A Györgyi Dénes — Román Ernő „építészpáros” működése. Adalékok Györgyi Dénes és Román Ernő közös munkásságához

Györgyi Dénes és Román Ernő a magyar építészet fontos szereplői voltak a 20. század első felében. Egymástól független építészpályájuk egy rövid időre mégis összekapcsolódott. Közös épületeik, melyek a korabeli forrásokban „építészpáros”-nak is nevezett tervezőkhöz kötődnek: két budapesti transzformátorház: a Markó utca 9. és a Szentendrei út 135. sz. épületek, valamint a Markó utcai bérház. A Markó utcai transzformátorállomásra és a szomszédos bérházra 1926-ban kiírt pályázatot Román Ernő nyerte meg, de a zsűri Györgyi Dénesnek a kiírástól eltérő, ezért nem díjazható tervét találta a legalkalmasabbnak. A két építész 1928-ban a munka elvégzése céljából egyesült, a Györgyi-féle tervet alapul véve. Az épületegyüttes 1929–1930 között folyó építése mellett az aquincumi transzformátorház tervezési munkáira is megbízást nyertek az Elektromos Művektől. A terveken Györgyi és Román neve majd minden esetben együtt szerepel, közös pecséttel hitelesítve munkásságukat. Mégis a munkák befejezése után a Tér és Forma c. lap hasábjain kiadott nyilatkozataik jelzik, hogy együttműködésük feltehetően heves viták közepette ért véget. Az építészek között zajló, főleg attribúciós kérdéskört érintő — sokszor személyeskedő hangvételtől sem mentes — konfliktus építészeti sajtóban lecsapódó írásait a kutatás elsődleges forrásként tekinti, s ezek alapján kísérli meg bemutatni a tervezők közös munkásságát s értékelni az építészek oeuvre-jét. A kutatás eredményeként, az egymást kiigazító közlések szerint, joggal feltételezhetjük, hogy a Markó utcai transzformátorház Györgyi Dénes, az aquincumi épület pedig Román Ernő tervezői tevékenységét gazdagítja

A budapesti Országház művezetőségének tagjai

The construction office of the Parliament in Budapest led by Imre Steindl was located in a puritanical, two-story building on the current Kossuth Square between 1885 and 1902, coordinating the work of architects, draftspersons, designers, and foremen. Contemporary sources allowed us to identify more than thirty people working on the project. The first section of the study attempts to demonstrate how the office functioned as a workplace. To do so the results of our monographic research regarding these individuals is also presented here, in more or less detail depending on the significance of the person’s role in the project. The careers of Steindl’s two deputies, Ottó Tandor and István Santhó are discussed in detail. We examine how they joined the construction of the Parliament, and how their careers progressed after its conclusion. The core of the construction office was formed by the generation born in the 1850s, who were Steindl’s students at the Budapest University of Technology in the 1870s. Many of them had become significant figures of the nascent Hungarian heritage preservation, while others took on office positions or worked as prolific designers. Besides Ernő Foerk and Ede Toroczkai Wigand, other like Ferenc Jablonszky, Gyula Sándy, Ottó Sztehlo, Ferenc Schömer, and Gyula Schweiger also deserve to be mentioned. The final section of the study examines the unrealized projects of Steindl and his associates, to see if the office serving this huge construction project also functioned as a think tank. How did it influence its members? Could the country’s largest Neogothic construction project launch a new school of architecture

Egy középület gyors esztétikai és funkcionális avulása : A Földművelésügyi Minisztérium palotájának első két évtizede

A tanulmány a Budapest, Kossuth Lajos tér 11. szám alatt álló minisztériumi épület építéstörténetének első két évtizedére koncentrálva elemzi azokat az okokat, amelyek oda vezettek, hogy már 1906-ban tervpályázatokat írtak ki az épület teljes külső és belső átalakítására. Bukovics Gyula (1841–1914) 1884-ben kapta a megbízást, majd elkészítette első tanulmányterveit a korábban nyolc helyen működő Földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi Ministerium egy épületben való elhelyezésére. A szakma már ekkor kifogásolta, hogy tervpályázatot nem írtak ki, de az épület külső megjelenése és funkcionális kialakítása is súlyos kritikákat kapott. Az 1885–1887-ben megvalósult épület fogadtatása során szintén megoszlottak a vélemények. Kifogásolták riasztónak ható méretét és tömbszerűségét, viszonylagos egyszerűségét, ugyanakkor a sötét udvari irodákat is. A telekhatárok mentén két traktus mélységű épületszárnyak udvari oldalán futó – eredetileg nyitott – széles folyosó valóban komoly árnyékoló hatással bírt. Az átadás éveit követően sok apróbb beruházásra, javításra, átalakításra került sor, melyekkel egyrészt az épület használhatóságát kívánták javítani, másrészt pedig igazodtak a minisztérium személyzetének, ügyosztályainak folyamatos változásaihoz, illetve különféle kapcsolt intézmények ki- és beköltözéséhez. A stílusát tekintve „római olasz renaissance” homlokzatok szerénynek, dísztelennek hatottak az elkészült Országház és Igazságügyi Palota mellett. Ráadásul 1891-ben eltávolításra kerültek a homlokzat egyes málló műkő díszei is. 1906-ra a felújítás már elodázhatatlanná vált, lehetőséget teremtve a homlokzat áttervezésére is, így mind a külső, mind a belső átalakítására külön tervpályázatokat írtak ki

Adalékok Szigetmonostor XVIII. századi történetéhez

Szigetmonostor (az újkorban Monostor) a Szentendrei-szigeten fekvő község. 1659-tõl, de ténylegesen csak a török hódoltság után a Zichy család birtokába került a Buda környékén elterülő zsámbéki (később óbudai) uradalom. Zichy Ferenc az 1730-as években Horányi Gábor Pest megyei szolgabírónak adta zálogba Monostort, aki fiával együtt több mint három évtizedig birtokolta.A bécsi Udvari Kamara elsősorban stratégiai, majd pénzügyi és gazdasági szempontokból a Buda körül fekvő egész területet meg akarta szerezni, hogy kincstári uradalommá tegye, erre a XVII. század végétől több kísérletet tett. Miután Zic_

A zsámbéki volt Zichy-kastély építéstörténete a török hódoltság után

A zsámbéki egykori Zichy-kastély középkori várkastély átépítésével nyerte el későbbi formáját. A török idő_