Kultúra és teljesítmény a közigazgatásban (Culture and performance in the public administration)

A szerző dolgozatában egy közigazgatásban végzett kérdőíves vizsgálat eredményeit összegezi. A kutatás alapkérdése: a közigazgatási szervezetek körében hogyan befolyásolja a szervezeti kultúra a szervezeti teljesítményt? A kutatás e kérdést egy hat magyar minisztériumban folytatott kérdőíves vizsgálat révén kísérli meg megválaszolni. ____ In his study the author presents the results of a questionnaire survey of the Hungarian public administration. The main issue of this survey was how to influence the organizational culture the organizational performance in the public administration? This survey would try to answer this issue

Az egyéni teljesítményértékelési rendszer működésének tapasztalatai a magyar közigazgatásban (Operating experiences of the individual performance appraisal system in the Hungarian public sector)

A tanulmány – egy 2005 végén lefolytatott, országosan reprezentatív kérdőíves felmérés empirikus bázisán – a magyar közigazgatási dolgozók körében 2002-től bevezetett egyéni teljesítményértékelési rendszert vizsgálja. A rendszer egészét tekintve a vizsgálat végkövetkeztetései nem túl rózsásak: az eredmények arra utalnak, hogy a rendszer mint egész nem képes kitűzött fő célját, a munkateljesítmények javítását elérni. Az egyes részrendszerek, szervezettípusok szintjén differenciáltabb eredményeket kapunk, míg a minisztériumokban a rendszer egésze a szándékolttól alapvetően különböző célokat látszik szolgálni, addig a többi szervezettípusnál inkább „csak” a rendszer tökéletlen működéséről beszélhetünk. ____ On the basis of a questionnaire survey of a nationally representative sample of Hungarian civil servants, the study attempts to give a preliminary evaluation of the individual performance assessment system introduced in 2002 throughout the Hungarian civil service. The general conclusion of the analysis is that the performance assessment system is unlikely to reach its goals: its central element, the performance related pay incentives are overly dispersed and, on the average, insignificant in size, meanwhile the objectivity of performance assessments is also questionable. Moreover, comparative analysis of responses from different administrative branches reveals an interesting idiosyncrasy characteristic for central government ministries. Here, the main function of the incentive system seems to be ensuring the labor market competitiveness of the ministries as employers by enabling them to pay higher-than-usual salaries for employees having certain types of expertise

Az ügynökség típusú közigazgatási szervezetek populációs dinamikája

Az ügynökség-típusú szervezetek a kormányzati szervezetrendszer mennyiségileg és – a közpolitikák megvalósítása tekintetében – jelentőségében is legnagyobb súlyú összetevői. A formaváltozásaikat, illetve általában az ilyen típusú szervezetek populációját formáló tényezőket vizsgáló kutatások – különösen pedig empirikus és átfogó kutatások – száma és súlya azonban csekély. A tárgyban korábban folytatott kutatások különböző, egymásnak részben ellentmondó következtetéseket fogalmaztak meg az e szervezeti populációt, illetve az e szervezetekre irányuló kormányzati politikákat formáló erőkkel, hatásokkal kapcsolatban. A tanulmány célja – egy új, minden korábbinál szélesebb spektrumú és hosszabb időtávú – a magyar ügynökség-típusú szervezetek nagy részét, illetve a rendszerváltás óta eltelt negyedszázadot felölelő – empirikus adatfelvételre alapozva – ezen, részben rivális, részben egymást kiegészítő hipotézisek magyarázó erejének empirikus tesztelése, illetve ennek alapján új magyarázó hipotézisek megfogalmazása

Economics, ideas or institutions? Agencification through government-owned enterprises in illiberal contexts

Corporate state agencies (CSAs) are government/state-owned enterprises (GOEs) that perform public tasks. The main objective of this article is to better understand the drivers of governments’ changing reliance on CSAs in performing public tasks. We pursue this ambition in a particular context: one characterized by the illiberal transformation of political and state institutions. Based on a review of the applicable but thus far largely disconnected streams of research we proposed and subsequently tested several hypotheses using a unique data set of Hungarian corporate state agencies that existed between 1995 and 2014. The empirical analysis revealed, firstly, that in line with theories rooted in mainstream economics, economic factors do affect governments’ reliance on this type of agencies (albeit to a limited extent). Secondly, we conclude that organizational myths such as the “myth of central control” of Viktor Orbán’s governments explain a large proportion of changes in our outcome of interest. However, notably, we found no direct empirical support for either the effect of illiberal transformation of government or administrative reform doctrines

Public Administration Education in Europe: Continuity or Reorientation?

The article explores the changing patterns of disciplinary orientation in European public administration (PA) education. The study builds on an earlier research, which defined three distinct clusters of countries, based on their specific PA education tradition. It asks whether countries’ movement away from the Legalist paradigm has continued since then and if yes, what were the factors triggering the shift and towards which cluster: corporate or public. The empirical basis of the article is a small-scale expert survey involving ten European countries. The key finding of the research is that since the early 2000s the geographical scope of Legalism in PA teaching has shrunk further with a number of formerly more Legalist-based countries having moved towards at least one of the two alternative clusters. These changes can be attributed to the demonstration effect of the international PA education field and a shift in actual needs triggered by domestic reforms. However, some countries in the response set – notably, Germany and Hungary – seem to remain largely unaffected by these trends and continue on an overwhelmingly Legalist PA education path

Coordination Practices in Hungary: The Case of Széll Kálmán Working Group

The newly elected Orbán cabinet that entered into office following the landslide election victory in May 2010 found itself caught in a situation requiring deep and instant structural changes to the public household. As figure 19.1 shows, the long-term negative trend of the fiscal balance respassed, as a consequence of the ensuing fiscal and economic crisis of 2008, the threshold of sustainability. The two action plans announced in the first months of the new administration contained only some short-term fire alarm measures. A direr problem was achieving systemic and longer-term changes, particularly on the expenditure side, within the very short time frame available and at less than prohibitive political costs. Such measures were devised only by the Széll Kálmán Plan (SKP) announced in March 2011 (Government of Hungary 2011)