12 research outputs found

    A Györgyi DĂ©nes — RomĂĄn ErnƑ „épĂ­tĂ©szpĂĄros” mƱködĂ©se. AdalĂ©kok Györgyi DĂ©nes Ă©s RomĂĄn ErnƑ közös munkĂĄssĂĄgĂĄhoz

    Get PDF
    Györgyi DĂ©nes Ă©s RomĂĄn ErnƑ a magyar Ă©pĂ­tĂ©szet fontos szereplƑi voltak a 20. szĂĄzad elsƑ felĂ©ben. EgymĂĄstĂłl fĂŒggetlen Ă©pĂ­tĂ©szpĂĄlyĂĄjuk egy rövid idƑre mĂ©gis összekapcsolĂłdott. Közös Ă©pĂŒleteik, melyek a korabeli forrĂĄsokban „épĂ­tĂ©szpĂĄros”-nak is nevezett tervezƑkhöz kötƑdnek: kĂ©t budapesti transzformĂĄtorhĂĄz: a MarkĂł utca 9. Ă©s a Szentendrei Ășt 135. sz. Ă©pĂŒletek, valamint a MarkĂł utcai bĂ©rhĂĄz. A MarkĂł utcai transzformĂĄtorĂĄllomĂĄsra Ă©s a szomszĂ©dos bĂ©rhĂĄzra 1926-ban kiĂ­rt pĂĄlyĂĄzatot RomĂĄn ErnƑ nyerte meg, de a zsƱri Györgyi DĂ©nesnek a kiĂ­rĂĄstĂłl eltĂ©rƑ, ezĂ©rt nem dĂ­jazhatĂł tervĂ©t talĂĄlta a legalkalmasabbnak. A kĂ©t Ă©pĂ­tĂ©sz 1928-ban a munka elvĂ©gzĂ©se cĂ©ljĂĄbĂłl egyesĂŒlt, a Györgyi-fĂ©le tervet alapul vĂ©ve. Az Ă©pĂŒletegyĂŒttes 1929–1930 között folyĂł Ă©pĂ­tĂ©se mellett az aquincumi transzformĂĄtorhĂĄz tervezĂ©si munkĂĄira is megbĂ­zĂĄst nyertek az Elektromos MƱvektƑl. A terveken Györgyi Ă©s RomĂĄn neve majd minden esetben egyĂŒtt szerepel, közös pecsĂ©ttel hitelesĂ­tve munkĂĄssĂĄgukat. MĂ©gis a munkĂĄk befejezĂ©se utĂĄn a TĂ©r Ă©s Forma c. lap hasĂĄbjain kiadott nyilatkozataik jelzik, hogy egyĂŒttmƱködĂ©sĂŒk feltehetƑen heves vitĂĄk közepette Ă©rt vĂ©get. Az Ă©pĂ­tĂ©szek között zajlĂł, fƑleg attribĂșciĂłs kĂ©rdĂ©skört Ă©rintƑ — sokszor szemĂ©lyeskedƑ hangvĂ©teltƑl sem mentes — konfliktus Ă©pĂ­tĂ©szeti sajtĂłban lecsapĂłdĂł Ă­rĂĄsait a kutatĂĄs elsƑdleges forrĂĄskĂ©nt tekinti, s ezek alapjĂĄn kĂ­sĂ©rli meg bemutatni a tervezƑk közös munkĂĄssĂĄgĂĄt s Ă©rtĂ©kelni az Ă©pĂ­tĂ©szek oeuvre-jĂ©t. A kutatĂĄs eredmĂ©nyekĂ©nt, az egymĂĄst kiigazĂ­tĂł közlĂ©sek szerint, joggal feltĂ©telezhetjĂŒk, hogy a MarkĂł utcai transzformĂĄtorhĂĄz Györgyi DĂ©nes, az aquincumi Ă©pĂŒlet pedig RomĂĄn ErnƑ tervezƑi tevĂ©kenysĂ©gĂ©t gazdagĂ­tja

    A budapesti OrszĂĄghĂĄz mƱvezetƑsĂ©gĂ©nek tagjai

    Get PDF
    The construction office of the Parliament in Budapest led by Imre Steindl was located in a puritanical, two-story building on the current Kossuth Square between 1885 and 1902, coordinating the work of architects, draftspersons, designers, and foremen. Contemporary sources allowed us to identify more than thirty people working on the project. The first section of the study attempts to demonstrate how the office functioned as a workplace. To do so the results of our monographic research regarding these individuals is also presented here, in more or less detail depending on the significance of the person’s role in the project. The careers of Steindl’s two deputies, OttĂł Tandor and IstvĂĄn SanthĂł are discussed in detail. We examine how they joined the construction of the Parliament, and how their careers progressed after its conclusion. The core of the construction office was formed by the generation born in the 1850s, who were Steindl’s students at the Budapest University of Technology in the 1870s. Many of them had become significant figures of the nascent Hungarian heritage preservation, while others took on office positions or worked as prolific designers. Besides ErnƑ Foerk and Ede Toroczkai Wigand, other like Ferenc Jablonszky, Gyula SĂĄndy, OttĂł Sztehlo, Ferenc Schömer, and Gyula Schweiger also deserve to be mentioned. The final section of the study examines the unrealized projects of Steindl and his associates, to see if the office serving this huge construction project also functioned as a think tank. How did it influence its members? Could the country’s largest Neogothic construction project launch a new school of architecture

    Egy közĂ©pĂŒlet gyors esztĂ©tikai Ă©s funkcionĂĄlis avulĂĄsa : A FöldmƱvelĂ©sĂŒgyi MinisztĂ©rium palotĂĄjĂĄnak elsƑ kĂ©t Ă©vtizede

    Get PDF
    A tanulmĂĄny a Budapest, Kossuth Lajos tĂ©r 11. szĂĄm alatt ĂĄllĂł minisztĂ©riumi Ă©pĂŒlet Ă©pĂ­tĂ©störtĂ©netĂ©nek elsƑ kĂ©t Ă©vtizedĂ©re koncentrĂĄlva elemzi azokat az okokat, amelyek oda vezettek, hogy mĂĄr 1906-ban tervpĂĄlyĂĄzatokat Ă­rtak ki az Ă©pĂŒlet teljes kĂŒlsƑ Ă©s belsƑ ĂĄtalakĂ­tĂĄsĂĄra. Bukovics Gyula (1841–1914) 1884-ben kapta a megbĂ­zĂĄst, majd elkĂ©szĂ­tette elsƑ tanulmĂĄnyterveit a korĂĄbban nyolc helyen mƱködƑ FöldmĂ­velĂ©s-, ipar- Ă©s kereskedelemĂŒgyi Ministerium egy Ă©pĂŒletben valĂł elhelyezĂ©sĂ©re. A szakma mĂĄr ekkor kifogĂĄsolta, hogy tervpĂĄlyĂĄzatot nem Ă­rtak ki, de az Ă©pĂŒlet kĂŒlsƑ megjelenĂ©se Ă©s funkcionĂĄlis kialakĂ­tĂĄsa is sĂșlyos kritikĂĄkat kapott. Az 1885–1887-ben megvalĂłsult Ă©pĂŒlet fogadtatĂĄsa sorĂĄn szintĂ©n megoszlottak a vĂ©lemĂ©nyek. KifogĂĄsoltĂĄk riasztĂłnak hatĂł mĂ©retĂ©t Ă©s tömbszerƱsĂ©gĂ©t, viszonylagos egyszerƱsĂ©gĂ©t, ugyanakkor a sötĂ©t udvari irodĂĄkat is. A telekhatĂĄrok mentĂ©n kĂ©t traktus mĂ©lysĂ©gƱ Ă©pĂŒletszĂĄrnyak udvari oldalĂĄn futĂł – eredetileg nyitott – szĂ©les folyosĂł valĂłban komoly ĂĄrnyĂ©kolĂł hatĂĄssal bĂ­rt. Az ĂĄtadĂĄs Ă©veit követƑen sok aprĂłbb beruhĂĄzĂĄsra, javĂ­tĂĄsra, ĂĄtalakĂ­tĂĄsra kerĂŒlt sor, melyekkel egyrĂ©szt az Ă©pĂŒlet hasznĂĄlhatĂłsĂĄgĂĄt kĂ­vĂĄntĂĄk javĂ­tani, mĂĄsrĂ©szt pedig igazodtak a minisztĂ©rium szemĂ©lyzetĂ©nek, ĂŒgyosztĂĄlyainak folyamatos vĂĄltozĂĄsaihoz, illetve kĂŒlönfĂ©le kapcsolt intĂ©zmĂ©nyek ki- Ă©s beköltözĂ©sĂ©hez. A stĂ­lusĂĄt tekintve „rĂłmai olasz renaissance” homlokzatok szerĂ©nynek, dĂ­sztelennek hatottak az elkĂ©szĂŒlt OrszĂĄghĂĄz Ă©s IgazsĂĄgĂŒgyi Palota mellett. RĂĄadĂĄsul 1891-ben eltĂĄvolĂ­tĂĄsra kerĂŒltek a homlokzat egyes mĂĄllĂł mƱkƑ dĂ­szei is. 1906-ra a felĂșjĂ­tĂĄs mĂĄr elodĂĄzhatatlannĂĄ vĂĄlt, lehetƑsĂ©get teremtve a homlokzat ĂĄttervezĂ©sĂ©re is, Ă­gy mind a kĂŒlsƑ, mind a belsƑ ĂĄtalakĂ­tĂĄsĂĄra kĂŒlön tervpĂĄlyĂĄzatokat Ă­rtak ki

    Adalékok Szigetmonostor XVIII. szåzadi történetéhez

    No full text
    Szigetmonostor (az Ășjkorban Monostor) a Szentendrei-szigeten fekvƑ közsĂ©g. 1659-tĂ”l, de tĂ©nylegesen csak a török hĂłdoltsĂĄg utĂĄn a Zichy csalĂĄd birtokĂĄba kerĂŒlt a Buda környĂ©kĂ©n elterĂŒlƑ zsĂĄmbĂ©ki (kĂ©sƑbb Ăłbudai) uradalom. Zichy Ferenc az 1730-as Ă©vekben HorĂĄnyi GĂĄbor Pest megyei szolgabĂ­rĂłnak adta zĂĄlogba Monostort, aki fiĂĄval egyĂŒtt több mint hĂĄrom Ă©vtizedig birtokolta.A bĂ©csi Udvari Kamara elsƑsorban stratĂ©giai, majd pĂ©nzĂŒgyi Ă©s gazdasĂĄgi szempontokbĂłl a Buda körĂŒl fekvƑ egĂ©sz terĂŒletet meg akarta szerezni, hogy kincstĂĄri uradalommĂĄ tegye, erre a XVII. szĂĄzad vĂ©gĂ©tƑl több kĂ­sĂ©rletet tett. MiutĂĄn Zic_

    A zsåmbéki volt Zichy-kastély építéstörténete a török hódoltsåg utån

    No full text
    A zsĂĄmbĂ©ki egykori Zichy-kastĂ©ly közĂ©pkori vĂĄrkastĂ©ly ĂĄtĂ©pĂ­tĂ©sĂ©vel nyerte el kĂ©sƑbbi formĂĄjĂĄt. A török idƑ_
    corecore