Integrated Harvesting of Medium Rotation Hybrid Poplar Plantations: Systems Compared

In this study, the authors provide a direct comparison made between whole tree-harvesting (WTH) and cut-to length (CTL) methods, which was conducted in two sites in the Slovak Republic and applied to poplar plantations. Both systems, WTH and CTL, have been employed at the highest mechanization level in two sites: "Nivky" and "Skalica". Two different strategies, namely, "mass handling" and "small-scale mechanization", have been used for WTH and CTL, respectively. The study results showed that the level of productivity (ODT SMH MINUS SIGN 1) in the felling operation was almost double for WTH than for the CTL method in Nivky (+84%) and more than double in Skalica (+113%). The extraction operation under WTH showed a productivity increase from one fifth (+20%) to more than double (104%) that of the CTL method in the Nivky and Skalica sites, respectively. Regarding cost-efficiency (EUR ODT MINUS SIGN 1), the WTH system offers a similar trend except with respect to extraction in Nivky (higher productivity site), in which the CTL extraction was 4.5% less expensive than the WTH extraction. The study results show that the mass-handling technique deployed in the WTH system offers very good performance in poorer plantations since the very small tree size and low-growing stock challenge the CTL system more than the WTH system. The total operation (felling, bucking, and extraction) costs (EUR ODT MINUS SIGN 1) recorded by the study in commercial conditions (as contractors perform for revenue purposes) were 32.50 and 45.80 EUR ODT MINUS SIGN 1 for CTL and 43.30 and 53.60 EUR ODT MINUS SIGN 1 for WTH for the higher-yield site (Nivky) and lower-yield site (Skalica), respectively. Regarding the WTH System, the researchers found that the drop in efficiency (and the consequent rise in the costs-per-ton of product) depends largely on the bucking phase conducted using the harvester at the landing of the stacked piles of interlocked trees. The main results of this study demonstrate the promising strategy of mass handling associated with the WTH system in medium rotation coppice (MRC) harvesting and shows that bucking is the weaker phase. Future efforts must be made to ensure feasibility of the "mass handling" strategy alongside the entire workflow by means of finding suitable mobile machinery that can delimb, debark, and crosscut tree bunches instead of single trees.O

Apró közlemények

1. A Schoenoplectus mucronatus (L.) Palla újabb előfordulásai az Észak-Alföldön&#x0D; 2. Királyharaszt (Osmunda regalis L.) újabb állományának megkerülése Belső-Somogyban&#x0D; 3. Új védett növényfaj, a poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora L.) a Dél-Tiszántúlon&#x0D; 4. Karcsú sisakvirág (Aconitum variegatum subsp. gracile (Rchb.) Gáyer) előfordulása Göcsejben&#x0D; 5. A Cephalanthera damasonium (Mill.) Druce újabb előfordulása a Nyugat-Dráva síkon</jats:p

Investigation of Site Parameters and Growth of Poplar Short Rotation Plantations in Western Slovakia

A disszertáció egy projektmunka érintettsége okán ideiglenesen a nyilvánosság számára nem hozzáférhető

A növőtér-szabályozás hatása fás szárú nemesnyár ültetvény dendromassza-hozamára

Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a faanyagtermelésben az ültetvényes fagazdálkodás. Nő a rövid vágásfordulós és midirotációs ültetvények területe Európában, viszont kevés információ áll rendelkezésünkre arról, hogy a hagyományos erdészeti beavatkozások, mint például a szisztematikus gyérítés az ültetvény első éveiben milyen hatást gyakorol a hozamra. Kutatásunk során arra kerestünk választ, hogy növőtér-szabályozással növelhető-e a midirotációs nemesnyár ültetvények hozama. A Dejtár 4 CS erdőrészlet területén 2011-ben létesített kísérleti ültetvényen vizsgáltuk, hogy az ’AF2’ klón esetében az azonos erélyű, de eltérő korban végrehajtott beavatkozás hogyan befolyásolja a dendromassza-hozamok alakulását, dendrometriai mérések és modellezés segítségével 6 vegetációs időszakon keresztül. A teljes dendromassza tekintetében nincs különbség a kontroll és a bővített növőterű parcellák között, sem az eltérő időpontban végzett beavatkozások között a vizsgált időszak során. A növőtér-szabályozást követően az előző év növedékénél és a kontroll parcellák növekedéséhez képest is nagyobb volt a hozam a növőtér-szabályozott parcellák esetében. Bár a dendromassza-készlet tekintetében közel azonosak, de a különböző növőterű fák dimenziói között határozott eltérés mutatkozik, ezáltal a növőtérszabályozás a termelni kívánt választék minőségére gyakorol hatást

Influence of Soil Characteristics on the Growth of Poplar Short Rotation Coppice (SRC) under Suboptimal Conditions

Several studies have discussed the growth of poplar short rotation coppices (SRC). Soil characteristics have a large effect on the yields of sites with no access to surplus water sources – especially on their physical and chemical properties contributing to water storage, all of which limit growth. We conducted our research on a fourth rotation plantation established with two different poplar clones (‘AF2’ and ‘Kopecky’) on a site without groundwater in the rooting zone to describe the influence of topography and soil parameters on biomass production. For both hybrids, 5–5 sample areas were planted. Systematic soil sampling, a tree inventory, and a destructive tree survey were completed to provide an equation of site and clone specific biomass estimation. Our results revealed that the shallower, eroded areas presented low-yield patches, particularly when compared to the parts with deeper rooting zones and soil richer in mineral and organic colloids. The amount of the plant available water, pH value, organic matter content, and CaCO3 content have the most significant effect on growth. No meaningful growth difference emerged between the two clones. The previously mentioned soil properties greatly influence tree growth on sites with no direct access to the groundwater; therefore, a detailed site description is indispensable for plantation planting

A növőtér-szabályozás hatása fás szárú nemesnyár ültetvény dendromassza-hozamára

Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a faanyagtermelésben az ültetvényes fagazdálkodás. Nő a rövid vágásfordulós és midirotációs ültetvények területe Európában, viszont kevés információ áll rendelkezésünkre arról, hogy a hagyományos erdészeti beavatkozások, mint például a szisztematikus gyérítés az ültetvény első éveiben milyen hatást gyakorol a hozamra. Kutatásunk során arra kerestünk választ, hogy növőtér-szabályozással növelhető-e a midirotációs nemesnyár ültetvények hozama. A Dejtár 4 CS erdőrészlet területén 2011-ben létesített kísérleti ültetvényen vizsgáltuk, hogy az ’AF2’ klón esetében az azonos erélyű, de eltérő korban végrehajtott beavatkozás hogyan befolyásolja a dendromassza-hozamok alakulását, dendrometriai mérések és modellezés segítségével 6 vegetációs időszakon keresztül. A teljes dendromassza tekintetében nincs különbség a kontroll és a bővített növőterű parcellák között, sem az eltérő időpontban végzett beavatkozások között a vizsgált időszak során. A növőtér-szabályozást követően az előző év növedékénél és a kontroll parcellák növekedéséhez képest is nagyobb volt a hozam a növőtér-szabályozott parcellák esetében. Bár a dendromassza-készlet tekintetében közel azonosak, de a különböző növőterű fák dimenziói között határozott eltérés mutatkozik, ezáltal a növőtérszabályozás a termelni kívánt választék minőségére gyakorol hatást