Local currency in the rural economies

Globalization has opened the market for small and medium size enterprises. However, global corporations have become the largest competitors for local companies. The key actors of rural economies are small and medium size enterprises. The condition of rural economies is significant in connection with the condition of local firms and their local competitiveness. This paper summarizes the most important results and conclusions of research into the North-Balaton touristic region - where a local currency was issued some years ago. It examines the attitudes of the entrepreneurs participating in a community currency system, and the preferences of habitants accepting the vouchers of a community currency as part of their wages and using them for purchasing goods and services. The most relevant conclusion is that most of the inhabitants do not prefer the local currency, and only a small portion of the inhabitants think that they contribute to the growth of the local economy by using the local currency. Many entrepreneurs are not interested in accepting the local currency because of the limited ability of utilization as well as its high transaction cost

Cianobakteriális tömegprodukciók toxintartalmának vizsgálata magyarországi vízterekben és a környezeti faktorok cianotoxintermelés-szabályozó hatásának fiziológiai és bioanalitikai vizsgálata izolált cianobaktérium törzseken. = The investigation of the toxin content of cyanobacterial mass production in Hungarian water bodies. Physiological and bioanalytical measurement of the effect of environmental factors on toxin production in isolated cyanobacterial strains.

A magyarországi vízvirágzások, algák és cianobaktériumok okozta tömegprodukciók toxicitásának feltérképezése során megvizsgáltuk milyen planktonikus fajok okoznak tömegprodukciót és milyen toxinok megjelenése jellemző a magyarországi vízterekre. A magyarországi vízterekben elsősorban a cianobaktériumok idéznek elő vízvirágzást és a toxikus tömegprodukciók során a mikrocisztin variánsok megjelenésére lehet a legnagyobb valószínűséggel számítani. Célunk volt továbbá olyan módszerek kidolgozása, amelyek a leggyakoribb cianobakteriális toxinok nyomonkövetését, termelésének tanulmányozását lehetővé teszik valós biológiai mátrixokból. A téma kapcsán a legnagyobb kihívást jelentette, hogy a leggyakoribb cianotoxinok analízisére egy adott módszer nem létezett, amivel egyidőben (szimultán) lehet különböző kémiai karakterű cianotoxinokat detektálni. Az általunk elsőként kidolgozott kapilláris elektroforézises módszer a fent említett problémát oldotta meg. A cianobakteriális toxintermelés laboratóriumi vizsgálata során, a cilindrospermopszin-termelést vizsgáltuk kén-, foszfor-, illetve nitrogénéhezés körülményei között, az intracelluláris toxinkoncentrációk tanulmányozásával a vegetatívsejtekben és a heterocisztában. A tápelem-éhezéses kísérleteink során a növekedési rátától független toxintartalmat mértünk a cilindrospermopszin-termelő Aphanizomenon ovalisporum szervezetben. | Mass developments of algae and cyanobacteria mainly caused by eutrophication of aquatic ecosystems both in fresh water and in marine environments are a worldwide problem. Besides the ecologically important suppression of other cyanobacterial blooms hold a high risk for human and animal health due to the ability of several species to produce potent toxins. The cyanobacterial and algal toxins are a diverse group of natural toxins, both from the chemical and the toxicological points of view. The present research project focuses on occurrences and importance of mass production of toxic algae and cyanobacteria and their toxins in domestic waters using our developed analytical methods. In addition, we focus mainly on the alteration of cyanotoxin-production under different environmental conditions

A Scenedesmus quadricauda zöldalga faj élő és holt biomasszájának cink akkumulációs sajátságai

Az emberi tevékenység következtében a környezetszennyezés napjainkban globális méreteket ölt, amely közvetlenül a bioszféra elemeit (víz, talaj, levegő) és közvetve az élő szervezeteket veszélyezteti. A környezetbe kikerülő kémiai anyagok közül egészségügyi, biológiai és ökológiai szempontból a legveszélyesebb szennyezőanyagok közé tartoznak a nehézfémek. A Scenedesmus fajok, köztük a S. quadricauda széles körben elterjedt, gyakori zöldalga fajok, laboratóriumban viszonylag egyszerűen fenntarthatók, gyorsan szaporíthatók, amely széleskörű biotechnológiai alkalmazásokra ad lehetőséget. A Scenedesmus quadricauda a cinket mg/L nagyságrendben elviselni képes fajok közé tartozik, eredményeink alapján azonban az alacsonyabb tűrőképességűek közé sorolható. A növekvő cinkkoncentrációval (2,5 mg/L – 15 mg/L) csökken a növekedés intenzitása. A megkötött cink mennyisége az 5 mg/L cinkkel kezelt tenyészetben a tenyésztési idő 7. napján volt a legmagasabb (a bevitt cinkmennyiség 87,6 %-a) és a megkötött cink nagyobb része (77-89%-a) extracellulárisan kötődött meg. A holt biomassza cink megkötése is jelentős volt, de az élő sejtek cink megkötéséhez képest szignifikánsan kevesebb volt a megkötött cink mennyisége (a bemért cinkmennyiség 56-58%-a kötődött meg)

The sensitivity of two Monoraphidium species to zinc - their possible future role in bioremediation

Effects of zinc on growth, cell morphology,oxidative stress responses and zinc removal activity of two common phytoplankton species, Monoraphidium pusillum (Printz) Koma´rkova´-Legnerova´ and Monoraphidium griffithii (Berkeley) Koma´rkova´-Legnerova´ were investigated at a concentration range of 0.2–160 mg l-1 zinc. Cell densities and chlorophyll content decreased compared with controls in cultures of both species, effective concentrations causing 50 % growth inhibition within 72 h on the basis of cell numbers were 33.69 and 25.63 mg l-1 zinc for M. pusillum and M. griffithii, respectively. Changes in cell morphology and elevated lipid peroxidation levels appeared in zinc-treated cultures of both species, but only at higher ([10 mg l-1) zinc concentrations. The most effective zinc removal appeared at 20 and 10 mg l-1 zinc concentration for M. pusillum and M. griffithii, respectively. Removed zinc is mainly bound on the cell surface in the case of both species. This study provides new data for the zinc tolerance and zinc removal ability of the green algae M. pusillum and M. griffithii and shows that green algal species common in surface waters could have zinc tolerance and zinc-binding abilities, which makes them feasible in treatment of waters contaminated with 10–20 mg l-1 zinc

A Desmodesmus communis zöldalga rézzel szembeni érzékenységének és réz-akkumulációjának jellemzése

Napjaink egyik legfontosabb problémája a környezetszennyezés. A fő szennyezők közé sorolhatók bizonyos fémek, köztük a réz, mely bár esszenciális, nagy dózisban toxikussá válik. Az egyik leggyakrabban előforduló fémszennyező hazai felszíni vizeinkben, vagy a szennyvizekben. Munkánk során egy széles körben elterjedt zöldalga faj, a Desmodesmus communis rézzel szembeni érzékenységét, valamint rézmegkötő-képességét kísértük figyelemmel különböző rézkoncentrációk mellett. Alacsonyabb rézkoncentráció (0,2 mg l-1) a tenyészetek növekedését serkentette. Az 1 mg l-1 és ettől nagyobb réz koncentrációval kezelt tenyészetekben a cönóbiumszám és a klorofill tartalom alapján egyaránt növekedésgátlás volt kimutatható. Az élő sejtek rézeltávolításával csak 1 mg l-1 koncentrációig kell számolni. A megkötött réz mennyisége a tenyésztés első felében volt a legmagasabb, és nagyobbrészt intracellulárisan történt. Az eredmények azt mutatják, hogy az általunk vizsgált D. communis faj rézre érzékeny, és már az 1 mg l-1 rézkoncentráció csaknem teljes növekedésgátlást okozott, így az élő sejtek rézeltávolításban való alkalmazása nem javasolt. Eredményeinket az irodalmi adatokkal összevetve megállapítható, hogy a rézzel szembeni tolerancia és a rézmegkötő képesség fajspecifikus, sőt a fajon belül, izolátumonként is mutathat eltéréseket

Klórozott szénhidrogén szennyezők fitoplankton közösségekre gyakorolt hatásának vizsgálata mikrokozmosz-kísérletekben

Munkánk során három kismolekulájú klórozott szénhidrogén, a triklóretilén, a tetraklóretilén és a tetraklóretán hatását vizsgáltuk terepi körülményeket imitáló mikrokozmosz kísérletekben tavaszi és nyári fitoplankton együttesekkel. Az eredmények azt mutatják, hogy a klórozott szénhidrogének hatása természetes rendszerekben nagymértékben függ a fitoplankton együttesek összetételétől, a domináns fajoktól, azok érzékenységétől. A vizsgálatok során a Trachelomonas ostorosok, és a Cyclotella kovaalgák mutatták a legkisebb érzékenységet, a Chlorellales és Chlamydomonadales rendekbe tartozó zöldalgák szintén alacsony, a Sphaeropleales rendbe tartozó zöldalga fajok pedig mérsékelt érzékenységet mutattak. Ezzel szemben a Cryptophyták szinte teljesen eltűntek a kezelések hatására. A klórozott szénhidrogén szennyezők tehát kedvezőtlenül hathatnak a fitoplankton együttesek összetételére, azonban a diverzebb (esetünkben tavaszi) ökoszisztémában nagyobb arányban voltak jelen olyan fajok, amelyek ellenálltak a zavarásnak és ez lehetővé tette, hogy ellensúlyozzák a más fajok eltűnéséből származó funkcionális károsodást

Salinity tolerance and desalination properties of a Haematococcus lacustris strain from eastern Hungary

Nowadays the increasing amount of saline wastewaters has given rise to various biological desalination processes, among which the application possibilities of microalgae represents a priority research area. Next to “real” aquatic species (members of phytoplankton or phytobenthon), species from ephemeral aquatic habitats or aeroterrestrial algae also could be good candidates of research studying salt tolerance or desalination ability, since salinity stress is often referred as “physiological drought” and species from ephemeral habitats can be characterized by high drought tolerance. In this study, the salinity tolerance, salt and nutrient removal ability of a Haematococcus lacustris strain from eastern Hungary were investigated. Vegetative cells showed low salt tolerance, survival was ensured by the formation of cysts up to a sodium-chloride concentration of 2,000 mg l−1. Although relatively moderate (a max. 30%) conductivity reduction and chloride removal were observed, notable (nearly 100%) nitrate and phosphate removal occurred even in the presence of 2,000 mg l−1 NaCl. Carotenoid accumulation was observed earlier and in higher extent in salt treated cultures than in drying out ones, although the amount of astaxanthin-esters was significantly higher in the cultures of drying out experiment than in the corresponding cultures of salt treatment characterized with similar chloride content. Our results suggest that algae isolates from ephemeral aquatic habitats endangered by regular drying out (exposed to special salt stress), could have notable salt tolerance and consequently successful applicability in nutrient removal processes from slightly saline wastewaters. The accumulation of valuable metabolites (such as astaxanthin) as a response to salinity stress, could enhance the economic value of the biomass