A pénzügyi-gazdasági válság hatása a magyarországi kis- és középvállalkozások életpályájára, rövidtávú és stratégiai döntéseire

This study was prepared in the third phase of a multi-year research project. The goal of the program was to analyse the growth trajectories and strategies of Hungarian SMEs. Research in the first phase was focused on the specific periods of typical company lifecycles, the second phase dealt with strategic thinking, methods of strategy formulation and the content elements of strategies. The findings and conclusions were published in the journal Competitio. The present study is a report on the findings of the third phase of the research program. It describes the consequences of the recent economic and financial crisis on SMEs. It describes how unexpected and radical changes in the business environment influenced the development of firms, how managers reacted, and how they considered short and longterm factors in their decisions. JEL classification: L21, L26, M1A tanulmány egy hosszú távú kutatási program harmadik szakaszának eredményeit foglalja össze. A kutatás átfogó célja a magyarországi kis- és középvállalkozások növekedési pályájának és stratégiájánakvizsgálata. Az első szakasz az egyes életfázisok sajátosságainak feltárására irányult, a második szakasz a stratégiai gondolkodásra, a stratégiaalkotás módjaira és a stratégia tartalmi elemeire koncentrált.1 Ajelen cikk a 2008–2009. évi pénzügyi-gazdasági válság kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásaival foglalkozik. Bemutatja, a nem várt és a szokásosnál nagyobb mértékű környezeti változások miképpenhatottak a cégek fejlődési pályájára, hogyan reagáltak a szektor vezetői, döntéseikben milyen mértékben jelentek meg a rövidtávú, tűzoltást célzó és a hosszabb távra előretekintő, stratégiai jellegű elemek. JEL kódok: L21, L26, M1

Mi is az a stratégia?

Hogyan születnek, hogyan születhetnek a stratégiák, s egyáltalán mi is az a stratégia? Tanulmányában a szerző Henry Mintzberg nemrégiben megjelent könyvét idézi, amelyben iskolákba rendezte a stratégiák létrejöttének lehetséges változatait. A tematikus ismertetést követően, ahhoz kapcsolódva pedig a szervezethez illeszkedő stratégiaalkotási folyamat és megjelenítési forma kiválasztásához ad néhány fogódzót

Vállalati jövőképek

Mivel a vállalati cselekvések hosszabb távon történő összpontosítására a stratégiai tervezés egyre kevésbé alkalmas, az utóbbi években mind többen jövőképeket, ún. víziókat vázolnak fel önmaguk és vállalatuk elé. A cikk ismert és sikeres vállalatok példáit felhasználva mutatja be, milyen okok késztetik a vezetőket napjainkban "jövőképek" megfogalmazására, s hogy azokban miképp és milyen tartalommal jelenítik meg elképzeléseiket

Verseny a pozícióért: A dohányipar Magyarországon

Az esettanulmány a dohányiparban végbement változásokat mutatja be a privatizációtól napjainkig. A vertikum minden szereplője jelen van Magyarországon: a dohánytermesztők, a fermentálók, a gyártók és a kereskedők. A legfigyelemreméltóbb és legizgalmasabb változások a dohánygyártók „háza táján“ történtek, a szerző ezért a náluk bekövetkezett eseményekre, az általuk követett stratégiákra koncentrál, az üzletág többi résztvevőjével csak röviden foglalkozik

Az érték nyomában

Az "érték" a modern vállalatvezetés egyik kulcsszava. A legtöbbször a tulajdonosok és a vevők számára előállított értékről beszélünk, de az is világos, hogy az előbbi növekedéséhez az utóbbin keresztül vezet az út. Következésképpen a fogyasztók számára előállított értéknek központi szerepe kell, hogy legyen a vállalatok vezetésében és működésében. Ennek megvalósulását hatékonyan segítheti az értéklánc módszer, amelynek alkalmazásával a vállalatok felülvizsgálhatják és mélyrehatóan elemezhetik saját üzleti folyamataikat, valamint üzletágukban betöltött szerepüket. A cikkből nemcsak a módszer elméleti alapjai ismerhetők meg, hanem két konkrét vállalati példa bemutatása révén az alkalmazás lehetséges módja is

Stratégiai üzleti egységek a telekommunikációban

A tanulmány a telekommunikációs stratégiai üzletágak azonosításával, a telekommunikációs portfólió összeállításának kérdéseivel foglalkozik. Rövid módszertani bevezető után áttekintést ad a telekommunikációs piac általános helyzetéről, elemzi a szolgáltatási, az ügyfelek szerinti és a földrajzi portfóliók fejlődését, végezetül pedig felhívja a figyelmet az üzletági és a vállalati szintű stratégiák megvalósításához szükséges alapvető képességek fontosságára