Fogyasztói értékek, trendek és magatartás

Jelen korreferátum a kulturális értékrendekkel és azok átalakulásával foglalkozik a magyar társadalomban. A magyar longitudinális értékkutatások eredményeinek rövid bemutatása után kiemelten foglalkozik az egészség, mint érték és a környezet, mint érték jelentőségével, majd kitér a társadalmi marketing felelősségére is

Generational differences in consumption patterns in Hungary

Various authors have used the term consumer society with a number of different meanings, yet one common point has been the shift of focus to the consumer ethos, which alters the everyday life of society members and their relationship to each other and society as a whole. One’s relationship to consumption determines fundamental levels of consumption and for what purposes (e.g. hedonic values, family and savings), thus it is essential to explore this relationship to develop an understanding of consumer behaviour and to create effective marketing messages. This paper provides a brief summary of the various approaches and research lines of consumer culture and reviews the findings of the first, qualitative phase of our consumer culture study in Hungary. The purpose of this research programme is to analyse the changes in people’s relationships to consumption since the change of regime

Environmentally conscious consumption patterns in Hungarian households

This article provides a comprehensive review of the literature on the theoretical aspects of sustainable consumption. The conditions for consumers’ social responsibility and the formation of environmentally conscious behavior patterns will also be discussed, along with possible methods for motivating behavioral changes. The authors have completed a primary research study with the purpose of surveying environmentally conscious consumption patterns in Hungary. They also examined how the provision of appropriate information and the raising of awareness might encourage sustainable consumption. According to their findings, the respondents’ knowledge on environmentally conscious behavior was rather limited, and reinforcement was needed in identifying appropriate activity alternatives. This paper provides a summary of the qualitative research phase which employed in-depth interviews, logging and focus groups. The consecutive application of these methods enabled the authors to keep track of the process and the consequences of raising awareness

A marketing eszközök nyújtotta lehetőségek a hazai borpiac védelmében, az EU csatlakozást követően.A magyar termelők piaci orientációja, és erősítésének lehetőségei. A kultúrált borfogyasztás elterjesztésének marketingkommunikációs vonatkozásai = Opportunities provided by several tools of marketing in protection of the domestic wine market after the EU-access. Market orientation of the Hungarian producers and ways of its strengthening. Concerns of marketing communication through spreading of

A vizsgálat során feltártuk a külföldi borok hazai megítélését, az ország-eredet imázs szerepét a külföldi borokkal kapcsolatos vélemény kialakításban. A legismertebbek, és egyúttal a legkedveltebbek a francia a spanyol és az olasz borok. Kimutattuk, hogy az ismertség az ország-eredet imázs és a kedveltség szoros kapcsolatban vannak egymással. A kevésbé ismert bulgár, román, stb. borok ismertsége, és kedveltsége alacsony. A felmérés bizonyította az ország-eredet imázs fontosságát, vagyis azt, hogy az imázs helyettesíti a személyes tapasztalatokat a borok megítélésében. A hazai fogyasztók szokásait feltárva megállapítottuk, hogy az alkoholos italok közül a magyar fogyasztók a bort, ezen belül az édes borokat preferálják a leginkább. A fogyasztás oka elsősorban a bornak az egészségre gyakorolt pozitív hatása, az étkezést kiegészítő élvezeti hatása, és a borfogyasztás okozta jó hangulat. Feltártuk a borválasztást befolyásoló főbb tényezőket, a mindennapos fogyasztásra illetve a különleges alkalomra történő vásárlások esetében fennálló árkülönbözet . A fogyasztóknak a borral kapcsolatos attitűdjeik alapján klaszter analízissel három csoportot különböztettünk meg. A 27 változó alapján képzett szegmentumok leírják a borokkal kapcsolatos érdeklődésüket, borvásárlási döntésük szempontjait, az általuk preferált bortípusokat, a külföldi borokkal kapcsolatos beállítódásukat, költési hajlandóságukat. | During the observation we revealed the Hungarian adjudgement of foreign wines, the role of the country-origin image in opining about foreign wines. The best known and the most popular wines are the French, Spanish and Italian. We made it appear that notoriety, the country-origin image and the popularity have a strong relationship with each other. The less known, Bulgarian, Romanian etc. wines have less popularity. The survey proved the importance of country-origin image, so that image replaces personal experience in adjudgement of wines. By examining the habits of Hungarian consumers, we can say that Hungarian people prefers wine from alcoholic drinks, and mainly sweet wine. The reasons of the consumption are the positive effect on health, the deliciousness and the good mood caused by the wine-drinking at meals. We revealed the main facts that influence the choice about wines and the price difference between wine-buying for everyday use or for special events. Three different groups can be distinguished by the claster-analysis of the consumers? wine-attitudes. The segments that were made by 27 variants describe the interests about wines, view-points in decision-making about wine purchase, the favourite types, attitudes about foreign wines and the propensity to spend of the consumers

Narratívák a fenntartható fejlődés előmozdítására Magyarországon

A jelenlegi fejlődési pályát meghatározó erőforrások szűkössé válása, a klímaváltozás, valamint a globális populáció várható növekedése olyan megoldásokat követelő problémák, amelyek alapjaiban formálják át világunkat, ezzel együtt gazdasági és társadalmi modelljeinket. A folyamatban lesznek vállalatok, amelyek hatékonyabban adaptálják a fenntarthatóság elveit, mint mások: új lehetőségeket fedeznek fel, új fogyasztókat nyernek meg, új termékeket fejlesztenek, valamint új piacokat teremtenek. Lesznek országok, amelyek sikeresebben valósítják meg a fenti folyamatot. Gazdaságukat a fenntarthatóság csomópontjaként pozícionálják, ezáltal új versenyelőnyökre tesznek szert (WEF, 2011). Egy-egy nemzet fenntartható fejlődésének előmozdítói maguk az állampolgárok. Ők azok, akik mint fogyasztók, befektetők, választópolgárok vagy alkalmazottak a mindennapok során tehetnek azért, hogy a változás bekövetkezzen. A hazai gyakorlat ugyanakkor azt mutatja, hogy az egyének elköteleződése a nemzetgazdaság fenntartható irányba történő elmozdítása iránt csak lassan és kis lépésekben megy végbe. A legtöbben – hazánkban éppúgy, mint világviszonylatban, – zavarodottak a fenntartható termelés és fogyasztás fogalmainak hallatán és komoly kétségeik vannak afelől, hogy egyéni döntéseikkel, magatartásukkal hatással vannak a gazdaság egészére (WEF, 2011; Hofmeister-Tóth et al., 2010). Létezik azonban az állampolgároknak egy szűk csoportja, akik már proaktív módon vesznek részt a folyamatban és bár számuk még csekély, a kritikus tömeg elérésének ők a kulcsai. Kutatásunk célja az ő narratíváik megismerése volt

A fogyasztóvá válás folyamata Magyarországon = The process of consumerization in Hungary

Kutatásunk célul tűzte ki, hogy (1) feltárja a fogyasztással kapcsolatos személyes értelmezéseket, véleményeket, attitűdöket, koncepciókat, (2) a fogyasztással kapcsolatos mindennapi élményeket (3) a fogyasztáshoz való viszony időbeli változását az egyének élete során (4) azokat a befolyásoló tényezőket, amelyek alapján az értelmezések és élmények eltérnek. Mindezek megismerésének érdekében kvalitatív és kvantitatív kutatást végeztünk. A kvalitatív kutatás során a mintába kerülés kritériuma alapján olyan családok kerültek kiválasztásra, amelyek legalább két, vagy több generációból állnak. Az első generáció 1939 előtt, a második 1969, a harmadik pedig 1990 előtt született. A kvalitatív minta 15 családból állt, összesen 44 fővel készült interjú. Az alkalmazott kvalitatív módszertan epizodikus interjúk voltak, amelyet vásárlási megfigyelésekkel egészítettünk ki. A kvantitatív kutatásban a minta elemszáma 500 fő volt, az országos minta reprezentatív nemre, korra, településtípusra és régióra. | People in a generation or cohort experience the same significant events when they're growing up. Attitudes and values are formed to a great extent when a generation or cohort passes into adulthood. In Hungary the fall of the socialist regime and the transition to market economy represented an axial moment, as the principles and logic ruling life and leading to success have transformed substantially. After the transition, not only the socialist ideology, but also its economic implications have been wiped away by the market economy. In our study we investigate familial relationships in consumption patterns using a sample of grandparents, parents and their children in Hungary. Attention is focused on generational differences in the attitudes and the personal experiences toward consumption. First we conducted in-depth interviews with 15 families (44 respondents) completed with observation of their shopping behavior. In the second phase we did quantitative analysis using national representative sample (N=500). We studied (1) the relationship between consumption and personal values, (2) the accepted degree of consumption and (3) the perception of the consumer society in Hungary

A magyar kis- és közepes vállalkozások vezetőinek vállalkozói hajlandósága

Korábbi kutatások eredményei alapján a vállalkozói hajlandóság a vállalkozások egyik sikertényezőjének tekinthető. A vállalkozói hajlandóság magában foglalja a proaktív szemlélet alkalmazását, a kockázatvállalási hajlandóságot és az innovációs aktivitást. A magyar kis- és középvállalkozók esetében igazán érdekes ez a kérdés, hiszen a magyar vállalkozói kultúra csak a rendszerváltást követően, az 1990-es években kezdett el fejlődni, és még most is dominánsan jelen vannak azok a vállalkozók, akik kényszerítő tényezők, és kevésbé egy üzleti lehetőség vonzósága miatt kezdtek saját vállalkozásba. A szerzők a vállalkozói szellem vizsgálatára kvantitatív kutatást végeztek 200 KKV-vezető bevonásával. A kutatás során a Matsuno, Mentzner és Ozsomer (2002) által alkalmazott skálát használták. Az eredmények alapján a vállalkozói hajlandóságot vizsgáló skála megbízhatósága az elfogadható tartományon kívül esett, így az nem alkalmazható megbízhatóan a magyar vállalkozók vizsgálatára. A módszertani eltérések nem szignifikánsak, ami arra enged következtetni, hogy a skála validitására inkább a magyar és a nyugati országok vállalkozói kultúrája közötti eltérés van jelentős hatással. Ez az eltérés elsősorban a magyar vállalkozók sajátos szocializálódásával és szociokulturális hátterével magyarázható, ami jelentős hatással van gondolkodásmódjukra és a vállalkozói léthez való viszonyukra

A hazai kis- és közepes vállalatok szociokulturális beállítódása a hofstede-dimenziók mentén = The socio-cultural attitudes of the Hungarianc small and medium enterprises along the Hofstede dimensions

A kis- és közepes vállalkozások (KKV-k) kutatása viszonylag új, és emiatt meglehetősen feltáratlan terület, bár a megjelenő tudományos cikkek és eredmények száma és minősége évről évre jól érzékelhetően nő (Collinson – Shaw, 2001). A KKV-kutatások igen fontos sajátossága továbbá, hogy kifejezetten interdiszciplináris terület, megközelíthető a menedzsment, az innovációkutatás, a marketing, a szervezetszociológia, de akár a pszichológia felől is. Több kutatás is felveti a szociokulturális háttér jelentőségének kérdését KKV-k esetében. A szerzők kutatásuk során kvantitatív felmérést végeztek 200 vállalkozó körében a Hofstedeskála (Hofmeister et al., 2008) felhasználásával, melynek eredményeként kiderült, hogy a KKV-vezetők beállítódása jelentősen különbözik mind a hazai nagyvállalati vezetőktől, mind az általános lakosságtól. Jelen tanulmányunkban bemutatjuk azokat a Hofstede-dimenziókat, amelyek mentén karakteres különbségek jelentkeztek a vállalkozók és a nagyvállalati vezetők, valamint a társadalom összessége között. Az eredmények alapján határozottan kirajzolódnak olyan „vállalkozói” gondolkodásmódbeli sajátosságok, mint a nagyobb versenyszellem, a közvetlenebb, kevésbé hierarchikus működési stílus, a rendkívül erős, rövid távú orientáció, valamint a kockázatvállalás rendhagyóan alacsony foka. _____ Although there has been an increasing academic attention towards small and medium-sized enterprises, it is still a novel research area with a number of unanswered questions. It is also an especially interdisciplinary field as it can be approached from various viewpoints such as management, innovation, marketing, organization sociology or even psychology. Different academic disciplines have studied the influence of socio-cultural factors and concluded that they are relevant aspects of entrepreneurial activity. This paper presents the results of the authors’ quantitative research which aimed at finding patterns in the software of the minds of SME managers where they applied Hofstede’s cultural scale (Hofmeister et al., 2008). Drawing upon data from 200 Hungarian SMEs, the results indicate they have different attitude and way of thinking compared to large company managers and to the general Hungarian population. This paper points out the relevant Hofstede dimensions where significant differences have been revealed. The main finding of the study is that managers of small and medium businesses have a special mindset which can be characterized with higher level competitiveness, more direct and less hierarchic operation, extremely high level of short term orientation and low level of risk takin

A magyar vállalkozók személyiségjegyei és azok kapcsolata a vezetői stílussal és a piacorientációval

A vállalkozók vezetői tulajdonságainak és személyiségének vizsgálata kifejezetten interdiszciplináris kutatási terület. A mai dinamikus és globális környezet kihívásai közepette a szervezetek sikeres menedzseléséhez jó vezetői kvalitásokkal rendelkező vezetőkre van szükség Ez a kutatás a hatékony vezetési stílusra jellemző személyiségtípusok azonosításával foglalkozik és vizsgálja a személyiségtípus és a vezetési stílus, valamint a piacorientáció kapcsolatát. A kutatások alapján vannak bizonyos személyiségtulajdonságok, amelyek jellemzőek a sikeres vezetőkre. A Myers-Briggs Type (MBTI) skála nagyon népszerű mérőeszköz a menedzserek kognitív tulajdonságainak vizsgálatára. A szerzők kutatása az első, amely a magyar SME-vállalkozók és menedzserek személyiségtípusait vizsgálja az MBTI-skála segítségével. Kutatási eredményeik alapján a magyar SME-vállalkozókra és menedzserekre az extrovertált személyiségtípus a jellemző és a többségük az ESTJ, ENTJ, ESTP és az ENTP-kategóriákba tartozik. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy a személyiségtípusoknak szignifikáns hatása van a vezetési stílusra és a vállalkozás piacorientációjára is