A pozitív és a negatív hírek súlyozása EPS-előrejelzések készítésekor II. Empirikus vizsgálat

A Hitelintézeti Szemle előző számában a téma elméleti hátterét ismertettem, jelen tanulmányban az ahhoz kapcsolódó empirikus vizsgálatot mutatom be. A kutatás elsősorban magyar tőzsdei cégekre készült EPS-előrejelzéseket vizsgál, azonban az adatbázis bővítése céljából ezen cégek osztrák megfelelői is az elemzés részét képezik. Két periódust különböztettem meg. Az első a 2003–2007 közötti, azaz a válság előtti 5 év, amelyet erős konjunktúra jellemzett, így valós pozitív hírek súlyozását lehet vizsgálni az EPS-előrejelzésekre vonatkozóan. A második a válság első két és fél éve (2008–2010), amelyet erős recesszió jellemzett, és a negatív hírek vizsgálatát tette lehetővé. Azon túl, hogy a két időszakban az EPS-előrejelzési hibát részletesen elemzem, a lehorgonyzási heurisztikán keresztül a pozitív és negatív hírek hatását is vizsgálom. Korábbi kutatások horgonyként jelölték meg a megelőző időszak egy részvényre jutó nyereségnövekedését, ezt a vizsgálatot megismételtem ebben a két érdekes időszakban. Módszertani szempontból leíró statisztikai eszköztárat és regressziós analízis vizsgálatot végeztem

Az optimista EPS előrejelzési hiba viselkedéstani okai. Az EPS előrejelzések vizsgálata magyar és osztrák viszonylatban = The behavioural motives of the optimistic EPS forecasting error Analysing Hungarian and Austrian companies’ EPS forecasts

Dolgozatom témája a pénzügyi tervezés, ezen belül is az EPS előrejelzések tervezési hibájának vizsgálata. Az EPS előrejelzésben tapasztalható szisztematikus optimizmusra számos empirikus bizonyíték áll rendelkezésre (Zacks, 1979, DeBondt, Thaler, 1990, Easterwood, Nutt, 1999, Capstaff, Paudyal, Rees, 2001, Beckers, Steliaros, Thomson, 2004, Bagella, Becchetti, Ciciretti, 2007, Djatej, Gao, Sarikas, Senteney, 2008). Az optimista tervezési hiba okát több oldalról vizsgálták már. Készültek szerkezeti vizsgálatok, melynek eredménye, hogy a költségeket kisebb mértékben tervezik alul, mint a bevételeket felül. Másrészről azt vizsgálták, hogy mi motiválja - főleg az EPS előrejelzést készítő elemzőt - hogy magasabb EPS értéket jelezzen előre. A téma szempontjából a harmadik vizsgálati terület fontos, amely a tervezés során működő pszichológiai tényezők feltárásra törekszik. A dolgozat a pszichológiai tényezőket mutatja be és rendezi. Ez a rendszerezés más tudományterületen nem feltétlenül helytálló, mivel a kognitív gondolkodási elemek dolgozatban vázolt összefüggése kiemelten a pénzügyi tervezést jellemzi. A kutatási ötletet Kahneman és Lovallo (2003) Delusion of Success című cikke adta, mely a viselkedéstani okokat tekintve a témában a legátfogóbb publikáció

A válság mint negatív információ és bizonytalansági tényező. A válság hatása az egy részvényre jutó nyereség-előrejelzésekre (The financial crisis as negative information and a factor of uncertainty. Analysing the EPS forecasting error in Hungary and Austria)

A szerző a 2008-ban kezdődött gazdasági világválság hatását vizsgálja az egy részvényre jutó nyereség előrejelzésének hibájára. Számos publikáció bizonyította, hogy az elemzők a tényértékeknél szisztematikusan kedvezőbb tervértéket adnak meg az egy részvényre jutó előrejelzéseikben. Más vizsgálatok azt igazolták, hogy az egy részvényre jutó előrejelzési hiba bizonytalan környezetben növekszik, míg arra is számos bizonyítékot lehet találni, hogy a negatív hírek hatását az elemzők alulsúlyozzák. A gazdasági világválság miatt az elemzőknek számtalan negatív hírt kellett figyelembe venniük az előrejelzések készítésekor, továbbá a válság az egész gazdaságban jelentősen növelte a bizonytalanságot. A szerző azt vizsgálja, hogy miként hatott a gazdasági világválság az egy részvényre jutó nyereség- előrejelzés hibájára, megkülönböztetve azt az időszakot, amíg a válság negatív hír volt, attól, amikor már hatásaként jelentősen megnőtt a bizonytalanság. _____ The author investigated the impact of the financial crisis that started in 2008 on the forecasting error for earnings per share. There is plentiful evidence from the 1980s that analysts give systematically more favourable values in their earnings per share (EPS) forecasts than reality, i.e. they are generally optimistic. Other investigations have supported the idea that the EPS forecasting error is greater under uncertain environmental circumstances, while other researchers prove that the analysts under-react to the negative information in their forecasts. The financial crisis brought a myriad of negative information for analysts to consider in such forecasts, while also increasing the level of uncertainty for the entire economy. The article investigates the impact of the financial crisis on the EPS forecasting error, distinguishing the period when the crisis gave merely negative information, from the one when its effect of uncertainty was significantly increased over the entire economy

Szisztematikus optimizmus a válság idején = Overoptimism during the financial crises

Számos publikáció bizonyította, hogy az elemzők a tőzsdei vállalatokra készült egy részvényre jutó nyereség- (EPS-earnings per share) előrejelzéseikben szisztematikusabban kedvezőbb tervértéket adnak meg, mint a tényérték. A cikkben az EPS-előrejelzéseket vizsgálta meg a szerző a válság első másfél évében, melyek ezen időszakban is optimistának bizonyultak a vizsgált adatbázison. Az elmúlt húsz évben számos magyarázat látott napvilágot a pénzügyi előrejelzésekben tapasztalható „túltervezésre”. A viselkedéstani magyarázatok jelentős része az elemzők túlzott önbizalmát, jövőbe vetett túlzott optimizmusát jelölték meg okként. Jelen cikk – az empirikus kutatáson túl – nagy hangsúlyt fektet a két fogalom részletes bemutatására, mivel a válság éveit is optimista EPS-előrejelzések jellemezték. _____ There are numerous evidences from the 1980s that analysts give systematically more favorable forecasts for the earnings per share of listed companies than the fact, i.e. they are generally optimistic. In the current article the author investigated the EPS forecasting error in the first two and a half years of the crisis (2008-2010), which was also proved to be an era of the optimistic forecasting error. During the last 20 years reasons of so called “overplanning” have been explained in several ways. Many of these cognitive thinking patterns explanations relied on the phenomenon of overconfidence, and overoptimism without giving detailed description of these concepts. Beside the empirical part of the research current article puts more emphasis on the analysis of these theoretical concepts

A pozitív és a negatív hírek súlyozása EPS-előrejelzések készítésekor I. Elméleti háttér

Az egy részvényre jutó nyereség (EPS) népszerű mutatószám a részvénytársaságok jövedelemtermelő képességének vizsgálatához és összehasonlításához, az EPS-előrejelzés pedig egy kritikus faktor a tőzsdei vállalatok megítélésében. Számos tanulmány bizonyította, hogy az elemzők előrejelzései szisztematikusan kedvezőbbek, mint a tényérték. A mögöttes okok feltárására az ösztönzők elemzésén és a szerkezeti vizsgálatokon túl kognitív gondolkodásbeli magyarázatok is születtek. A cikk első része röviden áttekinti a racionalitás fogalmakat, és rendezi azokat a leíró és a normatív döntéselméleti ág mentén. Később a cikk részletesen bemutatja a legfontosabb kognitív gondolkodásbeli okokat, amelyek részben felelőssé tehetők azért, hogy az elemzők a pozitív információkat túl-, míg a negatív információkat alulsúlyozzák az előrejelzéseik korrigálása során. A legfontosabb a tudásillúzió, amelyhez szorosan kapcsolódik a lehorgonyzási és kiigazítási heurisztika. Az elégtelen kiigazítás, azaz az információk nem megfelelő súlyozásának vizsgálata átvezet a megerősítési heurisztika és a korlátozott racionalitás fogalmához. A cikk második része a pozitív és a negatív hírek súlyozásának empirikus vizsgálatával foglalkozik

The impact of state intervention on the Hungarian venture capital market

As part of its National Development Programmes in the period 2007–2013 Hungary implemented venture capital instruments to improve the competitiveness of small and medium sized companies. The concrete instruments included both fully and partly state-owned VC funds significantly increasing equity finance available for the target group. In our article, we investigate the impact of the state intervention on the quality of the VC portfolios built through the programmes. We point out that the key indicators of the portfolio do not promise a significant increase in aggregate company value and they deteriorated in the later years of the programme as the public funding was increased. We draw the conclusion that the size and quality of the venture capital market determines the efficient volume and type of state intervention

A gazdasági világválság növelte az optimizmust?

A szerzők a 2008-ban kezdődött gazdasági világválság egy részvényre jutó nyereség előrejelzési hibájára gyakorolt hatását vizsgálják. Az 1980-as évektől számos kutatás bizonyította, hogy az elemzők egy részvényre jutó nyereség előrejelzései (earnings per share – EPS) szisztematikusan kedvezőbb tervértéket adnak meg, mint a tényértékek, azaz általában optimisták. Más vizsgálatok azt bizonyították, hogy az EPS előrejelzési hiba bizonytalan környezetben növekszik, míg arra is számos bizonyítékot lehet találni, hogy a negatív hírek hatását az elemzők alulsúlyozzák. Mindezek következtében a gazdasági világválság hatására növekednie kellene az EPS előrejelzési hibának, mégpedig optimista irányba. A kutatás fókusza a magyarországi tőzsdei cégek, kiegészítve azok osztrák megfelelőivel. Időhorizont tekintetében a válság előtti öt évet veti össze a válság első két és fél évével. A vizsgálat érdekes eredménye, hogy a válság előtti öt évben nem optimista, hanem pesszimista irányú volt az EPS előrejelzési hiba, míg a válságban a várakozásnak megfelelően optimista előrejelzések készültek

What qualities do government-owned venture capital investors seek in a new venture? A comparison of investment criteria across pre-seed, seed, and expansion stage startups

Private venture capital (VC) investors usually do not invest in early life-cycle stage startups such as seed and pre-seed companies, since investment size typically doesn’t reach investment thresholds. The entry of governments with fund managers to venture capital markets presents seed and pre-seed companies with the opportunity to receive funding. This paper examines the main investment preferences of Hungarian government-owned venture capital investors regarding pre-seed, seed, and expansion stage startups. Verbal protocol analysis enabled examination of the screening process in real-time in all three life-cycle stages. It is found that governmental VC funds mostly value financial indicators followed by market-related qualities while private VCs value these characteristics in alternate formation. However, in the pre-seed stage, the financial acumen and capabilities of management teams form the main criteria in similarity to angel investors. Governmental VCs also greatly seek innovational value in target firms

Üzleti terv pénzügyi vonatkozásai

A jelen szakkönyv Jáki Erika: Üzleti terv készítés könyv folytatása, mely útmutatót adott az üzleti terv dokumentáció elkészítéséhez. Egy üzleti ötlet megvalósításának fontos, meghatározó aspektusa a pénzügyi vonatkozások áttekintése és megtervezése. Költséghatékony módon először gyors számítást kell készítenie az ötletgazdának annak eldöntésére, hogy az ötlet pénzügyileg megvalósítható-e. A megvalósíthatósági tanulmány formája a direkt cash flow számítás, melyet a könyv első fejezete mutat be, majd egy példán keresztül gyakorlati útmutatást is ad. Jáki Erika: Üzleti terv készítés könyv útmutatót adott a stratégiai elemzés eszköztárából, melyet itt kiegészítünk a vállalkozás környezetének, az iparágnak, versenytársaknak vagy a társaság korábbi éveinek pénzügyi elemzésével. Részletes példákkal illusztrált módszertan kerül bemutatásra a mérleg és az eredménykimutatás elemzésére vonatkozóan

Üzleti terv készítés

A könyv célja, hogy az olvasónak segítséget nyújtson abban, hogy egy ötletből eljusson egy vállalkozás beindításának széles körű, részletekbe menő átgondolásáig és formalizált leírásáig. Az első részben az üzleti terv dokumentációját tárgyaljuk, amelynek célja, hogy mindenre kiterjedően tájékoztatást adjon az adott üzleti lehetőségről. A termék/szolgáltatás bemutatásán túl, átfogó képet kell adnia a marketingtervekről, a működésről, a szervezeti felépítésről, továbbá az üzlet beindításának, azaz a stratégia végrehajtásának konkrét lépéseiről és időbeni ütemezéséről is. Egy üzleti ötlet elbírálásánál kiemelt szempont a vezetői apparátus, a tulajdonosi háttér. Ugyanakkor az üzleti terv megírása során elsősorban a tervet olvasó és elemző szempontjait kell szem előtt tartani, hiszen például másra kíváncsi egy banki hitelkérelem elbírálója és másra a kockázati tőke finanszírozó. A második fejezet a legfontosabb stratégiai elemzési modelleket mutatja be a stratégia alkotás szolgálatában, melyek szükségesek az ágazati elemzés bemutatásához, a marketing terv és az értékesítési számok indoklásához. A harmadik fejezet a tulajdonosi kontroll szervezeti kereteit tárgyalja, melynek célja, hogy az olvasó képet kapjon arról, hogy a tulajdonosok hogyan tudják, milyen keretek között delegálhatják döntési hatásköröket, mindemellett hogyan gyakorolhatnak kontrollt a társaság fölött. A könyv záró fejezete az üzleti etika, társadalmi felelősségvállalás témakörét dolgozza fel