A légköri széndioxid megkötése és a nitrogénkörforgalom közötti összefüggések vizsgálata erdei ökoszisztémákban = Studies of the interactions of carbon sequestration and the nitrogen cycle of forest ecosystems

Kutatásunk fő célja három fontos fafajunk (bükk, kocsánytalan tölgy és luc) szén- és nitrogénkörforgalmának vizsgálata volt. A Soproni-hegység területén kijelölt erdőállományokban rendszeresen végeztünk méréseket és gyűjtöttünk be növény-, talaj- és vízmintákat, laboratóriumban elemezve azokat. A C- és N-körforgalmak más tápelemekével összefüggésben, a klimatikus tényezők egyidejű felmérésével kerültek leírásra. Jelentős eltéréseket találtunk a három erdőállomány között mind a talajkémiai- és -fizikai paraméterekben, mind a C- és N-körforgalmak egyes elemeiben. Az őshonos fafajú bükkös és kocsánytalan tölgyes állományokban kevésbé előrehaladott savasodási folyamatokat írtunk le, ezekben a C- és N-körforgalom is jóval intenzívebb volt, mint a legkedvezőtlenebb állapotokat mutató lucos állományban. A kutatások hangsúlyozottan kiterjedtek a talajban lejátszódó mikrobiológiai tevékenységek aktivitásának, ökológiájának leírására is. A talajállapotnak megfelelően, a lombos állományokban az avar és az ásványi talaj felső rétegének együttes metabolikus aktivitása és mikrobiális biomasszája szignifikánsan magasabb volt, mint a lucosé. A mikrobiális közösségi összetétel alapján mégis a bükkös vált el legjobban, főleg fakultatív és obligát anaerobok jelenlétével, míg a lucos és a tölgyes állományok egymástól kevésbé különültek el, bennük inkább aerob körülményekre utaló mikrobák, eukarióta egysejtűek és cianobaktériumok, valamint mikrogombák markerei fordultak elő. | Carbon and nitrogen cycles of a beech, a Norway spruce and a sessile oak forest were compared. In the Sopron-mountains regularly measurements, collection and laboratory analyses of leaf, soil and water samples, and the collection of climate data have been done for nearly 4 years. Soils of all three stands showed acidic conditions. Strongest acidification occurred under spruce, which lead to a major loss of exchangeable cations, ending up in a critically low base saturation. Forest stands of both deciduous trees differed by weaker soil acidification, but more intense transformation of organic matter's C and N content, in the forest floor and the upper mineral soils. Parts of the research focused on the microbial ecology of the forest floor and soil. Total metabolic activity and microbial biomass of the deciduous forests? soils were significantly higher, for both the litter and the upper mineral soil. The metabolic quotient (q) was highest in both the litter and the mineral soil of the spruce stand, indicating that in the stronger acidified soil not only the volume of microbial decay, but it's efficiency too is altered negatively. Yet the statistical analyses of the microbial community structure resulted in a clear separation of the beech stand with mostly facultative and obligate anaerobic soil microbes, while under spruce and oak eukaryotic protozoon and cyanobacteria, as markers of microscopic fungi pointed rather to aerobic conditions

Vörösiszappal szennyezett talaj vizsgálata tenyészedényekben és hasznosítása energetikai ültetvénnyel

2010. október 4-én történt hazánk egyik legnagyobb környezeti katasztrófája, melyben mintegy 1.000.000 m3 erősen lúgos vörösiszap ömlött ki. A katasztrófa bekövetkezése után helyszíni mintavételeket végeztünk tenyészedény kísérlet bevonásával. Vizsgálatainkban a vörösiszap talajra és a kiválasztott fafajokra (akác- Robinia pseudoacacia, fehér fűz- Salix alba és AF-2 nyár- Populus x euramericana AF-2) gyakorolt hatását vizsgáltuk tenyészedény kísérletekkel, valamint szakirodalom és egyszerű adatelemző módszerek segítségével. A kármentesítést követően a telepített fás szárú energetikai ültetvény növekedését elemeztük. A Kormány kármentesítési programjának egyik célja volt a mintegy 1000 ha mezőgazdasági területen alternatív hasznosításként, a fás szárú energetikai ültetvények telepítése. Tenyészedény kísérletünkhöz "kezelt és kezeletlen" talajmintákat alkalmaztunk. Célunk ezzel a vörösiszap szennyező hatásának kimutatása, illetve annak megállapítása volt, hogy mekkora az a szennyezettségi szint, amit a fafajok még elviselnek. A talajminták analízise során kimutatható volt, hogy a vörösiszappal szennyezett talajrétegek kémhatása szignifikánsan lúgosabb a szennyezetlen talajrétegtől. Ezenkívül megnövekedett a kicserélhető Na+ koncentráció és a Na+-ion telítettségi százalék. A talaj felszínén erőteljes sókiválás jelent meg a párolgás következményeként. A vörösiszappal szennyezett talaj gyorsan kiszáradt, és részben elszikesedett talajtulajdonságokat vett fel. A Kormány a szennyezett talaj hasznosításának érdekében úgy döntött, hogy először a vörösiszapot kell elszállítani a talaj felszínéről, majd következő lépésként a tápanyag-utánpótlást szükséges megoldani. Kísérletünkben a növényminták tápelem-ellátottsága valamennyi mintánál a szakirodalmi adatok alapján optimális volt. A tenyészedény kísérletek alapján a vizsgált növények növekedési ütemét figyelve arra következtettünk, hogy a vörösiszapos területek fásítására az akác lenne a legalkalmasabb. A kármentesítést követően pedig a termőhelyi viszonyok vizsgálata után dönthető el a megfelelő fafaj kiválasztása. A Devecser mellett AF-2 nemesnyárral létrehozott fás szárú energetikai ültetvényben learatott biomassza mennyisége ─ a felső humuszos szerves anyagban gazdag talajréteg elhordása ellenére is ─ az első két évben átlagosan elérte a learatott biomassza mennyisége a 7,5 atrotonnát hektáronként. A vágás előtti becsült mennyiség 6,2 atrotonna/ha-nak adódott

Effects of Wood Ash on the Chemical Properties of Soil and Crop Vitality in Small Plot Experiments

W ood - burning power plants and heating plants produce a great amount of wood ash as a by - product of the combustion process . In 2009 we launched an experiment in which we examined the composition of ash, the nutri ent suppl ying capacity of soil mixed with ash, and the availability of its constituents . In the spring of 2010 , we conducted small plot experiments using wood ash applications equivalent to 0; 1; 2.5; 5 and 10 t of wood ash/ha , on s lightly acidic clay loam soil using white mustard and rye grass as the test plants . T he pH value of the soil rose in a statistically verifiable way as a result of the ash treatments . After the application of ash , the P 2 O 5 and K 2 O - content of the soil rose significantly ; t he treatments also i ncreased the magnesium and sulphur content of the arable soil as well as the level of Zinc among the microelements. However, n one of the wood ash applications caused verifiable changes in the number of shoots, in the green mass , or in the height of test plants. The \ud increased nutrient supply of the soil through the treatments was not reflected i n the nutrient content of the plants during the first year

A növőtér-szabályozás hatása fás szárú nemesnyár ültetvény dendromassza-hozamára

Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a faanyagtermelésben az ültetvényes fagazdálkodás. Nő a rövid vágásfordulós és midirotációs ültetvények területe Európában, viszont kevés információ áll rendelkezésünkre arról, hogy a hagyományos erdészeti beavatkozások, mint például a szisztematikus gyérítés az ültetvény első éveiben milyen hatást gyakorol a hozamra. Kutatásunk során arra kerestünk választ, hogy növőtér-szabályozással növelhető-e a midirotációs nemesnyár ültetvények hozama. A Dejtár 4 CS erdőrészlet területén 2011-ben létesített kísérleti ültetvényen vizsgáltuk, hogy az ’AF2’ klón esetében az azonos erélyű, de eltérő korban végrehajtott beavatkozás hogyan befolyásolja a dendromassza-hozamok alakulását, dendrometriai mérések és modellezés segítségével 6 vegetációs időszakon keresztül. A teljes dendromassza tekintetében nincs különbség a kontroll és a bővített növőterű parcellák között, sem az eltérő időpontban végzett beavatkozások között a vizsgált időszak során. A növőtér-szabályozást követően az előző év növedékénél és a kontroll parcellák növekedéséhez képest is nagyobb volt a hozam a növőtér-szabályozott parcellák esetében. Bár a dendromassza-készlet tekintetében közel azonosak, de a különböző növőterű fák dimenziói között határozott eltérés mutatkozik, ezáltal a növőtérszabályozás a termelni kívánt választék minőségére gyakorol hatást

A növőtér-szabályozás hatása fás szárú nemesnyár ültetvény dendromassza-hozamára

Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a faanyagtermelésben az ültetvényes fagazdálkodás. Nő a rövid vágásfordulós és midirotációs ültetvények területe Európában, viszont kevés információ áll rendelkezésünkre arról, hogy a hagyományos erdészeti beavatkozások, mint például a szisztematikus gyérítés az ültetvény első éveiben milyen hatást gyakorol a hozamra. Kutatásunk során arra kerestünk választ, hogy növőtér-szabályozással növelhető-e a midirotációs nemesnyár ültetvények hozama. A Dejtár 4 CS erdőrészlet területén 2011-ben létesített kísérleti ültetvényen vizsgáltuk, hogy az ’AF2’ klón esetében az azonos erélyű, de eltérő korban végrehajtott beavatkozás hogyan befolyásolja a dendromassza-hozamok alakulását, dendrometriai mérések és modellezés segítségével 6 vegetációs időszakon keresztül. A teljes dendromassza tekintetében nincs különbség a kontroll és a bővített növőterű parcellák között, sem az eltérő időpontban végzett beavatkozások között a vizsgált időszak során. A növőtér-szabályozást követően az előző év növedékénél és a kontroll parcellák növekedéséhez képest is nagyobb volt a hozam a növőtér-szabályozott parcellák esetében. Bár a dendromassza-készlet tekintetében közel azonosak, de a különböző növőterű fák dimenziói között határozott eltérés mutatkozik, ezáltal a növőtérszabályozás a termelni kívánt választék minőségére gyakorol hatást