Az ösztrogén és pajzsmirigy-hormonok szerepe a táplálékfölvétel szabályozásában

Absztrakt Összefoglalás. A szerzők áttekintik a szervezet energia-háztartását leginkább befolyásoló két hormon, ill. hormoncsalád, az ösztrogének és a pajzsmirigyhormonok (PMHK)"önállóan" és egymással kölcsönhatásban kifejtett hatásait a táplálékfölvétel központi szabályozásának szemszögéből. Az áttekiniés, túl azon, hogy megerősíti azon tényt, hogy e két hormoncsalád kölcsönösen képes befolyásolni egymás klaszszikus működési területeit. részletes betekintést ad az E2 és á PMHK interaktív folyamataiba. Ezen kölcsönhatások idegsejtek közötti, valamint sejten belüli színtéren zajlanak, és legkevesebb három szinten azonosíthatók: a specifikus magreceptorok, a plazmamembránban található receptorok, valamint genomiális és nem genomiális sejten belüli jelzőrendszerek közötti kapcsolódások szintjén. A szerzők a két hormoncsálád integrált hatásainak a táplálékfölvételre gyakorolt döntő hatásait is tárgyalják

Szénmonoxid preferenciális oxidációja hidrogén jelenlétében (PROX reakció) = Preferential oxidation of carbon monoxide in the presence of hydrogen (PROX reaction)

A PEM tüzelőanyagcellákat tápláló hidrogénből az anódkatalizátort mérgező CO eltávolítása nagy jelentőségű folyamat. A támogatott kutatás keretében különböző típusú katalizátor-rendszereket vizsgáltunk CO nagy feleslegű hidrogénben végzett katalitikus oxidációjában (PROX reakció). Részletesen tanulmányoztuk az Mn-, Co-, vegyes Mn-Co-oxid és a három aktív komponenst tartalmazó Au-CuO-CeO2 rendszereket. Elemeztük a komponensek egymásra gyakorolt hatását, az összetétel és a szerkezet összefüggéseit. Megállapítottuk, hogy az Au/CuO/SiO2 katalizátor rendszer hatékonyabb PROX reakcióban, mint a Au/SiO2 és CuO/SiO2 katalizátorok (maximális CO konverzió, ?CO=60-65%). A CuO/CeO2 rendszer a redukáló előkezelés után közel 100%-os CO konverziót biztosított, szűk hőmérsékletablakban. Az Au részecskék bevitele ennek csökkenését okozta. Mn-oxalát lecsapásával és hőmérséklet programozott oxidációjával előállított nem-sztöchiometrikus MnOx esetén a kezdeti 90%-os CO konverzió folyamatosan csökkent a rácsból irreverzibilisen kivont oxigén miatt. Az oxalátos technikával előállított Co3O4 viszont 180oC körül közel 100%-os CO konverziót mutatott ismételt PROX ciklusokban egyre szélesebb hőmérséklet-tartományban (180-250oC). Az együtt lecsapott Mn- és Co-oxalátból kialakult Mn-szubsztituált Co3O4 esetén a 100% CO konverziót kaptunk a 130-180oC tartományban, amely szűkült az ismételt reakciókban. A jelenségek értelmezését az eredményeinket bemutató közleményekben részletesen kifejtjük. | Removal of CO from hydrogen feed to PEM fuel cells is a practically important process. In the framework of this project different kinds of catalytic systems were examined in the CO oxidation reaction in the presence of large hydrogen excess (PROX reaction). Mn-, Co-, mixed Mn-Co-oxides and Au-CuO-CeO2 system, with three active components, were examined in details. The interaction of these components, the effect of composition and structure was studied. It was found, that Au/CuO/SiO2 catalyst is more effective in the PROX reaction than the Au/SiO2 and CuO/SiO2 systems (maximum CO conversion, ?CO=60-65%). The CuO/CeO2 system resulted in almost 100% conversion after reductive pre-treatment, but in a narrow temperature window. Introduction of Au nanoparticles weakened its PROX performance. The non-stoichiometric MnOx, prepared by Mn-oxalate precipitation and temperature programmed oxidation, resulted in 90% CO conversion initially, which decreased due to the irreversible elimination of the lattice oxygen. The Co3O4 prepared by the oxalate method resulted in almost 100% conversion around 180oC, the temperature window broadened (180-250oC) in repeated PROX cycles. In the case of Mn substituted Co3O4, prepared by co-precipitation of Mn and Co-oxalate, 100% CO conversion was obtained in the range of 130-180oC, which narrowed in consecutively repeated reactions. The discussion and interpretation of the observations is given in details in the publications about the results

ÖSZTROGÉN- ÉS PAJZSMIRIGYHORMON RECEPTOROK EXPRESSZIÓJÁNAK LIGANDUM-FÜGGő VÁLTOZÁSAI A FEJLőDő KISAGYBAN: KVANTITATÍV PCR ÉS WESTERN BLOT VIZSGÁLATOK.

Az ösztrogének (E2) és a pajzsmirigy hormonjai (PMH) jelentős szerepet játszanak a kisagy fejlődésében. Jelen kutatásunkban az ösztrogén és a pajzsmirigyhormonok receptorainak (ER és PMHR) kifejeződési szintjét vizsgáljuk patkány kisagyi sejtenyészetben. Megvizsgáltuk az E2 és PMH szabályozó hatását a receptorok mRNS expressziójának és fehérje expressziójának szintjén. Vizsgálatainkat hét napos patkányok kisagyából készült primer idegi sejttenyészeteken végeztük. A kisagyi idegsejt-tenyészeteket vagy E2-vel vagy PMH-val, vagy pedig ezek kombinációjával kezeltük, majd Western blot technikával határoztuk meg a receptor fehérjék relatív mennyiségét, és kvalitatív PCR technika alkalmazásával határoztuk meg a vonatkozó receptorok mRNS szintjeit. Eredményeinket minden esetben összehasonlítottuk egy negatív kontrollal (nem kezelt sejttenyészet) valamint hasonló korú (fejlettségi szintű) in situ kisagyból vett minták mérési eredményeivel. Szintén meghatároztuk a glia sejtek hatását az E2- és PMH receptorok expresszió-szintjének szabályozásában. Eredményeink egyértelműen mutatják, hogy: (i) mind az ösztrogén receptorok, mind pedig a pajzsmirigyhormon receptorok kifejeződési szintje függ mindkét hormon jelenlététől; (ii) a glia sejtek fontos szabályozó szerepet töltenek be az egyes vizsgált hormon receptorok expressziójának a szabályozásában; (iii) a szöveti integritás elvesztése is egyértelmű hatással van a vizsgált receptorok mennyiségi viszonyaira. Összehasonlítva az in vitro, valamint az in situ eredményeinket arra a következtetésre jutottunk, hogy a kisagy megfelelő fejlődésében meghatározó szerepe van az ösztrogén és pajzsmirigyhormonok fiziológiás arányának, és arra is adatokat szolgáltatunk, hogy a szöveti integritás elveszítése (szövetsérülés) kompenzációs változásokat idéz elő a fejlődő kisagy nukleáris receptorainak expressziójában. Köszönetnyilvánítás: A fenti munka az NKB 15971 és 15728 társfinanszírozásával készült

A hipotalamikus neuronális energiaszint szabályozásának vizsgálata: Az NTPDázok, mint lehetséges energia-regulátorok szerepe a pozitív gonadotropin feedback során. = Regulation of neuronal energy levels in the hypothalamus: NTPDases as possible energy regulators of the positive gonadotrophin feedback.

Pályázatunk fő célja, hogy a serkentő idegi működéshez szükséges celluláris energiaszint „korlátozó”, vagy éppen „megengedő” szerepét vizsgáljuk. A hypothalamicus (HT) NTPDáz3 ATP-szabályzó szerepét a tervezettnél szélesebb spektrumban vizsgáltuk, valamint figyelembe vettük, hogy a HT egyszerre több homeosztatikus funkció idegi központja. Ezért figyelembe vettük az érintett homeosztatikus folyamatokat szabályzó idegi struktúrák átfedéseit és a közös mechanizmusokat. A kísérletek két, egymással szorosan összefüggő folyamat elemzésére terjedtek ki, melyek eredményei a következők szerint foglalhatók össze: 1. A mitokondriális metabolizmus, beleértve az NTPDáz3 aktivitását is, valamint a hypothalamus O2 ellátása, az ösztrusz ciklushoz, illetve annak egyes fázisaihoz igazodó hullámzó tendenciát mutatott; Ez a hullámzó tendencia az állatok több mint 80 %-ában a hypothalamusnak csak az egyik féltekéjében mutatkozott, míg az ellenoldali félteke mitokondriális metabolizmusa a ciklus minden fázisában egyenletes, kiegyenlített tendenciát mutatott. 2. Az ADP-függő 3-as típusú mitokondriális légzés korrelál a korábbi kísérleteink szerint leírt gyors ütemű, nagyszámú hypothalamicus excitatórikus szinapszis létrejöttének és aktivitásának idejével, ami az ösztrusz ciklus proösztrusz-korai ösztrusz fázisainak idejére esik. 3. Az 1-5-ös típusú mitokondriális légzés elemzése azt valószínűsíti, hogy a mitokondriális NTPDáz3 blokkolása átfogóan lassítja a mitokondrium metabolizmusát. | The project’s main goal was to examine the limiting/permissive role of the cellular energy levels in hypothalamic (HT) excitatory neuronal activity. Considering that the HT is the regulatory center of more than one homeostatic systems, investigations on the ATP-regulating activity of hypothalamic NTPDase3 were more detailed than originally outlined. Hypothalamic structural and functional overlaps were considered. Studies included two major lines of experiments with result summarized as follows: 1.) The mitochondrial metabolism, including the NTPDase3 activity, and the hypothalamic O2 supply showed a fluctuating pattern corresponding to the phases of the estrous cycle. This phenomenon could only be observed in either the left or right hypothalamic hemispheres in cca. 80 percent of the animals, while the contralateral hemishere showed no such fluctuations. 2.) The ADP-dependent State 3 (St3) mitochondrial respiration correlates with the rapid generation and function of excitatory synapses during late proestrus and early estrus. 3.) Analysis of St1-5 data imply that inhibition of mitochondrial NTPDase3 function leads to overall down-regulation of mitochondrial metabolism

BISZFENOL A, ARZÉN ÉS ZEARALENON HATÁSA FEJLŐDŐ PATKÁNY KISAGYSEJTJEINEK ÖSZTROGÉN- ÉS PAJZSMIRIGYHORMON RECEPTOR MRNSÉNEK EXPRESSZIÓJÁRA

Bevezetés: A szervezet ivari mőködése és energia háztartása mellett az ösztrogén (E2) és pajzsmirigyhormonok (PMH) a szövetfejlődéstani folyamatokat is szabályozzák, beleértve a központi idegrendszer fejlődését. E hormonok hatásaikat javarészt specifikus receptorok (ER, PMHR) aktiválása révén érik el, mégpedig nem csupán saját, hanem egymás receptorainak mennyiségi szabályozásán keresztül is. Az ipari eredetű környezeti szennyező anyagok egy csoportja, hasonlóan néhány természetes növényi eredetű anyaghoz, a szervezetbe kerülve, képes e két hormon csoport hatásait utánozva, vagy éppen antagonizálva, a normális hormonális szabályozó folyamatok befolyásolására. Ezen anyagok az un. endokrin diszruptorok (ED). Cél: Kísérleteink célja, hogy korábbi vizsgálatainkra alapozva megvizsgáljuk három jelentős ED anyag (biszfenol A, arzén, zearalenon) azon képességét, hogy mennyire képesek befolyásolni az PMHR-k és ER-k mennyiségi viszonyait kisagyi idegsejt-kultúrában. A várható eredmények remélhetően körvonalazzák a vizsgált ED-k önállóan vagy kombináltan kifejtett káros hatásait, ezúton lehetőséget teremtve az általuk okozott káros hatások korrigálására, illetve a káros hatás igazolása esetén bizonyos ipari alkalmazások során történő használatuk kiküszöbölésére tehetünk megalapozott javaslatot. Módszer: Vizsgálatainkat primer kisagyi sejttenyészeten végeztük, szérum- és szteroid mentes környezetben. A biszfenol A, arzén és zearalenon hatásait önmagukban vagy hormonkezeléssel kombinálva vizsgáltuk glia mentes-, vagy gliát is tartalmazó tenyészetekben. Eredmény: Az Egyes ED-k egymástól eltérő, de jellegzetes módon változtatták meg a vizsgált hormon receptorok génjeinek transzkripcióját. A biszfenol A jellemzően fokozta az E2 transzkripcióra kifejtett hatását, míg az As jellemzően antagonizálta e téren az E2 hatást. A zearalenon mindhárom receptor fajta transzkripcióját hasonló módon befolyásolta az egyes hormonkezelések függvényében. A glia mediáló hatása legerőteljesebben a biszfenol A esetében volt megfigyelhető, illetve az As kezelés esetében akkor, ha az E2 kezeléssel párosult. A zearalenon neuronális receptor expresszióra kifejtett hatását látszólag nem befolyásolta a glia jelenléte vagy hiánya. Következtetés: Kísérleteinkből levonható legfontosabb következtetés, hogy az egyes ED-k jelentős és egyedi hatással vannak az idegrendszer fejlődésének szabályozásában fontos szerepet játszó PMH- és E2 receptorok mRNS-ének expressziójára. Köszönetnyilvánítás: Köszönet illeti az Élettani Tanszék minden munkatársát lelkiismeretes és odaadó munkájáért. Jelen munkát az OTKA 81745, NKB 15711 és TÁMOP 4.2.2 B-10/1- 2010-0011pályázatok finanszírozták

Endocrine factors in the hypothalamic regulation of food intake in females: a review of the physiological roles and interactions of ghrelin, leptin, thyroid hormones, oestrogen and insulin

Controlling energy homeostasis involves modulating the desire to eat and regulating energy expenditure. The controlling machinery includes a complex interplay of hormones secreted at various peripheral endocrine endpoints, such as the gastrointestinal tract, the adipose tissue, thyroid gland and thyroid hormone-exporting organs, the ovary and the pancreas, and, last but not least, the brain itself. The peripheral hormones that are the focus of the present review (ghrelin, leptin, thyroid hormones, oestrogen and insulin) play integrated regulatory roles in and provide feedback information on the nutritional and energetic status of the body. As peripheral signals, these hormones modulate central pathways in the brain, including the hypothalamus, to influence food intake, energy expenditure and to maintain energy homeostasis. Since the growth of the literature on the role of various hormones in the regulation of energy homeostasis shows a remarkable and dynamic expansion, it is now becoming increasingly difficult to understand the individual and interactive roles of hormonal mechanisms in their true complexity. Therefore, our goal is to review, in the context of general physiology, the roles of the five bestknown peripheral trophic hormones (ghrelin, leptin, thyroid hormones, oestrogen and insulin, respectively) and discuss their interactions in the hypothalamic regulation of food intake

Possible hypothalamic laterality in the central regulation of GnRH release: thoughts that might lead to a novel approach in hypothalamic studies

The midcycle E2 surge induces a synaptic reorganization in the mediobasal hypothalamus (MBH), thus increasing the ratio of stimulatory/inhibitory synapses. This synaptic reorganization disinhibits GnRH neurons and leads to an LH surge. Synaptic functions are energy dependent and require mitochondrial ATP production. Ectonucleoside triphosphate diphosphohydrolase 3 (NTPDase3) may play a crucial role in the regulation of mitochondrial ATP levels in stimulatory MBH neurons. The positive gonadophin feedback involves the generation and function of large numbers of hypothalamic stimulatory synapses, thus, it might be associated with increased mitochondrial ATP production and increased mitochondrial respiration (mr). Anatomically, there are paired brain areas in the two hemispheres and unpaired structures along the anatomical midline. Distinct sides of paired brain areas usually regulate distinct physiological processes, rather than sharing roles to regulate the exact same functions. However, there are certain brain regions with no known functional differences between the two sides. One such brain area is the MBH, which has always been investigated as an unpaired midline structure despite its clearly symmetric anatomical characteristics. Investigation of mr in MBH synaptosomal fractions in our laboratory has indicated that besides ipsylateral intrahypothalamic differences (i.e., differences between the lateral and medial regions of the MBH on the same side) a functional laterality may exist between homologous areas of symmetric hypothalamic structures. Therefore, we have investigated mr rates, with special regard to ADP-dependent state 3 mr, in the MBH with isolated left and right sides. Our initial results imply that the MBH regulation of the E2-induced gonadotrophin surge is unilateral, and that there is an urging need for a technical solution to identify in vivo the dominant hypothalamic side that enters into the positive gonadotrophin phase of the estrous cycle

Comparative analysis and functional implications of ligand dependent changes in estrogen- and thyroid hormone receptor expression in the developing cerebellum

Abstract Trophic hormones are important regulators of CNS development and function. In particular, estrogen (E2) and thyroid hormones (THs) regulate cell migration, differentiation, proliferation and synaptogenesis/network formation during cerebellar development. These hormone-regulated events involve the binding of hormone ligands to their cognate receptors that function as transcription factors to activate relevant genes for the adequate orchestration of developmental processes. Recent reports implicate a complex mechanism through which E2 and THs influence the expression levels of each other’s receptors (ERs and TRs) to precisely mediate developmental signals. Here we examined the effects of the presence or absence of E2 and THs on the expression levels of their receptor mRNAs and proteins. Cerebellar granule cell cultures were treated with either E2, T3, T4 or a combination of these hormones, and resulting receptor expression levels were determined by quantitative PCR and Western blot techniques. Results were compared to non-treated controls and to samples obtained from 14-day-old in situ cerebella. Additionally, we determined the effects that glial cells might have on the regulation of ER-TR expression levels. Results show that: (i) ER and TR expression levels depend on the individual or combined presence/absence of E2 and THs; (ii) glial cells are important mediators in the hormonal regulation of neuronal ER-TR expression, and (iii) loss of tissue integrity results in characteristic changes in ER-TR expression levels. These observations suggest that both E2 and THs are required for the precise orchestration of cerebellar development and that alterations in the tissue concentration of either of the hormones may influence signaling mechanisms that are driven by both E2 and THs. Comparison of data from in vitro and in situ samples also revealed a shift in receptor expression levels after loss of tissue integrity, likely indicating possible adjusting/regenerative mechanisms after cerebellar tissue injury

Hivatással és hálapénzzel kapcsolatos vélekedések a magyarországi családorvosok és családorvos rezidensek körében | Opinions of Hungarian family physicians and residents on vocation and informal payment

Absztrakt Bevezetés: A XXI. században a családorvosi hivatás változása figyelhető meg. Az elvándorlás, a gyógyítók elöregedése és a hálapénz kérdése meghatározóak az egészségügyi szektor humánerőforrás-krízise szempontjából. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a hazai családorvosok és családorvos rezidensek hivatásról és a hálapénzről való vélekedéseinek feltárását. Módszer: Feltáró jellegű kvantitatív vizsgálat családorvosok (n = 363) és családorvos rezidensek (n = 180) körében. Jelen elemzés középpontjában a jövedelemre vonatkozó kérdések, a hálapénzzel és hivatással kapcsolatos vélemények álltak. Eredmények: A válaszadók hivatásválasztásában és hivatástudatában az altruizmus, a szolgálat és a felelősségvállalás a legmeghatározóbb tényezők. A paraszolvencia tekintetében a rezidensminta szignifikánsan elutasítóbb (19,7% vs. 38,3%; p<0,001). A rezidensek kisebb összeget tartanak elfogadhatónak (14,3% vs. 8,9%; p<0,034), valamint nagyobb arányban mondják azt, hogy a befolyt jövedelmet praxisfejlesztésre fordítanák (1,4% vs. 9,4%; p<0,023). Következtetések: A családorvosok és a családorvos rezidensek hivatással kapcsolatos legfontosabb attitűdjei közel azonosak, de a hálapénz kérdéséről a két generáció másként vélekedik. Orv. Hetil., 2016, 157(36), 1438–1444. | Abstract Introduction: The changing of the family medicine can be observed in the New Millennium. Migration, the aging of the healers and informal payment are crucial to the human resource crisis of the health sector. Aim: The aim of this study was to investigate the family physicians’ and residents’ opinions about the vocation and informal payment. Method: Exploratory, quantitative study was carried out among family physicians (n = 363) and family physician residents (n = 180). The central questions of the study were the vocation, the income and the informal payment. Results: The most decisive factors of the carrier choice were altruism, service and responsibility. Residents were significantly rejective (19.7% vs. 38.3%, p<0.001) about informal payment. They would accept smaller amounts of informal payment (14.3% vs. 8.9%, p<0.034), and would spend it on praxis development (1.4% vs.9.4% p<0.023). Conclusions: The attitudes of family physicians and residents are the same in case of the vocation, but on the issue of informal payment, the two generations have different opinions. Orv. Hetil., 2016, 157(36), 1438–1444