Relire les textes traduits l'héritage structuraliste de la théorie de la traduction

Mon exposé sera plutôt une série d'observations que j'ai faites lors de la ré- flexion sur la nécessité d'une nouvelle méthode de lecture ou de relecture des textes traduits et celle de la critique ou théorie de la traduction. Ceci ne sera donc pas le texte définitif d'une quelconque théorie, mais la présentation de quelques étapes d'une recherche en cours

Chico Buarque: Budapest (Déconseillé Pour les Hongrois)

La Hongrie, non plus que la scène culturelle et la langue hongroise, n’est un thème recherché par les auteurs de fiction contemporains hors de Hongrie. Mais le roman de l’auteur brésilien Chico Buarque, Budapest, traduit en presque vingt langues, installe ses personnages et son histoire dans le décor hongrois, et semble faire carrière un peu partout dans le monde sauf en Hongrie. Pourquoi le public hongrois ignore-t-il ou critique sévèrement cet ouvrage que d’autres critiques jugent parfois « poétique et sensuelle » ou dont on dit que ses « analyses critiques révèlent sophistication et complexité ». Le roman, qui est l’histoire de l’initiation du personnage principal, le ghostwriter brésilien, dans une langue et une culture étrangères représentées par la culture hongroise joue sur la fictionalisation des références culturelles. L’article étudie pourquoi ce processus de fictionalisation fait naufrage lorsque le roman entre dans un contexte où les références perdent leur effet d’étranger

Kosztolányi Dezső műveinek (életművének) kritikai kiadása (1.) = Critical Edition of the Complete Works of Dezső Kosztolányi

A Kosztolányi Dezső kritikai kiadás legfontosabb eredménye a 2007-től 2011-ig terjedő időszakban, hogy sikerült meghatározni az életmű-sorozat beosztását és szövegkritikai elveit, s ezek alapján előkészíteni a sorozat első köteteit. Két kötet meg is jelent: az Édes Anna (Veres András és mások munkája) 2010-ben, az Esti Kornél (Tóth-Czifra Judit és mások munkája) 2011-ben. Mindkét kötet editio maior, azaz tartalmaz kiadás- és recepciótörténetet, tárgyi magyarázatokat is. Az Édes Anna kritikai kiadása a genetikus textológia Magyarországon úttörő módszerével teszi közzé a regény szövegét: párhuzamosan közli a fennmaradt kézirat betűhű átiratát és az 1926-os első könyvkiadás betűhű szövegét. Nemcsak a kézirat közlése forráskiadás, hanem a szerző gyorsírással írt, eddig ismeretlen színpadi forgatókönyvének közreadása is. A kötet szöveggyűjteményként tartalmazza a regényről szóló gazdag irodalmat 1926-tól 2010-ig. Az Esti Kornél kritikai kiadása az 1933-as kötetkiadást tekinti alapszövegnek; közli az egyes fejezetek alapjául szolgáló novellák változatait és ezek keletkezési sorrendjét is. A recepciótörténet 1933-tól 2010-ig tekinti át az Esti Kornélról szóló irodalmat, s kitér arra a jelentős hatásra is, amit Kosztolányi műve az ezredforduló magyar szépprózájára gyakorolt. További két kötet (Levelezés 1. és A szegény kisgyermek panaszai) munkálatai előrehaladottak, s elkezdődött Kosztolányi kései elbeszéléskötete, a Tengerszem kritikai kiadásának előkészítése is. | The most important outcome of the „Critical Edition of Dezső Kosztolányi’s Works” OTKA project between the years 2007 and 2011 was that the schedule of the publication series as well as the methodological principles of the text critical edition were definitely established, and on this basis the first volumes of the book series were prepared for publication. Two of the volumes were in fact published: Anna Édes in 2010-ben, Kornél Esti in 2011. Both volumes are editio maior, that is, they contain the history of editions, publications and reception as well as text explanation notes. The critical edition of Anna Édes publishes the text of the novel via the pioneering and in Hungary hitherto unused method of genetic textology: the verbatim transcription of the subsisting manuscript is published parallel with the (again, verbatim) text of the first book publication of 1926. The critical edition of Kornél Esti regards as its basic text the volume published in 1933; and as the short stories which make up the individual chapters have been published several times, all their versions are published as well as their possible dates of creation. The preparations of two further volumes (Letters 1. and The Complaints of the Poor Little Boy) are very well ahead on their way, and the preparation of the publication of Tarn, a voluminous and very significant volume of short stories in the latest period of has also begun

Hátrányos helyzetű kistérségek népesedési viszonyai, különös tekintettel egyes etnikai különbségek vizsgálatára = Population development in less developed subregions in Hungary with special attention to some ethnic differences

A projekt keretében differenciális népesedési kutatásokat folytattunk a területi egyenlőtlenségek és a népesedési viszonyok összefüggéseinek feltárására. A kutatási periódus első felében kistérségi szintű demográfiai adatokat gyűjtöttünk és dolgoztunk fel. Az elemzés során megállapítható volt, hogy a legtöbb térségben a hátrányok és az azok kiegyenlítődését gátló társadalmi-demográfiai tényezők halmozottan jelentkeznek. Nem azonosíthatók regionális demográfiai profilok, azonban bizonyos népesedési jellemzők együttesen csak az északi országrészben fordulnak elő. A projekt második felében kvantitatív adatfelvételt készítettünk egy észak-magyarországi halmozottan hátrányos helyzetű térségben annak vizsgálatára, hogy mi állhat az erre a térségre jellemző magas termékenység hátterében, hogy vajon az alacsony iskolázottság hasonló termékenységi mintákhoz kapcsolódik-e az itt élő roma és nem-roma nők esetében. Eredményeink szerint a vizsgált térségben a termékenység a rendszerváltás előtt csökkent, jelenleg stagnál. A vizsgált térségben mind a roma, mind a nem-roma népesség termékenysége magasabb volt annál, mint amit az alacsony végzettségűekre számított országos átlag alapján várni lehetett. A várakozásnak megfelelően a roma nők magasabb gyermekszáma részben az alacsonyabb iskolázottságukkal volt magyarázható, de emellett az általános iskolát végzettek esetében ? minden egyéb tényező kontrollálása mellett ? az etnicitás önálló hatása is kimutatható volt a szült gyermekszámra. | The aim of the study was to analyse the relationship between socio-economic inequalities appearing in regional differences and population development. In the first year a subregional level database on various socio-economic and population development indicators was created. By cluster analysis significant differences in the demographic patterns of the most privileged subregions have been showed up. In the second year a questionnaire survey was taken among the female population of a multiply-disadvantaged area in North Hungary in order to examine what lay behind the high fertility typical of the area. We were particularly interested in whether low educational level is connected to similar fertility patterns among Romas and non-Romas living there. Fertility among both the Roma and non-Roma populations in this region was found to be higher than might be expected from the national average calculated for people of low educational level. The number of children among people living here decreased considerably before 1990, especially among the Romas, but the trend now seems to be stagnating. As for the effect of ethnicity on fertility, the examination by level of education had some surprising results. As expected, the higher level of fertility among Romas could partly be explained by their lower educational level. However, for those who had completed primary school the effect of ethnicity on the number of children born has also been demonstrated