Magyarország árvaszúnyog-faunájának (Diptera: Chironomidae) jegyzéke az előfordulási adatok és sajátosságok feltüntetésével | Checklist of the non-biting midges (Diptera: Chironomidae) of Hungary with notes on records and peculiarity of the occurence of the species

Az árvaszúnyogok (Chironomidae) családja a legjelentősebb vízi gerinctelen állatcsoportok közé tartozik. Képviselőik lárváit egyaránt megtalálhatjuk állóvizekben és vízfolyásokban, az üledékben és a vízinövényzet között, sőt egyes fajaik (pl. több Smittia faj, Axarus fungorum) terresztris élőhelyeken (ürülékben, gombákban) fejlődnek. Ezen kívül ismerünk hínár- és mocsárinövényekben aknázó (pl. Glyptotendipes gripekoveni), illetve gerincteleneken ektoparazita (pl. Epoicocladius flavens) lárvájú fajokat is. Az imágók gyakran nagy csapatokban rajzanak a part menti növényzet, illetve a víz felszíne felett. A sok és sokféle ökológiai igényű faj, amelyek között szép számmal vannak több környezeti tényezőre is szűk tűrőképességűek, nagy indikátorértéket ad a családnak, s így rendkívül jelentőssé válnak a vízminőség jellemzésében, amiről hazánkban is számos munkában beszámoltak (DÉVAI 1990; DÉVAI et al. 1980, 1993, 1994; SZÍTÓ 1997a, 1997b, 1998a, 1998b, 1999c). A tavak tipizálását is elvégezték az árvaszúnyog-fauna alapján, amelynek hazai kérdéseivel BERCZIK (1957a) foglalkozott. Az árvaszúnyogok fontos elemei a táplálékláncnak, növényevők, ragadozók és törmelékevők egyaránt megtalálhatók közöttük. Jelentős haltáplálékszervezetek (BERINKEY és FARKAS 1956; BÍRÓ P. 1974; BÍRÓ P. és B. MUSKÓ 1995; BÍRÓ P. et al. 1999, 2003; ENTZ 1957; ENTZ és LUKACSOVICS 1957; JÁSZFALUSI és PAPP 1966; SPECZIÁR és BÍRÓ P. 1999a; SPECZIÁR et al. 1997; TÁTRAI és PONYI 1976; TÖLG 1959, 1960). Az árvaszúnyogok szerepe meghatározó lehet az anyagforgalomban is, például egy-egy kirepülés során jelentős mennyiségű szerves anyagot távolíthatnak el a víztérből (BERCZIK 1962b; DÉVAI 1984, 1988, 1992, 1993; DÉVAI et al. 1979; OLÁH 1976; SPECZIÁR 2000; SPECZIÁR és BÍRÓ P. 1999b; TÁTRAI 1982a, 1982b, 1985, 1986, 1989). Gazdasági jelentőségük sem elhanyagolható, kártételük számottevő lehet például rizsföldeken (BOGNÁR 1958; BOGNÁR és NAGY 1962; MEGYERI és SZEKÉR 1957; SZEKÉR 1953; SZILVÁSSY 1963; SZILVÁSSY és SZÍTÓ 1971, 1982; SZÍTÓ 1971, 1972; ZILAHI-SEBESS 1954). Jelentőségük ellenére a hazai faunát kevéssé ismerjük, ami elsősorban taxonómiai nehézségekre vezethető vissza. Az árvaszúnyogok jelenlegi osztályozása az összes életstádium jellemzőinek egyidejű figyelembe vételével történik. Ez nem mindig volt így, és a legújabb taxonómiai vizsgálatokig az árvaszúnyogoknál kétféle osztályozás létezett. Az egyik kizárólag az imágók vizsgálatán alapult, ami kevés és nagy fajszámú génuszt eredményezett. A másik, csak a lárvák vizsgálatán alapuló rendszerre a sok, kis fajszámú génusz volt jellemző. A kétféle osztályozás egymástól elkülönülten létezett, amely rendkívüli módon megnehezíti a régebben közölt fajok modern szemlélet alapján történő besorolását. Leírtak fajokat bábok, illetve bábbőrök vizsgálata alapján is, ami tovább bonyolítja az egyes fajok pontos taxonómiai besorolását. További gondot jelent, hogy sok taxonnál napjainkban is folyik a taxonómiai revízió (pl. Procladius, Einfeldia), ennek köszönhetően sok faj taxonómiai hovatartozása még mindig nem egyértelmű. Sok esetben (pl. Chironomus génusz) a rokon fajok morfológiai bélyegek alapján nem különíthetők el egymástól egyértelműen, a biztos azonosítás csak modern taxonómiai módszerek (kariológia, enzimológia, pásztázó elektronmikroszkópia) segítségével végezhető el, amint erre a hazai fauna vizsgálata során a Chironomus fajokon DÉVAI és munkatársai (DÉVAI et al. 1983b, 1984a; DÉVAI és PRECZNER 1985) is rámutattak. Munkánk célja a hazai árvaszúnyog-fauna minél alaposabb feltárása és megismerése. Ennek első állomása a teljes hazai szakirodalom feldolgozása, majd ennek alapján a hazánk területéről eddig leírt fajok számbavétele és a legfrissebb taxonómiai eredmények alapján történő revíziója volt. | The family of non-biting midges (Chironomidae) is one of the largest families of Diptera. Although it is one of the best known and studied families of dipterous flies, the knowledge on the chironomid fauna of Hungary is still largely incomplete. This is a checklist of non-biting midges found through the end of 2004 with the utmost references to their reliable records in the territory of modern Hungary. The list is based mainly on a review of the literature. During the last 104 years 227 works on Chironomidae have been published. 114 of them include faunistical data. Hitherto a total of 6 subfamilies, 96 genera and 228 species are known to occur in Hungary, and further 26 genera and 90 species are expected to occur. In addition, the list includes 34 nomina dubia and 11 names which cannot be placed in the modern classification. In the cases of all species the synonymies, the distributional and the ecological data are given and the citations on their occurrence in Hungary are listed

Árvaszúnyog-faunisztikai (Diptera: Chironomidae) vizsgálatok felső-Tisza-vidéki holtmedrekben | Faunistical investigation on non-biting midges (Diptera: Chironomidae) from backwaters at the Upper-Tisza region

2004-ben és 2005-ben végzett vizsgálataink során kilenc felső Tisza-vidéki holtmederből gyűjtöttünk árvaszúnyoglárvákat. Összesen 41 taxont azonosítottunk, amelyek közül 8 a Tanypodinae, 2 az Orthocladiinae, 31 a Chironominae alcsaládba tartozott. A vizsgált fajok közül 11 (Tanypus kraatzi, Chironomus cingulatus, Chironomus nuditarsis, Chironomus nudiventris, Dicrotendipes lobiger, Dicrotendipes notatus, Glyptotendipes viridis, Phaenopsectra flavipes, Polypedilum cultellatum, Synendotendipes impar, Synendotendipes lepidus) eddig kevesebb, mint öt lelőhelyről került elő hazánk területén. Emellett újabb adatokkal járultunk hozzá az eddig tisztázatlan taxonómiai helyzetű Glyptotendipes caulicola hazai elterjedésének megismeréséhez. | In 2004 and 2005 chironomid larvae were collected from 9 backwaters of the Upper-Tisza-region. 41 chironomid taxa were identified (8 Tanypodinae, 2 Orthocladiinae, 31 Chironominae). Among the collected species 11 (Tanypus kraatzi, Chironomus cingulatus, Chironomus nuditarsis, Chironomus nudiventris, Dicrotendipes lobiger, Dicrotendipes notatus, Glyptotendipes viridis, Phaenopsectra flavipes, Polypedilum cultellatum, Synendotendipes impar, Synendotendipes lepidus) are very rare, found in less than 5 localities in Hungary. New data are given to the Hungarian distribution of the Glyptotendipes caulicola, which had a taxonomically uncleared status until now

Kétszárnyúak (Diptera) minőségi és mennyiségi előfordulási viszonyai egy alföldi mocsárban | Qualitative and quantitative characteristics of the distribution of Diptera in a lowland marsh

A vízi és a vizes élőhelyek Diptera-együtteseiről viszonylag kevés ismerettel rendelkezünk. Ez elsősorban az azonosítási problémákra vezethető vissza, mivel a legtöbb kétszárnyúcsalád lárváit nem ismerjük kielégítően, vagy pedig a lárvák morfológiai bélyegek alapján nem, vagy csak nagyon bizonytalanul különíthetők el egymástól. Különösen keveset tudunk az állóvizek növényzete között élő kétszárnyúakról, habár ezek – különösen az árvaszúnyogok – jelentős alkotóelemei a metafitikus élőlényegyütteseknek, már csak magas egyedszámuk miatt is (pl. DANELL és SJÖBERG 1979, 1982; DVOŘAK és BEST 1982; KRECKER 1939; MARKLUND et al. 2001; SOSZKA 1975; VOIGTS 1976). Magyarországon kvantitatív vizsgálataik során ENTZ (1947), ANDRIKOVICS (1973a, 1973b), BÍRÓ és GULYÁS (1974) más makroszkópikus gerinctelenek mellett a különböző vízi- és mocsárinövényzet-típusokban élő kétszárnyúlárvák mennyiségi előfordulási viszonyairól is megállapításokat tettek. Kifejezetten kétszárnyúak ilyen szempontú vizsgálatával eddig csak két munka foglalkozott: FÖLDESI és munkatársai (2003) a katonalegyek, MÓRA és munkatársai (2003) az árvaszúnyogok előfordulási jellegzetességeit elemezték. A Hortobágy Magyarország egyik legkülönlegesebb tájegysége, több víztértípus (pl. mocsár, tömpöly, ér) sajátos, elsősorban erre a területre jellemző szikes változatával. Különlegességük ellenére ezeknek a víztereknek a vízi makroszkópikus gerinctelen faunájáról igen keveset tudunk (CSÁNYI et al. 1996; MAHUNKA 1981, 1983). Különösen igaz ez a megállapítás a vízi Diptera-fajok esetében, amelyekről csak néhány szórványos faunisztikai adat áll rendelkezésünkre (CSÁNYI et al. 1996; DÉVAI et al. 1983; FÖLDESI et al. 2003, KIEFFER 1919; MAHUNKA 1981, 1983; ZILAHI-SEBESS 1944). Tanulmányunk fő célja, hogy mennyiségi mintavétellel végzett vizsgálatsorozatunk eredményei alapján bemutassuk egy hortobágyi szikes jellegű, asztatikus mocsár különböző struktúrájú sásállományaiban élő Diptera-fajok térbeli mennyiségi előfordulási viszonyait és ennek időbeli változásait. | A quantitative investigation was carried out weekly by close-andharvest method in two sedge stands of the marsh Hagymás-lapos with different vegetation structures (Carex riparia and C. disticha dominated stands) near Tiszafüred. A total of 14 547 specimens belonging 14 dipteran families were collected (Limoniidae, Psychodidae, Chaoboridae, Culicidae, Dixidae, Chironomidae, Ceratopogonidae, Cecidomyiidae, Tabanidae, Stratiomyidae, Syrphidae, Sciomyzidae, Ephydridae, Muscidae). The mean number of specimens was highest in spring and shows decreasing tendency till the end of the investigation. The family Chironomidae was the dominant. There was significant difference between the two sedge stands based on the mean number of specimens of Chaoboridae, Culicidae, Dixidae, Ceratopogonidae, Stratiomyidae, Syrphidae and Sciomyzidae. The Dixidae and the Culicidae were significant quantitative characteristic families for the C. riparia stands, and the Ceratopogonidae, the Syrphidae and the Sciomyzidae were the significant characteristic families for the C. disticha stands. The number of specimens was mainly effected by water depth, the distance to the next open water surface and the patch size in the C. riparia stands and by the dry weight of the vegetation, the distance to the next open water surface, the distance from the bank, the distance to a watercourse and the water depth in C. disticha stands

A makrozoobentosz tér- és időbeli változásai a Tisza Tiszamogyorós és Lónya közötti keresztszelvényében | Changes in spatial and temporal distribution of benthic macroinvertebrates at a cross-section of the river Tisza between Tiszamogyorós and Lónya

A vízfolyások változó hidrológiai jellemzői jelentősen befolyásolják a bentikus makroszkópikus gerinctelenek tér- és időbeli elterjedési sajátosságait (BENKE et al. 1984; BUSKENS és MOLLER PILLOT 2000; COFFMAN 1989; COGERINO et al. 1995; MATTHAEI et al. 1997). A térbeli elterjedésben mutatkozó eltérések a vízfolyás egy adott szakaszán belül jelentősebbek lehetnek, mint a vízfolyás teljes hosszában tekintve (DOISY és RABENI 2001; FESL 2002). Az időbeli eloszlási sajátosságokat a hidrológiai tényezők változása mellett az élőhelyek minősége és az élőlények fenológiai sajátosságai is nagy mértékben befolyásolják (BENKE et al. 1984; BOULTON et al. 1992; GRAY 1981; HURYN 1990). A Tisza – Magyarország második legnagyobb folyója – bentikus makroszkópikus gerinctelen állategyütteseivel és ezek összetételének hosszszelvényben való változásával számos munka foglalkozott (FERENCZ 1974a, 1974b; JUHÁSZ et al. 1998; KOVÁCS et al. 2001, 2002; SZÍTÓ 1974, 1978, 1996, 2001, 2002; SZÍTÓ és BOTOS 1989). Az üledéklakó állategyüttes összetételének akár térbeli, akár időbeli változásait egy keresztszelvényben jóval kevésbé vizsgálták (FERENCZ 1974a). Vizsgálatsorozatunk célja az volt, hogy a Tisza egy keresztszelvényében leírjuk az üledéklakó makroszkópikus állategyüttes tér- és időbeli változásait. | In 2003 benthos samples were taken six times (from March to November) at a cross-section of the River Tisza between Tiszamogyorós and Lónya. Three sampling site were assigned within the cross-section based on the water depth and water velocity conditions: (1) at the main flow, (2) at midbed: at the half of the distance between the right and left bank and (3) at close to left bank. The changes in the spatial and temporal distribution of the assemblages of the benthic macroinvertebrates are described. The most diverse assemblages was detected at spring. The chironomids dominated the benthic fauna especially in summer. Our results show the importance of the habitats near the bank for the benthic macroinvertebrates

Szótáralapú névelem-felismerés szóhatárainak javítása gépi tanulási módszerrel

Cikkünkben angol biológiai és magyar nyelv névelemeket felismer rendszert mutatunk be. Megközelítésünk a szótáralapú és a gépi tanuló módszerek elnyeit ötvözi. A szótáralapú névelem-felismerk egy adott adatbázis alapján jelölik a szövegbeli elfordulásokat, így a névelemek elfordulásaihoz hozzárendelhetek azok egyedi azonosítói. Az illesztett névelemek határainak korrekcióját, valamint a hibásan illesztett kifejezések kiszrését a feltételes véletlen mezk módszerén alapuló statisztikai rendszerrel végeztük el. Módszerünk összehasonlítva más megközelítésekkel a magyar tulajdonnevek felismerésében közel azonos, a biológiai névelemek felismerésében pedig jobb eredményt ért el, mint a klasszikus névelem-felismer módszerek

Az árvaszúnyogegyüttes jellemzése a Tisza keresztszelvényében különböző gyűjtési módszerek összehasonlításával | Characterization of the Chironomid assemblage at a crosssection of the river Tisza comparing different sampling methods

Az árvaszúnyogok jelentős szerepet töltenek be a vízfolyások élőlényegyütteseiben, ezért vizsgálatuk mindig a hidrobiológiai kutatások fontos részét képezte. Leggyakrabban ezekben a vizsgálatokban lárvákat használtak fel, ugyanakkor a család sajátosságai, főként a fajok azonosításával kapcsolatos nehézségek rendkívül kritikussá tették felhasználásukat az eredmények értékelésében. Az árvaszúnyog-bábbőrök gyűjtése kiválóan alkalmas és széles körben alkalmazott módszer a vízfolyások árvaszúnyog-együtteseinek jellemzésére, a tér- és időbeli, illetve minőségi és mennyiségi előfordulási viszonyok leírására (CASAS és VILCHEZ-QUERO 1989; COFFMAN 1973; GARCIA és LAVILLE 2000, 2001; RUSE és DAVISON 2000; WILSON 1977, 1989). Alkalmasságuk egyrészt abból adódik, hogy gyűjtésük a lárvákénál jóval könnyebb (WILSON 1980), másrészt sokkal több faj azonosítható bábbőr alapján (RUSE 1995). Az is bizonyítást nyert, hogy megfelelő gyűjtési stratégiával az árvaszúnyog-együttes hasonlóképpen írható le (FRANQUET és PONT 1996) mind a bábbőrök, mind a lárvák, mind pedig az imágók felmérése alapján. A bábbőrök gyűjtésének módszere nehezen hasonlítható össze más módszerekkel, mivel ez a vízfolyás egészét jellemzi, beleértve azokat a habitatokat is, ahonnan a lárvák gyűjtése nehéz, vagy egyáltalán nem is lehetséges (RUSE és WILSON 1984). Egy másik probléma, hogy nehéz lehatárolni azt a távolságot, amelyből a bábbőrök érkeznek a gyűjtés helyére. A bábbőrök kb. 1–3 napig úszhatnak a víz felszínén, de többnyire fennakadnak valamilyen akadályon (pl. köveken, faágakon), vagy pedig a víz örvénylése miatt süllyednek el hamarabb (RUSE 1995). Az általuk megtett távolság így kisvízfolyásokban 50–500 m (WILSON és BRIGHT 1973), nagyobb folyókon ennél több, de ritkán haladja meg a néhány kilométert (RUSE és WILSON 1984). A víz felszínén sodródó uszadék különleges élőhelyet jelent a vízi élőlények számára. Az uszadékban élő állatközösségeket eddig kevesen vizsgálták (STUR et al. 2000), pedig ezek gyűjtése fontos kiegészítő információkat szolgáltathat egy folyó élővilágáról (PRINGLE és RAMÍREZ 1998). Vizsgálatainkat a Felső-Tisza magyarországi szakaszának egyik keresztszelvényében végeztük. Dolgozatunkban azt elemezzük, hogy az árvaszúnyogegyüttesek jellemzésében mennyire eltérő eredményeket kapunk a lárvák, illetve a bábbőrök gyűjtésével. A mennyiségi adatok nehéz összehasonlíthatósága miatt elsősorban a fajkészletben tapasztalható eltéréseket vizsgáltuk az üledékből és az uszadékból gyűjtött lárvák és a bábbőrök esetében. | Different types of samples were investigated based on chironomid collections at a cross-section of the River Tisza between Tiszamogyorós and Lónya. Three types of samples were compared by their species composition: larval samples collected from the sediment, larval samples collected from the floating litter and drifting pupal exuvial samples. The cluster-analysis and the multidimensional scaling shows similar results, the species composition of the exuvial samples differed from the larval samples which were similar. The species were classified to groups based on their preference for biocoenotic regions. Discriminant analysis based on the ratio of these groups shows the correctness of the original three types of samples. The different types of samples can give different information on the chironomid assemblages. Our results shows that the collection of the pupal exuviae is more useful to explore the total fauna of a river section