Egyes baktérium nemzetségek relatív mennyisége különböző mangalica csoportokban

A sertés mikrobiom összetétele a kor előrehaladtával folyamatosan változik. Jelen vizsgálatban qPCR (kvantitatív polimeráz láncreakció) segítségével határoztuk meg az összes baktérium és egyes baktérium nemzetség (Enterococcus spp., Lactobacillus spp., Prevotela, Bifidobacterium spp.) relatív mennyiségét szőke mangalica csoportok (koca, kan, útónevelt malac, hízó) bélsár mintáiban. Eddigi eredményeink alapján az összes baktérium-tartalom a korral növekszik, a legnagyobb mennyiséget a kocák és a kanok csoportjában figyeltük meg, míg a legkevesebb az utónevelt malacok esetében volt (P<0,05). Ehhez hasonlóan a Bifidobacterium spp. legnagyobb mennyiségben a kocák, legkisebb mennyiségben az utónevelt malacok csoportjában fordult elő (P<0,05). Az Enterococcus spp. és a Lactobacillus spp. relatív mennyisége a hízóknál volt a legnagyobb, a kanoknál a legkisebb (P<0,05), míg a Prevotella nemzetséget a kanoknál és hízóknál figyeltük meg legnagyobb, az utónevelt malacoknál a legkisebb mennyiségben (P<0,05)

Mikrobiom kutatások a sertés mint modellállat segítségével

A szerzők irodalmi adatok alapján összefoglalják az emberi és a sertés mikrobiom kutatások fontosabb eredményeit. A bél mikroflórája és annak metabolitjai fontos tényezők az emlős emésztőrendszer működésében és az egészség megőrzésében. Az endogén humán mikrobiomra vonatkozó ismeretek korlátozottak, mivel a korai mikrobiom kutatások elsősorban a kórokozó mikrobákra összpontosultak. Azonban a humán bélbaktériumok populációinak közelmúltban történő szekvenálása jelentős különbségeket mutatott a bél mikrobiom összetételével kapcsolatban, amelyek összefüggésbe hozhatók például az egészségi állapottal, a testzsír százalékkal vagy az életkorral. Figyelembe véve, hogy a baktériumok sejtszáma az emberi szervezetben található sejtek számával közel azonos, az emberi bél mikrobiomát gyakran második genomnak nevezik. Ezen a gyorsan fejlődő kutatási területen szükség van modell állatok használatára, amelyben a sertés potenciális jelölt az ember és a sertések közötti jelentős anatómiai, emésztésélettani hasonlóságok miatt. Vizsgálatok igazolják, hogy az étrend módosítása során bekövetkező változások hatnak a sertés bél mikrobiom összetételére, akárcsak az embernél, ami jelzi a sertés mint modell állat alkalmazhatóságát és relevanciáját. A sertésmodell kísérleti eredmények felhasználhatók az embernél a tudatos táplálkozás és a bél mikrobiom közötti kölcsönhatások értékelésére