12 research outputs found
A Györgyi DĂ©nes â RomĂĄn ErnĆ âĂ©pĂtĂ©szpĂĄrosâ mƱködĂ©se. AdalĂ©kok Györgyi DĂ©nes Ă©s RomĂĄn ErnĆ közös munkĂĄssĂĄgĂĄhoz
Györgyi DĂ©nes Ă©s RomĂĄn ErnĆ a magyar Ă©pĂtĂ©szet fontos szereplĆi voltak a 20. szĂĄzad elsĆ felĂ©ben. EgymĂĄstĂłl fĂŒggetlen Ă©pĂtĂ©szpĂĄlyĂĄjuk egy rövid idĆre mĂ©gis összekapcsolĂłdott. Közös Ă©pĂŒleteik, melyek a korabeli forrĂĄsokban âĂ©pĂtĂ©szpĂĄrosâ-nak is nevezett tervezĆkhöz kötĆdnek: kĂ©t budapesti transzformĂĄtorhĂĄz: a MarkĂł utca 9. Ă©s a Szentendrei Ășt 135. sz. Ă©pĂŒletek, valamint a MarkĂł utcai bĂ©rhĂĄz.
A MarkĂł utcai transzformĂĄtorĂĄllomĂĄsra Ă©s a szomszĂ©dos bĂ©rhĂĄzra 1926-ban kiĂrt pĂĄlyĂĄzatot RomĂĄn ErnĆ nyerte meg, de a zsƱri Györgyi DĂ©nesnek a kiĂrĂĄstĂłl eltĂ©rĆ, ezĂ©rt nem dĂjazhatĂł tervĂ©t talĂĄlta a legalkalmasabbnak. A kĂ©t Ă©pĂtĂ©sz 1928-ban a munka elvĂ©gzĂ©se cĂ©ljĂĄbĂłl egyesĂŒlt, a Györgyi-fĂ©le tervet alapul vĂ©ve. Az Ă©pĂŒletegyĂŒttes 1929â1930 között folyĂł Ă©pĂtĂ©se mellett az aquincumi transzformĂĄtorhĂĄz tervezĂ©si munkĂĄira is megbĂzĂĄst nyertek az Elektromos MƱvektĆl.
A terveken Györgyi Ă©s RomĂĄn neve majd minden esetben egyĂŒtt szerepel, közös pecsĂ©ttel hitelesĂtve munkĂĄssĂĄgukat. MĂ©gis a munkĂĄk befejezĂ©se utĂĄn a TĂ©r Ă©s Forma c. lap hasĂĄbjain kiadott nyilatkozataik jelzik, hogy egyĂŒttmƱködĂ©sĂŒk feltehetĆen heves vitĂĄk közepette Ă©rt vĂ©get. Az Ă©pĂtĂ©szek között zajlĂł, fĆleg attribĂșciĂłs kĂ©rdĂ©skört Ă©rintĆ â sokszor szemĂ©lyeskedĆ hangvĂ©teltĆl sem mentes â konfliktus Ă©pĂtĂ©szeti sajtĂłban lecsapĂłdĂł ĂrĂĄsait a kutatĂĄs elsĆdleges forrĂĄskĂ©nt tekinti, s ezek alapjĂĄn kĂsĂ©rli meg bemutatni a tervezĆk közös munkĂĄssĂĄgĂĄt s Ă©rtĂ©kelni az Ă©pĂtĂ©szek oeuvre-jĂ©t. A kutatĂĄs eredmĂ©nyekĂ©nt, az egymĂĄst kiigazĂtĂł közlĂ©sek szerint, joggal feltĂ©telezhetjĂŒk, hogy a MarkĂł utcai transzformĂĄtorhĂĄz Györgyi DĂ©nes, az aquincumi Ă©pĂŒlet pedig RomĂĄn ErnĆ tervezĆi tevĂ©kenysĂ©gĂ©t gazdagĂtja
A budapesti OrszĂĄghĂĄz mƱvezetĆsĂ©gĂ©nek tagjai
The construction office of the Parliament in Budapest led by Imre Steindl was located in a puritanical, two-story building on the current Kossuth Square between 1885 and 1902, coordinating the work of architects, draftspersons, designers, and foremen. Contemporary sources allowed us to identify more than thirty people working on the project. The first section of the study attempts to demonstrate how the office functioned as a workplace. To do so the results of our monographic research regarding these individuals is also presented here, in more or less detail depending on the significance of the personâs role in the project. The careers of Steindlâs two deputies, OttĂł Tandor and IstvĂĄn SanthĂł are discussed in detail. We examine how they joined the construction of the Parliament, and how their careers progressed after its conclusion. The core of the construction office was formed by the generation born in the 1850s, who were Steindlâs students at the Budapest University of Technology in the 1870s. Many of them had become significant figures of the nascent Hungarian heritage preservation, while others took on office positions or worked as prolific designers. Besides ErnĆ Foerk and Ede Toroczkai Wigand, other like Ferenc Jablonszky, Gyula SĂĄndy, OttĂł Sztehlo, Ferenc Schömer, and Gyula Schweiger also deserve to be mentioned. The final section of the study examines the unrealized projects of Steindl and his associates, to see if the office serving this huge construction project also functioned as a think tank. How did it influence its members? Could the countryâs largest Neogothic construction project launch a new school of architecture
Egy közĂ©pĂŒlet gyors esztĂ©tikai Ă©s funkcionĂĄlis avulĂĄsa : A FöldmƱvelĂ©sĂŒgyi MinisztĂ©rium palotĂĄjĂĄnak elsĆ kĂ©t Ă©vtizede
A tanulmĂĄny a Budapest, Kossuth Lajos tĂ©r 11. szĂĄm alatt ĂĄllĂł minisztĂ©riumi Ă©pĂŒlet Ă©pĂtĂ©störtĂ©netĂ©nek elsĆ kĂ©t Ă©vtizedĂ©re koncentrĂĄlva elemzi azokat az okokat, amelyek oda vezettek, hogy mĂĄr 1906-ban tervpĂĄlyĂĄzatokat Ărtak ki az Ă©pĂŒlet teljes kĂŒlsĆ Ă©s belsĆ ĂĄtalakĂtĂĄsĂĄra.
Bukovics Gyula (1841â1914) 1884-ben kapta a megbĂzĂĄst, majd elkĂ©szĂtette elsĆ tanulmĂĄnyterveit a korĂĄbban nyolc helyen mƱködĆ FöldmĂvelĂ©s-, ipar- Ă©s kereskedelemĂŒgyi Ministerium egy Ă©pĂŒletben valĂł elhelyezĂ©sĂ©re. A szakma mĂĄr ekkor kifogĂĄsolta, hogy tervpĂĄlyĂĄzatot nem Ărtak ki, de az Ă©pĂŒlet kĂŒlsĆ megjelenĂ©se Ă©s funkcionĂĄlis kialakĂtĂĄsa is sĂșlyos kritikĂĄkat kapott. Az 1885â1887-ben megvalĂłsult Ă©pĂŒlet fogadtatĂĄsa sorĂĄn szintĂ©n megoszlottak a vĂ©lemĂ©nyek. KifogĂĄsoltĂĄk riasztĂłnak hatĂł mĂ©retĂ©t Ă©s tömbszerƱsĂ©gĂ©t, viszonylagos egyszerƱsĂ©gĂ©t, ugyanakkor a sötĂ©t udvari irodĂĄkat is. A telekhatĂĄrok mentĂ©n kĂ©t traktus mĂ©lysĂ©gƱ Ă©pĂŒletszĂĄrnyak udvari oldalĂĄn futĂł â eredetileg nyitott â szĂ©les folyosĂł valĂłban komoly ĂĄrnyĂ©kolĂł hatĂĄssal bĂrt.
Az ĂĄtadĂĄs Ă©veit követĆen sok aprĂłbb beruhĂĄzĂĄsra, javĂtĂĄsra, ĂĄtalakĂtĂĄsra kerĂŒlt sor, melyekkel egyrĂ©szt az Ă©pĂŒlet hasznĂĄlhatĂłsĂĄgĂĄt kĂvĂĄntĂĄk javĂtani, mĂĄsrĂ©szt pedig igazodtak a minisztĂ©rium szemĂ©lyzetĂ©nek, ĂŒgyosztĂĄlyainak folyamatos vĂĄltozĂĄsaihoz, illetve kĂŒlönfĂ©le kapcsolt intĂ©zmĂ©nyek ki- Ă©s beköltözĂ©sĂ©hez. A stĂlusĂĄt tekintve ârĂłmai olasz renaissanceâ homlokzatok szerĂ©nynek, dĂsztelennek hatottak az elkĂ©szĂŒlt OrszĂĄghĂĄz Ă©s IgazsĂĄgĂŒgyi Palota mellett. RĂĄadĂĄsul 1891-ben eltĂĄvolĂtĂĄsra kerĂŒltek a homlokzat egyes mĂĄllĂł mƱkĆ dĂszei is. 1906-ra a felĂșjĂtĂĄs mĂĄr elodĂĄzhatatlannĂĄ vĂĄlt, lehetĆsĂ©get teremtve a homlokzat ĂĄttervezĂ©sĂ©re is, Ăgy mind a kĂŒlsĆ, mind a belsĆ ĂĄtalakĂtĂĄsĂĄra kĂŒlön tervpĂĄlyĂĄzatokat Ărtak ki
Adalékok Szigetmonostor XVIII. szåzadi történetéhez
Szigetmonostor (az Ășjkorban Monostor) a Szentendrei-szigeten
fekvĆ közsĂ©g. 1659-tĂ”l, de tĂ©nylegesen csak a török hĂłdoltsĂĄg utĂĄn a
Zichy csalĂĄd birtokĂĄba kerĂŒlt a Buda környĂ©kĂ©n elterĂŒlĆ zsĂĄmbĂ©ki (kĂ©sĆbb
Ăłbudai) uradalom. Zichy Ferenc az 1730-as Ă©vekben HorĂĄnyi GĂĄbor Pest megyei
szolgabĂrĂłnak adta zĂĄlogba Monostort, aki fiĂĄval egyĂŒtt több mint hĂĄrom
Ă©vtizedig birtokolta.A bĂ©csi Udvari Kamara elsĆsorban stratĂ©giai, majd pĂ©nzĂŒgyi
Ă©s gazdasĂĄgi szempontokbĂłl a Buda körĂŒl fekvĆ egĂ©sz terĂŒletet meg akarta szerezni,
hogy kincstĂĄri uradalommĂĄ tegye, erre a XVII. szĂĄzad vĂ©gĂ©tĆl több kĂsĂ©rletet
tett. MiutĂĄn Zic_
A zsĂĄmbĂ©ki volt Zichy-kastĂ©ly Ă©pĂtĂ©störtĂ©nete a török hĂłdoltsĂĄg utĂĄn
A zsåmbéki egykori Zichy-kastély középkori vårkastély
ĂĄtĂ©pĂtĂ©sĂ©vel nyerte el kĂ©sĆbbi
formĂĄjĂĄt. A török idĆ_