Influence of angiotensin-converting enzyme inhibition on reversibility of alterations in arterial wall and cognitive performance associated with early hypertension

The importance of optimal blood pressure control for preventing or reducing the impairment of vascular and cognitive functions is well known. However, the reversibility of early alterations in vascular and cognitive functions through antihypertensive agents is under-investigated. In this study, we evaluated the influence of 3 months of angiotensin-converting enzyme (ACE) inhibition treatment on the morphological and functional arterial wall and cognitive performance changes in 30 newly diagnosed primary hypertensive patients. Common carotid intima-media thickness (IMT) and brachial artery flow-mediated dilatation (FMD) were detected by ultrasonography. Arterial stiffness indicated by augmentation index (AIx) and pulse wave velocity (PWV) was assessed by arteriography. Cognitive functions were assessed by neuropsychological examination. The executive function overall score was significantly higher at 3-month follow-up than at baseline (median, 0.233 (IQR, 0.447) vs –0.038 (0.936); P = .001). Three-month ACE inhibition did not produce significant improvement in IMT, FMD, AIx and PWV values. Significant negative associations were revealed between IMT and complex attention (r = –0.598, P = .0008), executive function (r = –0.617, P = .0005), and immediate memory (r = –0.420, P = .026) overall scores at follow-up. AIx had significant negative correlations with complex attention (r = –0.568, P = .001), executive function (r = –0.374, P = .046), and immediate memory (r = –0.507, P = .005). PWV correlated significantly and negatively with complex attention (r = –0.490, P = .007). Timely and effective antihypertensive therapy with ACE inhibitors has significant beneficial effects on cognitive performance in as few as 3 months. Early ACE inhibition may have an important role in the reversal of initial impairments of cognitive function associated with hypertension-induced vascular alterations.L

Low thrombin generation predicts poor prognosis in ischemic stroke patients after thrombolysis.

Thrombolysis by intravenous recombinant tissue plasminogen activator (rt-PA) is an effective therapy in acute ischemic stroke (AIS). Thrombin generation test (TGT) is a global hemostasis test providing information about the speed and amount of generated thrombin in plasma. Here we aimed to find out whether results of this test before the initiation of thrombolysis might predict outcomes. Study population included 120 consecutive AIS patients, all within 4.5 hours of their symptom onset, who underwent thrombolysis by rt-PA. Blood samples were collected from all patients upon admission and TGT was performed using platelet poor plasma. Clinical data of patients including the NIHSS were registered at admission, day 1 and 7 after therapy. The ASPECT score was assessed using CT images taken before and 24 hours after thrombolysis. Long-term functional outcome was defined 3 months after the event by the modified Rankin Scale. Endogenous Thrombin Potential (ETP) and Peak Thrombin were significantly lower in patients with cardioembolic IS. Symptomatic intracranial hemorrhage (SICH) was found in 6 patients and was significantly associated with low ETP and Peak Thrombin levels. A multiple logistic regression model revealed that an ETP result in the lower quartile is an independent predictor of mortality within the first two weeks (OR: 6.03; 95%CI: 1.2-30.16, p<0.05) and three months after the event (OR: 5.28; 95%CI: 1.27-21.86, p<0.05). Low levels of ETP and Peak Thrombin parameters increase the risk of therapy associated SICH. A low ETP result is an independent predictor of short- and long-term mortality following thrombolysis

Influence of angiotensin-converting enzyme inhibition on reversibility of alterations in arterial wall and cognitive performance associated with early hypertension

L

Antikoagulálás a gyakorlatban = Anticoagulant therapy in practice

A pitvarfibrilláció az ischaemiás stroke kockázati tényezője. A stroke-kockázat antikoagulálással csökkenthető. Ehhez rendelkezésre állnak régi és új típusú orális antikoagulánsok. Magyarországon jelenleg a régi típusú, acenocumarol hatóanyagú szerek a legelterjedtebbek. Célkitűzés: Az orális antikoagulánsok előnyei és hátrányai jól ismertek, használatukhoz rendelkezésre állnak a megfelelő protokollok. A gyakorlatban azonban gyakran találkozunk – még azokban az esetekben is, amikor indokolt lenne a használatuk – az orális antikoagulánsok mellőzésével. Módszer: Vizsgálatuk során a szerzők retrospektív módon elemezték a Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum Neurológiai Klinikáján 2009-ben akut stroke-kal kezelt betegek körében a pitvarfibrilláció gyakoriságát, valamint az antikoagulálás gyakorlatban alkalmazott és ajánlás szerinti összehasonlítását. Eredmények: 461 akut stroke-beteget kezeltek, 96 esetben volt ismert, 22 esetben a stroke kapcsán derült fény a pitvarfibrillációra. A pitvarfibrilláló betegek 50%-a nem részesült megfelelő antikoagulálásban. Akik mégis részesültek antikoagulálásban, azok INR-je az esetek 8,4%-ában volt terápiás tartományon belül. Következtetés: Az eredmények hasonlítanak más külföldi kutatók adataihoz. A rossz arány hátterében több tényező áll, ezek szerepének tisztázásához további kutatások szükségesek. Kijelenthető azonban, hogy e faktorok fejlesztésével csökkenthető a stroke incidenciája. Atrial fibrillation is a risk factor for ischemic stroke. To prevent stroke oral anticoagulants can be administered. Old and new types of anticoagulants are available. Nowadays, old type, acenocumarol based anticoagulants are used preferentially in Hungary. Aim: The advantages and the disadvantages of anticoagulants are well known, but anticoagulants are underused in many cases. Method: The authors retrospectively examined how frequent atrial fibrillation was and whether the usage of anticoagulants in practice was in accordance with current guidelines among acute stroke cases admitted to the Department of Neurology, Medical and Health Science Centre of Debrecen University in 2009. Results: Of the 461 acute stroke cases, 96 patients had known and 22 patients had newly discovered atrial fibrillation. Half of the patients did not receive proper anticoagulation. Only 8.4% of them had their INR levels within the therapeutic range. Conclusions: The findings are similar to those reported in other studies. Many factors may contribute to the high proportion of improper use of anticoagulants, and further investigations are needed to determine these factors. In any case, elimination of these factors leading to a failure of anticoagulation may decrease the incidence of stroke

A cerebrális állományvérzés diagnosztikája a computertomográfia korszaka előtt | Diagnosis of cerebral hemorrhage before the era of computed tomography

Bevezetés: Az elmúlt évtizedekben a neurológiai képalkotás nagyot fejlődött. A koponya-CT napi rutinná vált, és a modern készülékek azonnal diagnosztizálják a parenchymás állományvérzést. Elődeink csupán az anamnézisre, a neurológiai vizsgálatra, a percutan angiográfiára és a liquorvételre támaszkodhattak annak eldöntésekor, hogy ischaemiával vagy liquortérbe nem törő állományvérzéssel állnak-e szemben. Diagnosztikus próbálkozásaik megbízhatóságát viszont az általános és cerebrális bonclelettel ellenőrizhették. Célkitűzés: A szerzők arra a kérdésre kerestek választ, hogy a liquorvizsgálat alapján milyen biztonsággal különíthető el az agyállományi vérzés és lágyulás. Módszer: A retrospektív vizsgálatot 200 akut stroke-betegen végezték, akiknél nemcsak felvételi liquorvétel, hanem később agyboncolás is történt. Eredmények: Ha a felvételi liquor véres vagy xanthochrom volt, a pozitív prediktív érték (a boncolás valóban vérzést vagy vérzéses lágyulást igazolt) 87,5%, míg a víztiszta liquor pozitív prediktív értéke (a boncolás valóban lágyulást igazolt) 90,7% volt. Az agyboncolás során liquortérbe nem törő állományvérzésnek bizonyuló, de felvételkor víztiszta liquorú betegekben a liquor fehérjetartalma magasabb volt a lágyult csoporthoz képest, de a különbség nem volt szignifikáns (p = 0,09). Következtetések: Az eredmények igazolják a klinikopatológiai vizsgálatok fontosságát. A szerzők munkájukat tisztelgésnek szánják azon elődök előtt, akik sokat tettek a magyar és ezen belül a debreceni neuropatológia fejlődéséért. Idén emlékezünk Sántha Kálmán születésének 110. és halálának 60. évfordulójára, Molnár László professzor pedig 2013-ban lenne 90 éves. Orv. Hetil., 2013, 154, 1743–1746. | Introduction: During the past decades there has been a great progress in neuroimaging methods. Cranial computed tomography is part of the daily routine now and its use allows a fast diagnosis of parenchymal hemorrhage. However, before the availability of computed tomography the differentiation between ischemic and hemorrhagic stroke was based on patient history, physical examination, percutan angiography and cerebrospinal fluid sampling, and the clinical utility could be evaluated by autopsy of deceased patients. Aim: The authors explored the diagnostic performance of cerebrospinal fluid examination for the diagnosis of ischemic and hemorrhagic stroke. Method: Data of 200 deceased stroke patients were retrospectively evaluated. All patients had liquor sampling at admission and all of them had brain autopsy. Results: Bloody or yellowish cerebrospinal fluid at admission had a positive predictive value of 87.5% for hemorrhagic stroke confirmed by autopsy, while clear cerebrospinal fluid had positive predictive value of 90.7% for ischemic stroke. Patients who had clear liquor, but autopsy revealed hemorrhagic stroke had higher protein level in the cerebrospinal fluid, but the difference was not statistically significant (p = 0.09). Conclusions: The results confirm the importance of pathological evaluation of the brain in cases deceased from cerebral stroke. With this article the authors wanted to salute for those who contributed to the development of the Hungarian neuropathology. In this year we remember the 110th anniversary of the birth, and the 60th anniversary of the death of professor Kálmán Sántha. Professor László Molnár would be 90 years old in 2013. Orv. Hetil., 154 (44), 1743–1746

Saját fejlesztésű mozgásérzékelővel szerzett tapasztalataink

km (id.opac)km (id.opac