A half century of reservoir property changes in the Szentes geothermal field, Hungary

The general characterization of the Hungarian Szentes geothermal field is presented based on the review of previous research and is supplemented with the analysis of well hydraulic tests. Forty thermal wells were included in the study area, producing mainly from Upper Pannonian sandstone reservoirs. The intensive and long-term production of thermal water reservoirs without reinjection resulted in significant reservoir pressure decrease from natural conditions. By means of deep-well pressure build-up curves, deep-well capacity curves and surface pressure curves the reservoir condition changes were described in the last half century

Folyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése = 3D Sedimentological Modeling of Point Bar Sand Bodies

A vizsgálatok a Tisza Szeged melletti nagy övzátonyában az üledékföldtani heterogenitásnak a talajvízjárásra gyakorolt hatása tisztázásra irányultak. Összesen 39 db sekély fúrást tartalmazott a kiépített monitoring rendszer. A fúrási tapasztalatok alapján a kisléptékű üledékföldtani heterogenitás erősen befolyásolja a talajvízjárást. Ugyanakkor a krigelt talajvízszint felületek ezt a tapasztalatot nem igazolták. A Szekvenciális Gaussi Szimuláció realizációi viszont a heterogenitás sokféle geometriai formájára mutatott rá. A realizációk különbözősége a taljavízszint térképezés területi bizonytalanságát fejezi ki. Ez a bizonytalanság teljesen független a vízszint regisztráció pontosságától, csak a hidrológiai paraméterek területi homogeneitásától függ. A vízszintek félvariogram modelljei a heterogenitás három különböző léptékét mutatták ki: az övzátony (mint genetikai egység) méretének léptéke; az akkréciós felületek mérete; az üledékek kisléptékű heterogenitásának léptéke. A növekvő számú realizációból számolt számolt várható érték felületek konvergens "sorozatot" alkotnak. A konvergencia sebessége az akréciós felszínek között különböző. Következésképpen az akréciós felületek közötti zónák az információ stabilitás különböző szintjeit képviselik. Ez az oka annak, hogy a krigelt talajvízszint térkép nem adja vissza az üledékföldtani heterogenitást. A munka során kapott eredményeket az ArcGIS által kínált geoinformatikai rendszerben rögzítettük. | The object of this study was a fairly large point bar of River Tisza. We set up a monitoring system with 39 shallow wells for the geostatistical analyses of the relation between small scale heterogeneity of groundwater levels and sedimentological features. The field experiences showed that the variability of groundwater levels is controlled by the sediments. This fact was not reflected by the kriging, but it can be honored by Sequential Gaussian Simulation. The lateral differences of the realizations express the uncertainty of water level mapping under the well control. This uncertainty is independent on the accuracy of the water-level registration. This depends only upon the homogeneity of the hydrological parameters, and the geometry of the wells. By interpreting the semi-variogram models of the water levels three scales of heterogeneity could be point out: the scale of the point bar (as unit); the scale of the scroll bars; and finally the effect of the heterogeneity of the sediments. The E-type estimations computed from the sequentially increasing number of realizations give convergent surfaces. The speed of convergence may significantly different between the accretion surfaces. It follows, that the different accretion zones mean different level of information stability. This is why kriging can not give back the sedimentary variability. All the results were entered to a GIS system for supporting the environmental monitoring activity of corrosive pipeline fenestrations

Egyes vizes élőhelyek vegetációjának hidrológiai létfeltételei = Hydrological conditions of certain wetland vegetation types

A Dél-Kiskunságban a természetes vegetáció (homoki sztyeprétek, lápok, mocsarak és szikesek) a buckaközi semlyékekben maradtak fenn. A semlyékek vegetációja fajgazdag, és magas természetvédelmi értékű. Vizsgálataink célja a hidrológiai háttérfaktorok feltárása volt a megfelelő természetvédelmi intézkedések tervezésének elősegítése érdekében. Két semlyéket vizsgáltunk. Mintavételeztük a vegetációt, talajvízszint észlelő kutakat létesítettünk és felhasználtuk más, hasonló pozíciójú észlelőkutak adatait is annak érdekében, hogy a vegetáció hidrológiai létfeltételeit feltárjuk. Meghatároztuk a hidraulikus áramlási rendszert, feltártuk a talajvízszintek és a lehullott csapadék közötti korrelációt, a területek nyomás-mélység profilját, meghatároztuk a különböző vegetációtípusok jellemző évi átlagos talajvízszint értékét. A projekt másik vizsgálati területe a hansági élőhelyrekonstrukció volt. Állandó kvadrátos módszer és vegetációtérképezés segítségével leírtuk az elárasztott gyep 6 éves spontán szukcessziójának fő trendjeit. Elemeztük az elárasztás utáni vízszint és a főbb helofita növényfajok dominancia változásainak összefüggéseit. Eredményeinket összevetettük a Peene folyó völgyében megvalósított hasonló elárasztás területén, hasonló módszerekkel gyűjtött adatokkal. A legtöbb vegetációtípus hasonló változásokat mutatott hasonló vízmélység esetén ha a mintavételi helyeket és régiókat összehasonlítottuk. Eredményeink segítséget nyújtahatnak ezeken a területeken a megfelelő vízkormányzás tervezéséhez. | In the southern Kiskunság the original vegetation (sand steppe, fen meadow, fen or marsh and alkali vegetation) survived in the dune slack meadows (DSM). The vegetation of these meadows are species rich, and has high natural value. The main goal of the study was to reveal the hydrological backgrounds in order to help conservation of the natural values. Two DSM was investigated: vegetation was sampled, observation wells were planted, and data of other wells in similar position were used to describe the hydrological background of the vegetation, that is hydraulic flow system, correlation between groundwater and previous precipitation, pressure-elevation profile and characteristic groundwater levels of different vegetation types. The other study area of the project was the habitat restoration in Hanság. By analysing permanent plot data and vegetation maps we described the main trends in spontaneous succession of rewetted grasslands after up to 6 years of rewetting. The general relations between newly adjusted water levels and changes in dominance of helophytic key species during early succession were analysed. The results were compared by the data of a similar study in the valley fen of the river Peene (NE-Germany). Most vegetation types displayed similar trends within the same water level class when different sites and regions were compared. Our results would help the conservation manager to plan the necessary hydrological management of these or similar sites

A Battonya–Pusztaföldvári-hát térségének nagy entalpiájú geotermikus energia vagyona (II. rész): kútpárral történő hasznosítás UNFC-2009 kód szerinti osztályozása

Tanulmányunk első részében (Kun et al. 2022) bemutattuk a Battonya–Pusztaföldvári-hát repedezett preneogén-prekainozoos aljzatának földtani, hidrogeológiai adottságait és a geotermikus energia hasznosítását célzó hidrodinamikai és hőtranszport modelljét. Jelen tanulmányban, az említett félszintetikus, ekviporózus modell segítségével, kiszámítottuk az egy kútpárral (doublet) kitermelhető hő mennyiségét több forgatókönyv szerint, a technológiai korlátokat szemelőt tartva. A számítások során az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Tanácsa által kidolgozott UNFC-2009 kód nevű osztályozási keretrendszert alkalmaztuk (UNECE 2016a). Az adatokban rejlő bizonytalanságot Monte Carlo szimulációval vettük figyelembe, majd az így létrejött paraméter-tartományokból fuzzy számokat képezve alkottuk meg a modellek bemenő adatait. Ezt követően a FEFLOW® véges elemes modellező szoftverrel kapott kitermelhető geotermikus készlet adatokat összevetettük a statikus módon számolt értékekkel. A két számítás között fél nagyságrend eltérést kaptunk a modellezett értékek javára, mely véleményünk szerint jobban tükrözi a várható értékeket, mint a statikus készletszámítás eredménye. A Battonya–Pusztaföldvári-hát jelen tanulmányban feltételezett projektjének UNFC-2009 kód szerinti geotermikus készlet osztálya: E3.2, F3.3 és G4. A vizsgálatsorozat alapján megállapítottuk, hogy egy lehatárolt térfogatú, közel zártnak tekinthető rezervoár optimálisan elhelyezett termelő-visszasajtoló kútpárok esetén is hamar kimerülhet (akár 20–30 év alatt), ha nem tud rácsatlakozni egy nagyobb, folyamatos hőszállítást biztosító rendszerre, mint amilyenek a neotektonikai mozgásokkal felnyíló, mélységi vetőrendszerek. Vizsgálatunknak nem volt része a geotermikus fluidum összetételéből adódó kihívások számbavétele, valamint a szűrőberendezés és a kútkörnyezet időben változó folyamatainak elemzése (geokémiai, szerkezeti stb.), de tudatában vagyunk, hogy ezek mind kritikus tényezők lehetnek egy nagy entalpiájú geotermikus kútpár fenntartható üzemeltetésekor. Úgy véljük, tanulmányunk hasznosan járul hozzá a geotermikus kutatás és energiahasznosítás valós kockázatainak számszerű jellemzéséhez, segítve a projektek gazdasági szempontú tervezését is