Terméktulajdonságokkal kapcsolatos preferenciák stabilitásának vizsgálata a mobiltelefon példáján

Az utóbbi évtizedekben elsősorban a gazdaságpszichológia kutatói körében egyre inkább elterjedt az a megközelítés, hogy a fogyasztói preferenciák nem stabilak, hanem a döntési folyamatban a feladat és a kontextus hatására jönnek létre. Ezzel szemben a marketingkutatásban a fogyasztói preferenciák feltárását szolgáló klasszikus empirikus kutatási módszerek (a conjoint, illetve a self-explicated módszer) kiindulópontja, hogy a preferenciák stabilak, és a kutató feladata feltárni azokat. Tanulmányában a szerző a termékattribútum-preferenciák mérésének problematikáját a gazdaságpszichológiai preferenciák instabilitására vonatkozó megközelítését alapul véve vizsgálja. Kutatásának célja annak bemutatása, hogy a gazdaságpszichológia preferenciastabilitás-felfogása hogyan használható a marketingkutatás preferenciamérési módszertanában. Primer kutatásában kvantitatív kérdőíves felmérést végzett a mobiltelefon-tulajdonságokkal kapcsolatos preferenciák stabilitásának mérésére egy longitudinális vizsgálat keretében. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy vannak szignifikáns különbségek az egyes attribútumok preferenciastabilitásában mind az összesített preferenciastabilitás, mind az elsődleges, másodlagos és elutasított attribútumok esetében

Online vásárlási folyamat hatékonyságának növelése – két webáruház használhatóságának összehasonlítása szemmozgáskövetéssel = Increasing the efficiency of online shopping process – comparing website usability of two webshops using eye tracking research

A szemmozgás-követéses kutatások egyik jelentős kutatási irányává vált a weboldalak használhatóságának témaköre, ugyanakkor a marketingkutatásban és oktatásban egyelőre kevéssé van jelen. A szerzők tanulmányukkal a terület fontosságára szerették volna felhívni a figyelmet. A kutatás célja az volt, hogy egy komplex, több kutatási módszertant (szemmozgáskövetés, kvalitatív interjú, kérdőív) alkalmazva feltárják az online vásárlási döntés folyamatában a használhatósági problémákat eltérő komplexitású feladat esetén. Ennek érdekében két online játékbolt weboldalának hatékonyságát hasonlították össze szemmozgáskövetéssel úgy, hogy a vizsgálatban résztvevők felének egyszerűbb, másik felének komplexebb feladatot kellett megoldaniuk a weboldalon. Az eredményeket kvalitatív és kvantitatív módszerekkel is elemezték. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy mindkét weboldal esetében számos használhatósági probléma tárható fel, ugyanakkor módszertanilag fontos több kutatási módszer kombinálása a megfelelő eredmény eléréséhez. ----- Eye tracking research has become an important research tool in the field of web usability. The aim of the research was to compare the usability of two webshops using different methodologies (eye movement tracking, qualitative interview, questionnaire) and reveal the usability problems in the online shopping decision process. In this research, the authors investigate how the task complexity affects the usability of the website. They compared the effectiveness of two online toy webshops with eye tracking testing simple and more complex task. The results were also analysed using qualitative and quantitative approach. The findings of the research show that there are many usability problems for both websites. The authors highlight the importance of combining multiple research methods during website usability testing

Az online borvásárlás jelentősége hazánkban, és változása a pandémia időszakában = The importance of online wine purchasing in Hungary and its changes during the pandemic

A cikk célja, hogy megvizsgálja az utóbbi évek internetes borvásárlási szokásainak átalakulását, a pandémia hatását hazánkban, a nemzetközi borértékesítés változásainak, az online és offline borértékesítés tendenciáinak kontextusában. A világjárvány kihívást jelentett a borágazat számára is, hiszen számos fogyasztási helyszín nem üzemelt (éttermek, rendezvények), ugyanakkor az online kereskedelem fejlődésével egy értékesítési csatorna megerősödött. A hazai borfogyasztással és borvásárlással foglalkozó kutatások jellemzően ad-hoc jellegűek, és csupán érintőlegesen foglalkoznak az online rendelésekkel. A Nagy Bor Teszt ugyanakkor 2016-tól azonos kérdéssor alapján, rendszeres online kérdőíves adatgyűjtéssel kíséri figyelemmel a hazai borfogyasztási és borvásárlási szokásokat, így alkalmas lehet az esetleges változások nyomon követésére. Jelen tanulmány a 2016-os, 2018-as és 2021-es adatok alapján vizsgálja az online rendelések alakulását 27993, 8552, illetve 1461 fős mintán azért, hogy a világjárvány előtti és utáni időszakot is össze lehessen vetni. A kutatási kérdések a következők voltak: változott-e a borfogyasztás az utóbbi években, illetve a borbeszerzésben történt-e elmozdulás az online csatorna irányába. Az eredmények azt mutatják, hogy számos más mutató tekintetében nincs jelentős változás, az online borrendelés aránya azonban a pandémia időszakában jelentősen nőtt. Fontos ugyanakkor, hogy a vásárlás összmennyiségében jellemzően nem mutatkozott változás. Az online vásárlásra vonatkozó eredmények arra utalnak, hogy hazánkban is hasonló irányú változások történtek, mint a nemzetközi piacokon. | The aim of the paper is to examine the changes in wine consumption habits in the last few years and the effect of the Covid-19 pandemic in Hungary, the changes in international wine trade regarding the online and offline sales trends. The pandemic caused a great challenge for the wine sector, since many consumption premises (restaurants, events) could not be in operation, however, with the development of the online trade a sales channel became stronger. Surveys related to wine consumption and trade in Hungary are usually ad hoc, and barely deal with online shopping. At the same time, the Great Wine Test follow the domestic wine consumption and purchasing habits by the same questionary from 2016, therefore it is suitable to track the possible changes. This study analyses the online buying tendencies based on the 2016, 2018 and 2021 data with a sample of 27993, 8552, and 1461 respectively, to compare the years before and after the pandemic. Research questions were as follows: had the wine consumption been changed in this period and was there any shift towards online wine purchasing. Results show that there are no significant changes in most of the indicators, however, the proportion of online purchasing notably increased in the years of the pandemic. It is important to note that no significant change took place in the total sales volume. Results on online buying habits show that there were similar changes in Hungary to other markets

Az egyes generációk borfogyasztási szokásainak vizsgálata Magyarországon = Analysis of wine consumption habits of different generations in hungary

A tanulmány célja, hogy betekintést nyújtson a generációk borfogyasztásában megmutatkozó különbségekre. A cikk új-szerűségét az adja, hogy az első olyan felmérés Magyarországon, amely a generációkat átfogóan vizsgálja ebből a szem-pontból, és a Z generációt is magába foglalja. A kutatás 1416 borfogyasztóból álló mintán alapszik. Az eredmények arra utalnak, hogy minél fiatalabb generációba tartozik valaki, annál inkább egyszerű borfogyasztóként tekint magára, ami megmutatkozik abban is, hogy kevésbé fogyaszt otthon és tisztán bort, valamint a legalább heti borfogyasztás is egyre alacsonyabb arányú. Az édes borok preferenciája azonban az átlagosnál magasabb a körükben, míg a hazai borokat minden generáció kedveli. A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a Z generáció tagjainak preferenciái kialakulóban vannak, a külső szempontok és ajánlások hangsúlyosabban jelennek meg nálunk. = The aim of the study is to gain insight into the differences in wine consumption between generations. The novelty of the research is that it is the first questionnaire survey in Hungary to comprehensively examine the generations and include Generation Z. The research is based on a sample of 1416 wine consumers. The results suggest that the younger the generation, the more likely its members will be seen as simple wine drinkers, which is reflected in the lower rates of drinking wine at home, drinking wine straight, and drinking wine at least weekly. The preference for sweet wines is increasing among younger generations, while all generations prefer domestic wines. Preferences of Generation Z members are still evolving; indeed, external aspects and recommendations are more important to them

Innovációs verseny – Esélyek és korlátok

A hátunk mögött hagyott alig fél évtizedben korszakos trendek törtek meg, szilárdnak hitt intézmények roppantak össze, „cáfolhatatlan” igazságokat döntöttek romba a tények. Sok – korábban bevált – dolog porladt el körülöttünk, hogy helyet csináljon az újnak: új termékeknek, új szervezeteknek, új piacoknak és új gondolatoknak. E nagy erővel zajló kreatív romboláshoz nem lehet a szokott módon közelíteni. Az innováció ugyanis – amint e könyvből kiderül – maga is megújul, eddig nem ismert formákban jelenik meg. Az újításokat már nem feltétlenül a nagyvállalatok zárt kutatólaboratóriumaiban készítik elő, Bangladestől a kollégiumi szobákig a legváratlanabb helyeken bukkannak fel jelentős találmányok. Az innováció szülőhelye, éltető közege egyre inkább a világháló. A glóbuszon mindent magával sodró innovációs verseny zajlik, és hazánk egyre nehezebben tartja a lépést a versenyfutásban. 2001-ben a Nature, a tekintélyes brit tudományos magazin „A 20. századot Budapesten kreálták” címmel jelentetett meg cikket, listába szedve mindazokat a Budapesten született felfedezéseket, amelyek megváltoztatták az emberi történelmet. Mi történt a múlt század közepétől mostanáig, hogy ma már az innovációs lemaradásunkat kell magyarázni? A szerzők erre a kérdésre keresik a választ. A széles körű irodalom átpásztázása és a könyvben bemutatott empirikus kutatás egyaránt azt a célt szolgálja, hogy kirajzolódjanak az innovációt mozgató erők, és kiderüljön az is, hogy milyen feltételek mellett lehetne azokat a növekedés serkentésére kiaknázni

A kötelet húzni lehet, tolni nem - digitális átalakulás, szolgálatosodás, vevőkapcsolatok egy szerződéses gyártó példáján keresztül

A szerzők tanulmánya a digitális átalakulás, a vevőkapcsolatok és a szolgálatosodás összefüggéseit járja körbe, mindezt hazai környezetben, a szerződéses gyártás kontextusában. A digitális átalakulást egy fejlődési folyamatként vizsgálja a szerződéses gyártók és vevőik közötti szervezetközi kapcsolatokban, interaktív megközelítésben. Kvalitatív, egy esetet feldolgozó esettanulmány módszerét használták. A digitális átalakulási folyamat különböző összetevőit azonosították, az eladó problémamegoldó és teljesítési képességeivel összefüggésben. A stratégiai mozgatóerők két csoportját különböztették meg: a vevői elvárásoknak való megfelelés szándékához és a hatékonyság növelésére irányuló erőfeszítésekhez kapcsolódóan. A vevői elvárásoknak való megfelelés szándéka egyrészről hozzájárul az eladó probléma megoldó képességéhez, másrészről azonban a bizonytalanságához is. A hatékonyság növelésére irányuló erőfeszítések az eladó teljesítési képességeihez és bizonytalanságához járulnak hozzá

A digitalizáció és a vevőkapcsolatok kölcsönhatása – egy szerződéses gyártó példáján keresztül

A TANULMÁNY CÉLJA Általánosan elfogadott, hogy a digitalizálás befolyásolja az üzleti kapcsolatokat, következésképpen a vevőkapcsolatokat is. Kevésbé ismert azonban, hogy hogyan történik ez a befolyás. Továbbá, vajon a vevőkapcsolatok befolyásolják-e a digitalizációt? Tanulmányunk célja, hogy a szerződéses gyártás területén feltárja a digitalizálás és a vevőkapcsolatok közötti összefüggéseket. Feltáró kutatásunkban két kutatási kérdésre keressük a választ: 1) Milyen hatással van a digitalizáció a vevőkapcsolatokra? 2) Hogyan befolyásolják a vevőkapcsolatok a digitalizációt? ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Kutatásunk keretében esettanulmányt készítettünk és elemeztünk a Videoton Electronic Assembly Services (VEAS) vállalatról és vevőkapcsolatairól. A digitalizáció és a vevőkapcsolatok kölcsönhatását az Industrial Marketing and Purchasing (IMP) Group megközelítésével, az üzleti kapcsolatok funkcióin keresztül elemeztük. Az IMP elmélet szerint az üzleti kapcsolatok funkciói három szinten, azaz vállalati, kapcsolati és hálózati szinten jelentkeznek. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A vevőkapcsolatokat, az üzleti kapcsolatok funkciói szerint vizsgálva azt találtuk, hogy a vállalati szinten tulajdonképpen az egyes vállalati tevékenységeket szükséges digitalizálni (pl. HR, pénzügy), illetve, hogy a HR egyik fontos feladata a munkaerő „digitális átállítása”. Az üzleti kapcsolat szintjén a vevői elvárásokra adandó rugalmas válaszok különböző szintű és típusú digitális megoldásokat igényelnek. A hálózati szinten, a digitalizáció meglévő szintje az új vevőkapcsolatok kialakításának lehetőségét hordozza magában. Megállapítható, hogy a vevőkapcsolatok és a digitalizáció egyfajta „húzd meg, ereszd meg” szituációban vannak, azaz a vevői igények sokfélesége, a vállalat oldaláról pedig az ezeknek való megfelelés lehetősége jelenti a digitális megoldások kulcskérdését. GYAKORLATI JAVASLATOK Menedzseri szempontból kutatásunk fontos tanulsága, hogy amennyiben a digitális átállás során, a menedzserek tudatában vannak és odafigyelnek a digitalizáció és a vevőkapcsolatok kölcsönhatásaira, jobban össze tudják hangolni a vállalati célokat a vevői elvárásokkal a megfelelő digitális megoldásokat alkalmazva. Ez azt jelenti, hogy a menedzsereknek tekintettel kell lennie a digitalizáció különböző típusaira (Pagani & PardO 2017) és a vevőkapcsolatok különböző hatásaira, vállalati, kapcsolat és hálózati szinten egyaránt

Regionális sajátosságok a fogyasztók szabadidős aktivitásában, vásárlási és márkapreferenciáiban

Az SZTE GTK Üzleti Tudományok Intézetében az OTKA által támogatott „Életstílus alapú fogyasztói szegmentumkutatás" című kutatási projektet 2007 és 2010 között folytattuk le. A kutatás a fogyasztásszociológia speciális területére irányult: meghatározott fogyasztói szegmentumok fogyasztási szerkezetének vizsgálatára, valamint az életstílus kutatások módszertanának finomítására. Az életstílus kutatások módszertani kérdései közül két problémakör elemzése került előtérbe: a státuszképzés módszertanának a finomítása, a magyar viszonyokhoz való jobb igazodás céljából, és az egyes életstílus csoportok regionális különbségeinek elemzése a dél-alföldi régióra fókuszálva. 2007-ben mély interjú sorozat készült a kérdőíves elemzés megalapozásához. 2008 tavaszán került sor az alkalmazott kérdőívet véglegesítő próbakérdezésre, amelyet 2009-ben követett a végleges adatfelvétel. 2009 őszétől került sor a feltárt eredményeket validáló fókuszcsoport-vitákra. The Hungarian Scientific Research Fund supported „Lifestyle based consumer segment research" has been carried out between 2007 and 2010 at the Institute of Business Studies of the University of Szeged. The research focussed on a special field of the sociology of consumption: the investigation of consumption structure of given consumer segments and methodological finetuning of lifestyle research respectively. From methodological questions of lifestyle research two issues emerged as important topics: finetuning of status typology method in order to get a better fit to the Hungarian circumstances, and analysis of regional differences of lifestyle groups focussing on the South-Hungarian region. In 2007 a series of in-depth interviews was completed to found the survey. In 2008 we carried out the test questioning which was followed by the final survey in 2009. From 2009 autumn focus group discussions have been conducted to validate the survey results