The impact of attachment on preschool children’s preference for parentresembling faces – a possible link to sexual imprinting

One possible form of how children use parental models in their social relations would be if children showed more willingness to make friends with peers resembling their parents. To test this possibility, composite faces created from 3 to 6 year old children's photos were transformed to resemble facial images of their parents. The children were asked to show which one of the two same-sex transforms they find more appealing: the familial or the control face. Children who lived in emotional proximity to their parents, and in particular to their mothers, were attracted more to father-resembling faces than to unfamiliar ones. These results suggest that childhood experiences influence face preferences. This bias may affect social decisions later in adulthood, and could help to explain preferences for parent-resembling mates

Kötődés, gyermeki arcpreferenciák és a szexuális imprinting = Parental Bonding, Face Preferences in Childhood, and Sexual Imprinting

Háttér és célok Az utóbbi években számos olyan kutatási beszámoló jelent meg, amely a szülők külső megjelenésének társas vonzódásra gyakorolt hatását vizsgálták felnőttek esetében. Jelen tanulmány célja megvizsgálni e jelenséget gyerekek esetében. Módszer Vizsgálatunkban számítógépes program segítségével kompozit arcokat módosítottunk úgy, hogy a kísérletben részt vevő 3 és 14 év közötti gyerekek szüleire hasonlítsanak. A képekből tablókat készítve a gyermekeket szimpátia alapján történő választásokra kértük meg. A gyerekek szüleikkel való kapcsolatát a Düss-mese teszttel, illetve az IPPA kérdőívvel vizsgáltuk. Eredmények A 11–14 éves gyermekek esetében azt találtuk, hogy az anyai elidegenedés alacsony foka, azaz a jó kapcsolat növelte az anyához hasonló kortárs választásának valószínűségét. Ez különösen a fiúkra igaz. Az óvodás és alsó tagozatos fiúknál a szülővel való jó kapcsolat ugyancsak fokozta annak esélyét, hogy az anyához hasonló gyermekarcot szimpatikusabbnak találják a kontrollnál. Ezzel ellentétben az ebbe a korosztályba tartozó lányoknál a jó kapcsolat csökkentette az anyához hasonló arcok választását. Következtetések Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a gyermekkorban szerzett tapasztalatok hatással vannak a gyermekek arcpreferenciáira, s ezek felnőttkorra is megmaradhatnak, befolyásolva az interperszonális döntéseket. Ennek egyik megjelenési formája lehet, hogy a felnőttek különböző szociális kapcsolataikban (például párválasztáskor) előnyben részesítik a szüleikhez hasonlító ellenkező neműeket. Mindennek hátterében evolúciós hatásokat sejtünk, azonban a vizsgálatunk során az egyes korcsoportok között talált különbségek arra utalnak, hogy a kognitív fejlődés sajátosságai is jelentős szerepet játszhatnak ezeknek a preferenciáknak a kialakulásában

A genetikai rokonság és a szülői kapcsolati minőség hatása a testvérkapcsolatokra

Háttér és célkitűzések: A mozaikcsaládokon belüli komplex kapcsolatok vizsgálhatók különböző középszintű evolúciós elméletek tükrében is, mint a rokonszelekciós elmélet, a szülői ráfordítás elmélet, illetve a szülő-utód konfliktusra vonatkozó elmélet. Mindez – kiegészítve a családi alrendszerek működésére rávilágító legújabb eredményekkel – hozzájárulhat a mai mozaikcsaládok működésmódjának jobb meg- értéséhez. Jelen kutatásunkban arra tettünk kísérletet, hogy megvizsgáljuk, ezek a modellek mennyire sikeresen jósolják be a hazai mozaikcsaládok működését. Módszer: Az adatgyűjtés első részében felnőtt testvérpárok – köztük édes- és féltestvérek – mindkét tagja kérdőíveket töltött ki gyermekkori kapcsolatukra vonatkozóan. A második kérdőívcsomagot olyan szülők töltötték ki, akik legalább két gyereket neveltek fel párjukkal együtt, vér szerinti vagy pótszülőként. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a szülők úgy ítélik-e meg gyermekeik kapcsolatát, ahogy az evolúciós elméletekből következik. Azt is megvizsgáltuk, hogy a szülők közti párkapcsolati működés hatással lehet-e a testvérek kapcsolatára. Eredmények: Az eredmények részben ellentmondanak hipotéziseinknek. A testvérek közti konfliktusra és a szülői részrehajlásra is csak a kor- különbség volt szignifikáns hatással, a rokonsági foknak nem volt ebben szerepe. Ha a szülők elégedetlenebbek voltak kapcsolatukkal, akkor az általuk nevelt féltestvérek kapcsolatát kevésbé közelinek tartották, míg az együttműködőbb szülők közelibbnek ítélték az édestestvérek kapcsolatát. Következtetések: A mozaikcsaládok belső működése nem vezethető le közvetlen módon evolúciós elméletekből. Úgy tűnik, a kölcsönös egymásrautaltság, valamint annak igénye, hogy a családban együtt lakók megfeleljenek egymás elvárásainak, az inkluzív fitnesz növeléséből és a szülői ráfordítás genetikai érdekek szerinti elosztásából eredő részrehajló viselkedésmódokat a mindennapi kapcsolatokban többnyire háttérbe szorítja. Noha ezek az eredmények nem perdöntőek, a fél- és édestestvérek kapcsolatában az életkori különbségek fontosabbak lehetnek a rokonságnál

Evolúciós pszichológia: Miért és hogyan tanítjuk?

Az evolúciós pszichológia (EP) a viselkedéstudományoknak az emberi viselkedés evolúciós gyökereire fókuszáló ága. Képviselői abból indulnak ki, hogy az ember pszichológiai (kognitív, affektív, társas stb.) működése alaposabban megérthető, ha figyelembe vesszük, hogy az egyes pszichológiai vonások milyen szelekciós előnyt jelenthettek az ember evolúciója során. Számos tudományos irányzatot szintetizál, így például felhasználja a kognitív pszichológia, a genetika, az etológia, az antropológia, a viselkedésökológia és a szociobiológia megközelítésmódját és eredményeit. A Pécsi Tudományegyetemen a pszichológusképzés indítása óta, azaz 30 éve oktatunk evolúciós tárgyakat. A bolognai képzési rendszer bevezetése óta mindhárom képzési szinten (BA, MA, PhD) vannak evolúciós kurzusok. Ebben az írásban összefoglaljuk, hogy milyen meggyőződésből és szakmai háttérből kiindulva oktatunk evolúciós kurzusokat Pécsett, és bemutatunk néhány általunk alkalmazott oktatási módszert, amely sikeresnek bizonyult az elmúlt években. Így beszélni fogunk az evolúciós vitafórumokról, a Facebook-profil-gyakorlatról és a filmrészletek elemzéséről. Összegzésként kiemeljük, hogy az evolúciós kurzusok milyen fontos szerepet töltenek be a pszichológusképzésben azáltal, hogy a hallgatók szerteágazó stúdiumainak integrálására alkalmas elméleti keretet nyújtanak

The Young Male Syndrome—An Analysis of Sex, Age, Risk Taking and Mortality in Patients With Severe Traumatic Brain Injuries

Higher risk taking is particularly characteristic for males between 15 and 35 years, the age when intrasexual competition is the strongest. This fitness-maximizing strategy, however, also has negative consequences; previous data revealed that males have a significantly higher tendency to die in accidents. This retrospective study aimed to assess whether age-related risk taking, often associated with the reproductive competition between males, and referred to as the Young Male Syndrome (YMS), may play a role in the high incidence of severe traumatic brain injury (sTBI) in young males. Derived from the available evidence and the main assumptions of the YMS, we expected that men, especially when they are in the age when their reproductive potential peaks, are more likely to suffer sTBI from highly risky behaviors that also lead to higher mortality. It was also expected that alcohol intoxication makes the demographic pattern of sTBI even more similar to what previous research on the YMS implies. We analyzed demographic data of patients with sTBI (N = 365) registered in a clinical database. To this end, we built Generalized Linear Mixed Models (GLMM) to reveal which of the demographic characteristics are the best predictors for risky behaviors leading to sTBI and death as a consequence of the injury. The data suggest that younger people acquired sTBI from riskier behaviors compared to members of older age groups, irrespective of their sex. Moreover, being male and being alcohol intoxicated also contributed significantly to risk-taking behavior. Mortality rate after the injury, however, increased with the age of the patient and did not depend on the riskiness of the behavior. The results indicate that the demographic distribution of the specific patient population in our focus cannot be simply explained by the YMS. However, higher incidence rates of males among the patients are in line with the core assumptions of the YMS. These data indicate that epidemiological studies should also take into consideration evolutionary theories and highlight the importance of age and sex specific prevention strategies

Sex differences in mate preferences across 45 countries: A large-scale replication

Considerable research has examined human mate preferences across cultures, finding universal sex differences in preferences for attractiveness and resources as well as sources of systematic cultural variation. Two competing perspectives—an evolutionary psychological perspective and a biosocial role perspective—offer alternative explanations for these findings. However, the original data on which each perspective relies are decades old, and the literature is fraught with conflicting methods, analyses, results, and conclusions. Using a new 45-country sample (N = 14,399), we attempted to replicate classic studies and test both the evolutionary and biosocial role perspectives. Support for universal sex differences in preferences remains robust: Men, more than women, prefer attractive, young mates, and women, more than men, prefer older mates with financial prospects. Cross-culturally, both sexes have mates closer to their own ages as gender equality increases. Beyond age of partner, neither pathogen prevalence nor gender equality robustly predicted sex differences or preferences across countries

Személyiségvonások a párválasztásban: homogámia és/vagy szexuális imprinting = Personality traits in the mate choice: homogamy and/or sexual imprinting

Korábbi, az arc elemzésén alapuló vizsgálataink azzal a következtetéssel zárultak, hogy a fenotípusos illesztés modellje mellett bizonyos szexuális imprinting jellegű mechanizmusok is részt vesznek a párválasztásban. Jelenlegi kutatásunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy a személyiségvonások esetében is kimutatható-e a szexuális imprinting hatása. Vizsgálatunkban 49 házaspár és azok szülei vettek részt, összesen 294 személy. Mindegyikükkel felvettük a Caprara-féle BIG FIVE kérdőívet, és a házaspárokat a s-EMBU retrospektív attachement teszt kitöltésére is megkértük. Hasonlóságot találtunk a férfiak felesége és anyjuk között a BFQ Szociális Kívánatosság és a Lelkiismeretesség faktorában, valamint kimutattuk, hogy az anyai nevelési stílus befolyásolja a férfiak párválasztását. A s-EMBU anyai Elutasítás faktora az Érzelmi stabilitás, az Érzelmi melegség faktor pedig a Barátságosság vonásban fejti ki hatását. Az anyai nevelési stílus pontosabb elemzésekor azt a meglepő eredményt kaptuk, hogy az anyjukkal „rosszabb” kapcsolatban lévő férfiak azok, akik igyekeznek anyjukhoz hasonló feleséget választani az Érzelmi stabilitás és a Szociális Kívánatosság személyiségvonásban. A női párválasztásban csupán egy tendencia jelzi a szexuális imprinting működését: az apjuktól magas Szeretetet tapasztaló nők férje és apjuk a Lelkiismeretesség faktorban hasonlítanak egymáshoz. | We have made an attempt at demonstrating the effect of sexual imprinting mechanism on human mate choice. In our former studies, we had focused on facial similarities between couples, now we wondered if homogamy is represented in personality characters, as well. Two hundred ninety six participants (49 couples and their parents) filled in the Caprara’s BIG FIVE Questionnaire. The couples were also asked to complete the s-EMBU retrospective attachment test (including Emotional warmth, Rejection, Overprotection scales). Significant resemblances were found between the males’ wife and mother in Social Desirability and Conscientiousness traits of the BFQ. Our results on the effects of maternal rearing behavior style on their son’s mating revealed controversial patterns. Scores on Rejection scale of s-EMBU were associated with Emotional Lability, and Emotional Warmth with Agreeableness trait, which supports our expectation. However, another analysis of maternal rearing has shown that those men who developed an unfavorable attachment with their mother during childhood would be attracted to women who are similar to her in Emotional Lability and Social Desirability traits, which seems to contradict our hypothesis. As for women’s mate choice, only one tendency has been revealed for supporting the sexual imprinting hypothesis: those women who had experienced high Emotional Warmth from their father during childhood chose men who resembled their father in Conscientiousness factor of the BFQ

Homogámia, genetikai hasonlóság, imprinting.

Miközben a homogámia genetikai közvetítettségére vonatkozó hipotézist számos vizsgálat alátámasztja, szigorú bírálatok fogalmazhatók meg az ún. genetikai hasonlóság elméletével szemben. Alternatív ma­gyarázatként feltételezzük, hogy imprinting jellegű mechanizmusok, nem pedig „közvetlen”, genetikai szintű detektálási folyamatok a felelősek azért, hogy magunkhoz hasonló párt választunk hosszú távú kapcsolatainkban. Vizsgálatunkban, amely több mint 300 családtagról és idegenről (kontrollról) készült arckép párosításait tartalmazta, a vizsgálati személyek a véletlenhez képest magasabb arányban állapították meg a feleség és a férjük anyja közötti hasonlóságot. Ez a találati gyakoriság szignifikánsan magasabb volt annál, mint amikor a feleség és a férj közötti hasonlóságot ítélték meg. A regressziós elemzés azt mutatta, hogy azok a férfiak, akiknek gyerekkorukban gyakran volt részük anyai elutasításban, kisebb valószínűséggel választottak felnőtt korukban anyjukhoz hasonló feleséget, mint azok, akik kedvezőbb nevelésben részesültek. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a gyerekkori tapasztalatok hatására a fiúk internalizálják anyjuk fenotípusát és ezt, mint egyfajta mentális modellt, használják fel későbbi párválasztásuk során