A mondatátszövődés szerkezeti vizsgálata korpusz alapján

A dolgozat megpróbálta minél alaposabban körüljárni a mondatátszövődés jelenségét saját gyűjtésű, 1000 mondatos, írott és beszélt nyelvi adatokat tartalmazó korpusz alapján, három főbb témakör vizsgálatával. Az alárendelés típusa esetében a vizsgálat főbb eredménye, hogy újabb alárendelés- fajtákat mutatott be, többféle határozói, illetve jelzői mellékmondat esetében hozott példát átszövődésre. Az eddigi vizsgálatokkal való összehasonlítás emellett azt mutatja, hogy ugyanazok a leggyakoribb mellékmondatok, vagyis a mondatátszövődés alapvetően bizonyos alárendelés-típusok sajátja. A főmondatbeli alaptagok vizsgálata újabb, a szakirodalomban eddig le nem írt alaptagok bemutatását eredményezte, a korábbi kutatásokkal való összevetés pedig azt mutatja, hogy a leggyakoribb alaptagok megegyeznek. Ezek szerint az alaptagok esetében is beszélhetünk bizonyos speciális egységekről, amelyek mintegy „vonzzák” az átszövődést. Az átszövődést tartalmazó mondatok szintaktikai viszonyainak vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy az esetek túlnyomó részében nem változik az átszövődő mondatrész mondatrészi szerepe. Kivételt képez ez alól a tárgyi és az aszemantikus határozói mellékmondat, a tárgyi mellékmondatokból ugyanis a mellékmondati alany egyes esetekben tárgyként szövődik a főmondatba, az aszemantikus határozói mellékmondat egyes eseteiben pedig az alany, illetve a részeshatározó aszemantikus határozóként szövődik a főmondatba. Emellett érdemes felidézni, hogy a mellékmondati alany nem alanyként, hanem alanyesetű szóként szövődik a főmondatba, a névszói alaptagú birtokos jelző pedig a főmondatbeli igei alaptag részeshatározójává szövődik át. A dolgozat eredménye összefoglalóan tehát az, hogy valós nyelvi adatokat tartalmazó korpusz alapján tudta bemutatni a mondatátszövődés megvalósulási lehetőségeit, főbb típusait, a hozzá kapcsolódó problémaköröket – az alárendelés típusát, az alaptagok fajtáit, valamint az átszövődött egység mondatrészi szerepét

Funkcionális és morfológiai vizsgálatok mozgászavarok tanulmányozásában: Párhuzamosan végzett elektrofiziológiás és MRI volumetriás vizsgálatok alkalmazása a mozgászavarok patofizilógiájának kutatásában, a gyógyszeres és műtéti terápia hatékonyságána = Functional and morphological studies of movement disorders: The rule of simultaneous tremorometric and MRI volumetric measurement in investigating the pathophysiology of movement disorders, in defining the efficiency of conservative and surgical therapy

Pályázatunk egyik fő célja az emberi mozgás fontos, részleteiben máig ismeretlen funkciójú komponensének, a tremornak a vizsgálata volt. A parkinsonos tremor dinamikus jellegének vizsgálatával bizonyítottuk, hogy a korábbi véleményekkel ellentétben akár a másodpercenként bekövetkező változások hátterében nemcsak a tremor intenzitása, hanem az elektrofiziológiai karaktere (frekvencia, entrópia) is megváltozik. Továbbá azt is igazoltuk, hogy Parkinsonos betegeknél a patológiás és a fiziológiás tremor váltakozása is megfigyelhető. Az ablatív és a mélyagyi stimulációs műtétek tremorometriás vizsgálata vezetett arra a megfigyelésre, hogy a beavatkozást követően a patológiás tremor komponensek is változáson mennek keresztül: a frekvencia és az entrópia szignifikáns mértékben növekszik. Ezzel szemben a hosszú távon hatástalan ablatív műtétek esetében a több hétig tartó átmeneti tremor intenzitás-csökkenésen kívül nem észlelhető hasonló elektrofiziológiai változás. Következtetésképp a tremor elektrofiziológiai vizsgálata alkalmas lehet a műtéti ineffektivitás korai, akár a műtét során történő, felismerésére és ezáltal a reoperáció elkerülésére. A mélyagyi stimuláció mellett elvégzett MRI vizsgálat biztonságosságát igazoló megállapításainkat követően, a stimuláció hatékonyságát vizsgáltuk Parkinson-kórban. Igazoltuk, hogy megfelelő betegcsoportban a stimuláció hatásossága tovább fokozható, amennyiben a betegeket megtanítjuk a stimulációs paraméterek otthoni változtatására is. | The primary aim of our research project was to study an important, but not well-established component of the movement system, the tremor. By the analysis of the dynamic nature of the Parkinsonian rest tremor we demonstrated that during the medication-off state not only the amplitude but also other electrophysiological characteristics (e.g. frequency, entropy) can change by the minute. Furthermore we also demonstrated that in case of Parkinson's disease (PD) the alteration of pathological and physiological tremor can occur. These finings are in contradistinction to the current theories concerning tremor genesis and basal ganglia pathophysiology. The comparison of pre- and postoperative accelerometric recordings of both ablations and deep brain stimulator (DBS) implantations for PD showed that after surgery the tremor frequency and entropy increase. Contrary, after ineffective surgery such changes cannot be observed despite the temporary amplitude reduction. Therefore, the analysis of tremor may enable us to recognize the failed surgery in advance, even during the operation, which may avoid the need of a repeat operation. After establishing the safety considerations using 1.0-T MRI on DBS implanted patients, we demonstrated that in selected cases, the efficacy of stimulation can be further increased by training Parkinsonian patients for the use of the therapy controller

The role of universities on the consolidation of knowledge-based sectors: A spatial econometric analysis of KIBS formation rates in Spanish regions

This study evaluates how features related to the regional configuration of universities—i.e., the number of universities in a region and the proportion of public universities—influence the regional formation rate of knowledge-intensive business service (KIBS) firms. Using a sample of 47 Spanish regions (provinces) during 2009–2013, the results of the spatial econometric panel analysis give support to the argument that regions with a greater concentration of universities and with higher proportion of public universities attract more new KIBS firms. However, the findings also indicate a substitution effect between these university-based variables and the region's industry specialization. Thus, new KIBS businesses tend to locate in regions where they expect either stronger knowledge inputs from universities or higher demand from potential industrial customers. We also reveal the presence of interregional spillover effects. The paper offers insights on how territories may attract more knowledge-based businesses by encouraging the development of the local higher education system.Peer ReviewedPostprint (author's final draft

On Genotyping Polymorphic HLA Genes — Ambiguities and Quality Measures Using NGS

The major histocompatibility complex (MHC) region of the human genome is the most polymorphic sequence part on chromosome 6; this roughly 4 Mbase long stretch contains many genes involved in immune response and disease association. The HLA genes have a crucial role in transplantation; patients receiving organs or bone marrow from matching donors have significantly higher chance for survival. NGS-based HLA typing brings the hope of accurate genomic consensus sequences by relatively cheap and simple laboratory workflow. Using either targeted or whole-genome sequencing data, there are a lot of possibilities to get ambiguous results (combinations of several alleles as a result instead of a single pair). These can be sample- or reference-related, or the results of artifacts generated during the targeting and amplifying step. NGS technology itself has additional artifacts leading to ambiguity listed in our paper. The final bioinformatics step will not be able to resolve all the ambiguities; we are also proposing quality control metrics to assess the final ambiguity and typing failure

Tektonikai jelenségek a Mecsekalja-öv pannóniai rétegeiben: Pécs, Ifjúság útja és környéke

A Mecsek déli határán húzódó Mecsekalja-öv a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb töréses öve, jelentőségét a késő-miocénben és azután is zajló mozgások is meghatározzák. A Kárpát-medence nagy részéhez hasonlóan a pannóniai és kvarter üledékek közti jelentős hiátus, valamint a laza üledékekben a vetőkarcok hiánya miatt a különböző mozgási fázisok időpontjának és kinematikájának meghatározása itt is nehézségekbe ütközik. Ezek behatárolásához segítséget adhat a pannon-tavi litorális képződmények eredetileg közvetlen közelről származó törmelékanyagának vizsgálata. A Mecsekalja-öv legjobban feltárt szakaszán, a pécsi Ifjúság útja környékén a pannóniai durvatörmelékes képződményeket vizsgáltuk tektonikai és szedimentológiai szempontból. A közelmúltban létesült ideiglenes feltárások dokumentálása mellett fő célunk a tektonikai elemek mérése, a kavicsanyag kőzettani leírása makroszkópos megfigyelések és vékonycsiszolatok segítségével, valamint a forráskőzetek azonosítása volt. Az eredményeket fúrási adatokkal összevetve rekonstruáltuk az ősföldrajzi képet, a tópart kőzetanyagának tér- és időbeli változását, ezzel az egyes kőzettestek mozgását. A Congeria rhomboidea molluszka-biozónába tartozó ősmaradványok alapján a vizsgált üledékek a késő-miocén viszonylag fiatal szakaszáról, a 8-6 millió év közötti időszak egy részéről tanúskodnak. Az oligomikt, alig koptatott törmelék és az üledékszerkezetek tanúsága szerint a Pannon-tó hullámverése itt meredek, sziklás partot ostromolt, ahova betorkolló folyók nem szállítottak számottevő hordalékot. A homokba települő, koptatatlan törmeléket tartalmazó kavicsrétegeket legvalószínűbben szinszediment vetőmozgás üledékeiként értelmezhetjük és a feltolódások aktivitásához köthetjük. A kavicsrétegek változatos törmelékanyaga arra utal, hogy az üledékképződés ideje alatt már egymás mellett helyezkedett el a Mecsekalja-övben ma látható, igen eltérő kőzettípusok nagy része. A vetőzóna egyes elemei a homokos rétegsor lerakódása előtt, alatt és után is mozogtak: az alaphegységi kőzetblokkok helyzete kis mértékben változott egymáshoz és a pannon-tavi üledékekhez képest is. Az elmozdulások túlnyomórészt eltolódásos és feltolódásos jellegűek voltak. A miocén óta a hegység emelkedése az előtérhez képest a Mecsekalja-öv mentén néhány 10 - néhány 100 m közé tehető