Labour market institutions in Hungary with a focus on wage and employment flexibility

It is widely believed today, that the operation of the labour markets is influenced by institutional factors, affecting macroeconomic adjustment in response to shocks. In this way, labour market institutions affect both cyclical and long-term growth and inflation performance of an economy. The aim of our paper is to review the operation of Hungarian labour market institutions from the point of view of labour market flexibility and find its place in international comparison in the light of existing stock of knowledge on the subject. We describe the institutional setup of the labour markets through seven dimensions (unemployment generosity, tax wedge, active labour market policies, employment protection legislation, product market regulation, union density and coverage and wage bargaining institutions) for which internationally comparable data are available. We conclude that the Hungarian labour market institutions are rather flexible in EU-comparison. However, tax wedge is high and the active labour market policies still perform poorly, both contributing to weak employment.wage flexibility, unemployment, labour market institutions, product market regulation, policy complementarity.

Tanári eredményesség és tanár–diák összepárosítás az általános iskolákban : Empirikus mintázatok három magyarországi tankerület adatai alapján

A tanulmány egy új, Magyarországon egyedülálló adatbázisra épít, amely három tankerület nyolcadikos diákjainak kompetenciaeredményeit köti össze matematika- és magyartanáraikkal. A kapcsolás révén tanári eredményességet mérő, úgynevezett hozzáadottérték-modelleket becsülünk, majd ezeket felhasználva vizsgáljuk a tanár–diák párosítás mintázatait, vagyis azt, hogy különböző társadalmi helyzetű tanulók egyenlő eséllyel férnek-e hozzá magas hozzáadott értékű pedagógusokhoz. Azt találjuk, hogy a három tankerületben a tanári hozzáadott érték nagysága összhangban áll a nemzetközi irodalomban találtakkal: az átlagosnál egy szórásegységnyivel eredményesebb tanár az általános iskola utolsó két évében körülbelül 0,2 szórásegységnyivel növeli átlagosan a tanulók kompetenciateszt-­pontszámát. Összességében, illetve iskolák között nem találunk kapcsolatot a diákok társadalmi helyzete és az őket tanító pedagógusok eredményessége között, iskolán belül azonban az átlagosan jobb családi hátterű osztályt magasabb hozzáadott értékű tanár fogja tanítani matematikából. Ez az eredmény felhívja a figyelmet az iskolák tantárgyfelosztási gyakorlatának fontosságára, amellyel csekély mértékben ugyan, de valamelyest lehetne enyhíteni a minőségi oktatáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségein.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, I24

Tanári eredményesség és tanár–diák összepárosítás az általános iskolákban: Empirikus mintázatok három magyarországi tankerület adatai alapján

A tanulmány egy új, Magyarországon egyedülálló adatbázisra épít, amely három tankerület nyolcadikos diákjainak kompetenciaeredményeit köti össze matematika- és magyartanáraikkal. A kapcsolás révén tanári eredményességet mérő, úgynevezett hozzáadottérték-modelleket becsülünk, majd ezeket felhasználva vizsgáljuk a tanár–diák párosítás mintázatait, vagyis azt, hogy különböző társadalmi helyzetű tanulók egyenlő eséllyel férnek-e hozzá magas hozzáadott értékű pedagógusokhoz. Azt találjuk, hogy a három tankerületben a tanári hozzáadott érték nagysága összhangban áll a nemzetközi irodalomban találtakkal: az átlagosnál egy szórásegységnyivel eredményesebb tanár az általános iskola utolsó két évében körülbelül 0,2 szórásegységnyivel növeli átlagosan a tanulók kompetenciateszt-pontszámát. Összességében, illetve iskolák között nem találunk kapcsolatot a diákok társadalmi helyzete és az őket tanító pedagógusok eredményessége között, iskolán belül azonban az átlagosan jobb családi hátterű osztályt magasabb hozzáadott értékű tanár fogja tanítani matematikából. Ez az eredmény felhívja a figyelmet az iskolák tantárgyfelosztási gyakorlatának fontosságára, amellyel csekély mértékben ugyan, de valamelyest lehetne enyhíteni a minőségi oktatáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségein

Oksági kérdések vizsgálata megfigyeléses adatokon – A 2021. évi közgazdasági Nobel-díjasok munkássága

Az 1980-as és 90-es években a munkagazdaságtan élen járt a közgazdasági elméletek, a magas szintű ökonometriai módszerek és az új adatforrások kombinálásában. A 2021-es közgazdasági Nobel-díjat az e kutatási programban kulcsszerepet játszó David Cardnak, Joshua Angristnek és Guido Imbensnek ítélték, az indoklások szerint „a munkagazdaságtanhoz való empirikus hozzájárulásukért” (Card), valamint „az oksági kapcsolatok elemzéséhez való módszertani hozzájárulásukért” (Angrist és Imbens). Ezeket a módszertani újításokat mára a közgazdaságtan minden területén és számos más társadalomtudományban alkalmazzák. A hiteles empirikus elemzésnek köszönhetően a közgazdaságtan egy inkább elméleti tudományágból egy empirikus eredmények által dominált tudomány lett, ahol a legalapvetőbb közgazdasági elméleteket is el lehet utasítani az empirikus eredményeknek köszönhetőn. Ebben az esszében ennek a hitelességi forradalomnak is nevezett időszaknak a főbb módszertani vívmányait tekintjük át, egy-egy közgazdasági alkalmazással illusztrálva

Effect of different dietary fat sources on production traits, lipid peroxide status and on the glutathione redox system in African catfish [Clarias gariepinus (Burchell)] fingerlings

Lipids are used to provide the energy to cover the metabolic needs and to provide essential fatty acids, which are important for membrane function [12]. Fats may contain high level of long chain polyunsaturated fatty acids, which are prone to peroxidation [8] and will interact with the antioxidant defense system [1]. There is contradiction in the literature about whether the intake of fish oil enhance [7] or deplete [4] tissue antioxidant defenses and the glutathione redox system in different organisms. The aim of the present study was to examine the effects of different dietary oils on parameters of the lipid peroxide state and the glutathione redox system in C. gariepinus fingerlings

Long-term effects of neonatal MK-801 treatment on spatial learning and cortical plasticity in adult rats

Rationale and objectives: The long-term effects of neonatal treatment with MK-801 on spatial learning and cortical plasticity were investigated in adult rats. Methods: Rat pups were injected twice daily with MK-801 (0.1 mg/kg) on postnatal days 7–19, participated in water maze testing between postnatal days 90 and 102, and were then studied electrophysiologically. Results: Treatment with MK-801 in such a low dose resulted in a very slight impairment of performance in the water maze task, but not in the visual cue response. Besides the slight learning impairment, the electrophysiological study revealed a reduction in the capacity for plasticity in the primary motor cortex of the treated animals, which was pronounced in the controls. Conclusion: The study demonstrates that even a slight impairment in learning and memory function may be accompanied by a cortical plasticity deficiency that is detectable electrophysiologically