebb hozzáférhetősége, az ultrahangnál kisebb költséghatékonysága, valamint a megfelelő felkészültségű szakemberek korlátozott száma. | MRI investigation, as an imaging technique, has been gaining more and more importance in prenatal diagnostics. It has become essential due to its advantages in diagnosing the malformations of the central nervous system. Similarly to ultrasonography, its reliability is greatly dependent on the knowledge of the person performing the investigation. In addition to the knowledge of the exact anatomy of central nervous system, the researcher should have a multidisciplinary approach. In the case of malformations where repeated investigations are needed to provide a diagnosis in early pregnancy (e.g. neural tube defects), ultrasonography is more effective than MRI. In case of intrauterine infections and malformations of the posterior fossa, however, the two imaging techniques are excellent supplements to each other. MRI also plays an important role in making the prognosis for fetal ventriculomegaly, as well as in the short term diagnosis of ischaemias affecting the fetal nervous system. Difficulties in evaluating ultrasonographic images (owing to maternal obesity, oligohydramnion) render MRI an important technique in making the final diagnosis. Currently, the drawbacks of MRI include reduced accessibility, poor cost-effectiveness and shortage of skilled experts in this technique

Gene expression patterns of insulin-like growth factor 1, insulin-like growth factor 2 and insulin-like growth factor binding protein 3 in human placenta from pregnancies with intrauterine growth restriction

Introduction: In this study, we compared insulin-like growth factor (IGF)-gene expression patterns and characteristics of glucose and insulin metabolism in human placenta from pregnancies with or without intrauterine growth restriction (IUGR). Materials and methods: We compared 101 human placentas from intrauterine growth restriction pregnancies to those of 140 normal pregnancies treated at our department in a one-year period. We have also assessed the serum glucose and insulin levels of the IUGR and control groups. Several possible predicting factors of IUGR were also investigated. Results: Risk for IUGR was suggested by gestational weight gain and gestational increase in maternal body mass index (BMI) as well as maternal birthweight. In pregnancies without IUGR, umbilical cord glucose and insulin levels were significantly higher than in pregnancies with IUGR. In placentas from pregnancies with IUGR an overexpression of the IGF-2 and the insulin-like growth factor binding protein (IGFBP)-3 genes was found. In placentas from pregnancies with male fetal gender we found a significant overexpression of the IGF-2 gene. Discussion: Gestational weight gain and BMI increase seem to predict the development of IUGR. Insulin and carbohydrate metabolism are also impaired in IUGR fetuses. In the placentas from pregnancies with IUGR, IGF-2 is overexpressed reflecting its physiological role in optimizing energy distribution in a low-energy environment

A leggyakoribb nem onkológiai eredetű nőgyógyászati kórképek epigenetikai háttere

Epigenetic effects influence the function of genes regulating the main physiological mechanisms. Some of these environmental factors may reduce or inhibit the function of these genes. The environmental effects on gene function may result in a change of the DNA structure leading to non-heritable phenotype changes. Epigenetic factors play an important etiological role in the development of numerous diseases in obstetrics and gynecology. Uterine fibroids probably have a complex etiological background including epigenetic mechanisms. The multifactorial aetiology of endometriosis suggests key roles for immunological and hormonal factors in the development of the diseases. These mechanisms are influenced by epigenetic factors, which may serve as therapeutic targets in the future. The possible in utero origin of polycystic ovary syndrome determines the main directions of research concerning epigenetic factors in the etiological background, with the hope of eventual prevention and/or treatment in the preconceptional period as well as during pregnancy care. Orv. Hetil., 2014, 155(13), 492-499

Various levels of circulating exosomal total-miRNA and miR-210 hypoxamiR in different forms of pregnancy hypertension

K

A családi halmozódású petefészekrák genetikai és onkológiai ellátása = Management of hereditary ovarian cancer

A családi halmozódást mutató petefészek- és emlőrákok többségéért a BRCA1/2 gének mutációi felelősek. A rosszindulatú petefészek-daganatok hozzávetőleg 10%-a alakul ki a BRCA1/2 gének csíravonalbeli mutációja következtében. A daganatok többsége serosus és endometrioid szövettani típusú és rosszul differenciált. A mutációkat hordozó nők esetében a 40 éves életkor elérésekor vagy a családterv lezárásakor kockázatcsökkentő salpingo-oophorectomia javasolt. Napjainkban nincsen különbség a sporadikus és a herediter petefészekrákok kezelése között, bár a BRCA1/2 mutációk jelenlétekor a célzott terápia nagyobb hatékonyságát észlelték. A retrospektív tanulmányokban a mutációk fennállásakor a platinaszármazékokkal szemben érzékenyebbek voltak a daganatok, és a korai vizsgálatok szerint a mutációt hordozó, előrehaladott petefészekrákban szenvedők esetében hatékonyabb volt a poli-ADP-ribóz polimeráz gátlóival történő kezelés is. Ezeknek a szereknek a kemoprevencióban is szerepe lehet. Közleményünkben a családi halmozódású petefészekrák ellátásának elveit foglaljuk össze. Orv. Hetil., 2011, 152, 1596–1608. | Mutations in BRCA1 and BRCA2 genes account for the majority of hereditary breast and ovarian cancers. Approximately 10% of cases of ovarian cancer are due to germline mutations in BRCA1 and BRCA2. Ovarian cancer associated with BRCA1 and BRCA2 mutations has a distinct histological phenotype. This type of cancer is predominantly of serous or endometrioid histology and is high grade. Patients with BRCA1 or BRCA2 mutations should be offered risk-reducing salpingo-oophorectomy by age 40 years, or when childbearing is complete. Nowadays there are no differences between the treatments provided for sporadic and hereditary ovarian cancer, although there are indications that targeted therapy is effective in women with BRCA1/BRCA2-associated tumors. Retrospective studies reveal a high level of sensitivity to platinum agents in BRCA-associated tumors and initial trials show good efficacy and tolerability for polyADP-ribose polymerase inhibitors in mutation carriers with advanced ovarian cancers. These agents might also potentially be used in chemoprevention. Authors review the current management of hereditary ovarian cancer. Orv. Hetil., 2011, 152, 1596–1608