Fájdalomcsillapító-túlhasználathoz társuló fejfájás

Absztrakt A fájdalomcsillapító-túlhasználathoz társuló fejfájás a lakosság 1–2%-át érinti. Bármely fájdalomcsillapító rendszeres, havonta legalább 10 napon történő szedése kiválthatja, ezért minden olyan esetben gondolni kell rá, amikor korábban is panaszos betegek fejfájásának gyakorisága – nagyobb mennyiségben szedett fájdalomcsillapítók mellett – megnő. A kórkép leggyakrabban a 40–50 éves nőket érinti: kockázatát növeli a dohányzás, az elhízás, a depresszió, valamint a szorongásos zavar. Kialakulásában biológiai (genetikai megalapozottság, neurokémiai és neurofiziológiai eltérések) mellett pszichológiai, illetve életvezetési tényezők, így a fejfájásokra vonatkozó anticipátoros szorongás, a fájdalom katasztrofizálása, az ezek miatti kényszeres gyógyszerszedő magatartás is fontos szerepet játszanak. A fájdalomcsillapító-túlhasználathoz társuló fejfájás kezelésének elengedhetetlen része a kiváltó szer megvonása, a megvonási tünetek (köztük a rebound fejfájás) kezelése, a hatásos preventív terápia bevezetése, a komorbid betegségek kezelése, valamint a betegek megfelelő oktatása és pszichés támogatása. Mivel a visszaesés esélye megfelelő kezelés mellett is 30–40% lehet, alapvető fontosságú a megelőzés, amelyben az alapellátás szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Orv. Hetil., 2015, 156(30), 1195–1202

A triciklusos antidepresszívumok helye a fejfájások kezelésében

The two most important representatives of the primary headaches are migraine and tension-type headache. More than 10% of the population suffer from migraine and even a greater part, approximately 30-40% from tension-type headache. These two headache types have a great effect both on the individual and on the society. There are two types of therapeutic approaches to headaches: the abortive and the prophylactic therapy. Prophylactic treatment is used for frequent and/or difficult-to-treat headache attacks. Although both migraine and tension-type headache are often associated with depression, for their treatment - in contrast to the widespread medical opinion - not all antidepressants were found to be effective. Amitriptyline, which is a tricyclic antidepressant, is used as a prophylactic therapy for headache since 1968. Its efficacy has been demonstrated in several double-blind, placebo-controlled studies. Although the newer types of antidepressant, such as selective serotonin reuptake inhibitors and selective serotonin-norepinephrine reuptake inhibitor, have a more favorable side-effect profile than tricyclic antidepressants, their headache prophylactic effect has not been proven yet

A munkamemória fejlődésének vizsgálata : új magyar nyelvű sztenderdizált eljárások

Munkánkban két új neuropszichológiai mérőeljárást mutatunk be, melyek alkalmasak a munkamemória életkori változásainak vizsgálatára, valamint egyes patológiák feltérképezésére. A számlálási terjedelem (Counting Span) és a műveleti terjedelem (Operation Span) teszt hazai sztenderdjének felállítása mellett egyéb tesztekkel (számterjedelem, olvasási terjedelem és hallási mondatterjedelem teszt) kapott korrelációit is megvizsgáltuk. A validálási folyamat során erős összefüggés mutatkozott az életkorral, valamint egyéb szocioökonómiai adatokkal. A továbbiakban ismertetjük a két teszt előnyeit és hátrányait, közzétesszük a normatív adatokat, valamint rávilágítunk az alapvető összefüggésekre, melyek befolyásolják a munkamemória-teljesítményt és annak fejlődését. In this paper we present two new neuropsychological tasks which can be used to examine the development of working memory capacity, and to measure clinical populations. We have produced the local standards of the Counting Span Task and the Operation Span Task, and examined their correlation between Digit Span, Reading Span and Listening Span. Results of the validating process showed a strong relationship with age and with other socio-economic data. We discuss the strengths and the weaknesses of these two tasks and show the basic relationships that influence the performance of working memory capacity and its development

A Cross-Sectional Study on the Quality of Life in Migraine and Medication Overuse Headache in a Hungarian Sample: Understanding the Effect of Headache Characteristics

Háttér és célkitûzés – Általános és betegségspecifikus életminőség-kérdőívet használó vizsgálatok eredményei alapján mind migrénben, mind fájdalomcsillapító-túlfogyasztáshoz társuló fejfájásban (FTTF) szenvedő betegek esetében alacsonyabb életminôség-értékeket mértek a kontrollrésztvevőkhöz hasonlítva. Vizsgálatunk célja egyrészt a migrénben és FTTF-ben szenvedő betegek életminőségének, valamint a fejfájás-karakterisztika (fejfájós évek száma, auratünetek, triptánhasználat, fejfájássúlyosság és fejfájás-gyakoriság) életminőségre gyakorolt hatásának vizsgálata volt. Módszerek – Keresztmetszeti vizsgálatunkban 334 beteg vett részt (248 beteg fejfájás-ambulanciánkról, valamint 86 beteg hirdetés útján). A résztvevők életminőségének értékeléséhez az Átfogó Fejfájással Kapcsolatos Életminőség kérdőívet (CHQQ) használtuk. Adataink normáleloszlást mutattak, így χ2-próba mellett parametrikus teszte ket alkalmaztunk (például független mintás t-próba), a szignifikanciaszintet p < 0,05-ban határoztuk meg. A nem, életkor, beválogatási kritériumok, fejfájástípus, valamint fejfájás-karakterisztika (auratünetek megléte, fejfájós évek száma, fejfájás súlyossága, fejfájás gyakorisága, triptánhasználat) életminőségre gyakorolt hatásának vizsgálatához lineáris regressziós modelleket használtunk mind a három CHQQ-alskála és az összpontszám tekintetében is. Az utóbbi esetében az I. típusú hiba elkerülésének érdekében a szignifikanciaszintet p<=0,0125 (0,05/4) értékben határoztuk meg. Eredmények – A fejfájástípust önmagában vizsgálva az FTTF-ben szenvedő betegek a szociális alskála kivételével szignifikánsan alacsonyabb CHQQ-értékeket értek el, mint a migrénes betegek. A többi változó bevonásával elvégzett regressziós elemzések alapján a triptánhasználat mutatott fordított összefüggést az összes CHQQ-alskálaértékkel (p < 0,0125). A vizsgált fejfájás-karakterisztikák közül a fejfájás súlyossága mutatott szignifikáns kapcsolatot az alacsonyabb fizikaialskála-értékekkel (p = 0,001), valamint az alacsonyabb CHQQ-összpontszámmal (p = 0,002). Következtetés – Eredményeink azt mutatják, hogy a fejfájás-karakterisztika (és nem a fejfájás típusa önmagában) összefüggést mutat a fejfájós betegek alacsonyabb életminôségével. Az életminőség-változást előidézô faktorok meghatározása fontos a különböző betegpopulációk adekvát kezelésének, valamint az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével és az egészségügyi költségekkel kapcsolatos népegészségügyi intézkedéseknek a megtervezése érdekében

The validation of the Hungarian version of the ID-migraine questionnaire

Despite its high prevalence, migraine remains underdiagnosed and undertreated. ID-Migraine is a short, self-administrated questionnaire, originally developed in English by Lipton et al. and later validated in several languages. Our goal was to validate the Hungarian version of the ID-Migraine Questionnaire.Patients visiting two headache specialty services were enrolled. Diagnoses were made by headache specialists according to the ICHD-3beta diagnostic criteria. There were 309 clinically diagnosed migraineurs among the 380 patients. Among the 309 migraineurs, 190 patients had only migraine, and 119 patients had other headache beside migraine, namely: 111 patients had tension type headache, 3 patients had cluster headache, 4 patients had medication overuse headache and one patient had headache associated with sexual activity also. Among the 380 patients, 257 had only a single type headache whereas 123 patients had multiple types of headache. Test-retest reliability of the ID-Migraine Questionnaire was studied in 40 patients.The validity features of the Hungarian version of the ID-Migraine questionnaire were the following: sensitivity 0.95 (95% CI, 0.92-0.97), specificity 0.42 (95% CI, 0.31-0.55), positive predictive value 0.88 (95% CI, 0.84-0.91), negative predictive value 0.65 (95% CI, 0.5-0.78), missclassification error 0.15 (95% CI, 0.12-0.19). The kappa coefficient of the questionnaire was 0.77.The Hungarian version of the ID-Migraine Questionnaire had adequate sensitivity, positive predictive value and misclassification error, but a low specificity and somewhat low negative predictive value