Egyéni tanulás tankönyvből

Among the many learning tools, schoolbooks represent both an important instrument of school learning and an essential aid for learning at home. This study highlights methods that foster the processing and acquisition of schoolbook information and thus support cognitive strategies that are associated with self-regulation. There are several methods to process texts, e.g. PQRST, SQ4R and SQ3R. Here we present the most important steps of the SQ3R method. The first step is to scan the learning material (Survey) and then ask text-related questions (Question). The following step is to read the text (Read). The next step is to summarize the text verbally (Recite). Finally, it is indispensable to review (Review) and evaluate what one has learned. The article describes some other text processing techniques, e.g. selecting information from a text and preparing an outline. The article emphasizes the importance of understanding the structure of a text while learning, including selecting information on the topic covered, finding the relationship between parts of the learning material and reviewing what one has learned. These steps are important because they are key elements of learning

Inkluzív pedagógia

Az inkluzív nevelés és oktatás egyre inkább a figyelem középpontjába kerül hazánkban is. A speciális igényű tanulók intézményes nevelése és oktatása azonban olyan felkészültséget igényel, melyet a hagyományos tanárképzés keretei nem biztosítanak. Az EUMIE (European Masters in Inclusive Education) program e hiányt hivatott pótolni

Motiváció, tanulás és tanítás

Mivel az élethosszig tartó tanulás mindinkább hétköznapi realitássá válik, ismét felértékelődik a már sokat tanulmányozott, de még mindig új lehetőségeket kínáló fogalom, a motiváció. Réthy Endréné új könyve a motiváció, a tanulás és tanítás témakörét elméleti és gyakorlati oldalról egyaránt körbejárja. Az elméleti háttér bemutatása a történeti előzmények részletezésével kezdődik

Matematikai szöveges feladatok és tanulási szokások kapcsolatának vizsgálata

Kutatások igazolták (Csapó, 2002, Csíkos, 2012), hogy a matematika nem tartozik a legkedveltebb tantárgyak közé. A tantárgyon belül az egyik legösszetettebb anyagrész pedig a szöveges feladatoké. A mindennapi életben legtöbbször szöveges kontextusból kell kiválasztani a releváns adatokat, melyhez szükség van például a szöveg megértésére és értelmezésére (Józsa, 2006), a probléma megértésére (Dobi, 2002), valamint a számolási készségre (Nagy, 2007). A tanulmány a matematikai szöveges feladatok megoldását állítja a középpontba mindennapi élethez kötődő szituációkon keresztül. Ezen túl a tanulás nem kognitív összetevőinek vizsgálatára is sor kerül a tanulási szokásokon keresztül. A tanulmány továbbá választ ad arra, hogy a matematika teszt eredményei mely változókkal állnak kapcsolatban a tanulási szokások kérdőívből

Motiváció, tanulás és tanítás

Mivel az élethosszig tartó tanulás mindinkább hétköznapi realitássá válik, ismét felértékelődik a már sokat tanulmányozott, de még mindig új lehetőségeket kínáló fogalom, a motiváció. Réthy Endréné új könyve a motiváció, a tanulás és tanítás témakörét elméleti és gyakorlati oldalról egyaránt körbejárja. Az elméleti háttér bemutatása a történeti előzmények részletezésével kezdődik

Textual complexity adjustments to the English reading comprehension test for undergraduate EFL students

It can be challenging for teachers to prepare students for a reading comprehension test. While most research on reading comprehension tests focuses on the interaction between the text complexity and test-taker's ability, this study investigates the interaction between the text complexity and degree of difficulty of the tasks, following each text in an adapted reading comprehension test. The experiment examined the plausibility of adapting a reading comprehension test for university students through textual complexity management. It involved undergraduate English-as-a-foreign-language (EFL) participants (N = 1000) with English proficiency levels ranging from A1 to C2. A 38-item reading comprehension test with textual complexity adjustment was adapted. Item fit was assessed using the Rasch model analysis. ANOVA was performed to determine which reading comprehension subsamples differed significantly, whether the difficulty level of the test confirmed that of the texts, and what cognitive process contributed the most to test difficulty. The findings generated 32 qualified items, which fit the Rasch model. Participants significantly differed in reading comprehension, indicating the test's ability to differentiate the participants based on their classification. The study carried an implication that the difficulty of reading comprehension test is not solely contingent on textual complexity but also relies on task difficulty. Therefore, teachers must pay attention to both when preparing students for a reading comprehension test