Eruptive history of the Late Quaternary Ciomadul (Csomád) volcano, East Carpathians, part II: magma output rates

This study, which builds on high-precision unspiked Cassignol-Gillot K-Ar age determinations, presents an advanced DEMbased volumetrical analysis to infer long-term magma output rates for the Late Quaternary Ciomadul (Csomád) dacitic lava dome complex (East Carpathians, Romania). The volcanic field of Ciomadul developed on the erosional surface of Lower Cretaceous flysch and ~ 2 Ma old andesites and experienced an extended eruptive history from ~ 850 to < 30 ka. Predominantly effusive activity took place during the first stage (~ 850 to ~ 440 ka), producing volumetrically minor, isolated, peripheral domes. Subsequently, after a ~ 250 ky repose interval, a voluminous central dome cluster developed in the second stage (~ 200 to < 30 ka). During the youngest phase of evolution (~ 60 to < 30 ka), highly explosive eruptions also occurred, resulting in the formation of two craters (Mohos and St. Ana). The calculated ~ 8.00 ± 0.55 km3 total volume of the lava domes, which includes the related volcaniclastic (1.57 km3 ) as well as erosionally removed (0.18 km3 ) material, is in line with dimensions of other medium-sized dacitic lava domes worldwide. This volume was extruded at an average long-term magma output rate of 9.76 km3 / My (0.0098 km3 /ky). However, most of the domes (7.53 ± 0.51 km3 ) were formed in the 200 to < 30 ka period, implying a significantly increased magma output rate of 37.40 km3 /My (0.0374 km3 /ky), more than 30 times higher than in the first stage. Within these long-term trends, individual lava domes of Ciomadul (e.g. those with volumes between 0.02 and 0.40 km3 ) would have been emplaced at much higher rates over a period of years to tens of years. The active periods, lasting up to hundreds of years, would have been followed by repose periods ~ 30 times longer. The most recent eruption of Ciomadul has been dated here at 27.7 ± 1.4 ka. This age, which is in agreement with radiocarbon dates for the onset of lake sediment accumulation in St. Ana crater, dates fragmented lava blocks which are possibly related to a disrupted dome. This suggests that during the last, typically explosive, phase of Ciomadul, lava dome extrusion was still ongoing. In a global context, the analysis of the volumetric dynamism of Ciomadul’s activity gives insights into the temporal variations in magma output; at lava domes, short-term (dayor week-scale) eruption rates smooth out in long-term (millenia-scale) output rates which are tens of times lower

Csokonai könyvtár (Bibliotheca studiorum litterarium)

Németh László születésének centenáriuma (2001) megmutatta, bizonyította, hogy a magyar szellem Odüsszeuszának - Sütő András nevezte őt így - életműve a 21. század elején is eleven hatású. Tucatnyi könyv és száznál több tanulmány elemezte akkor az ő munkásságát. E gazdag recepció nyilvánvalóvá tette, hogy ez a klasszikus életmű ma is új értelmezési lehetőségeket ad az olvasóknak és kutatóknak egyaránt. A Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Bizottsága székházában 2004 novemberében konferenciát rendeztek, amelyen Németh László prózaírói életművét vizsgálták abból a szempontból: miképpen gazdagítják a korábbi értelmezéseket a 21. század elejének kihívásai. Kötetünk a konferencia tanulmányait gyűjtötte csokorba: sokszínű elemzését kínálva az egyes műveknek, s a Németh Lászlópróza életművön belüli alakulásának, formálódásának.Domokos Mátyás, Filológiai rendteremtés Németh László életműve körül, 7-15. Füzi László, Mégis: hogyan olvassuk Németh László regényeit?, 16-22. Dobos István, Az önéletírás szöveg közötti alakzata, Németh László: Homályból homályba, 23-71. Cs. Nagy Ibolya, Elő- és utóhang az első novellához, 72-93. Márkus Béla, Kovács Lajos, Németh László: Bűn, 94-121. Monostori Imre, Kovács Lajos világa a Bűn értelmezéséről, 122-132. Bertha Zoltán, A létszerű ambiguitás regénye, 133-154. Takács Miklós, Léthé, Mnémoszüné, Melankólia, Emlékezés és felejtés Németh László Gyász című regényében, 155-163. Szirák Péter, A képzés szenvedélye - a mese csábereje, Németh László: Kocsik szeptemberben, 164-170. Görömbei András, Az Iszony és az önismeret, 171-191. Imre László, Az Égető Eszter újraértelmezéséhez, 192-198. Jánosi Zoltán, Egy Németh László-regény paradigmájához, Az Irgalom recepciója és új aspektusai a narratív megközelítés tükrében, 199-258. Ekler Andrea, A „jövő" regénye, A móriczi és Németh László-i szövegalkotás interferenciái, 259-272. Olasz Sándor, Pillanat és távlat, 273-285. Máriás József, A prózaíró fogadtatása Erdélyben, 286-304