144 research outputs found
Examination of Layer Thicknesses of a Model Produced by Fused Filament Extrusion
Nowadays additive manufacturing continues to gain more and more space in industrial technology. In particular, FDM (fused deposition modelling) machines have become easily available to the public. Quality of parts is impacted by several factors. In this study we investigate layer thicknesses of a prototype manufactured from PLA, and we pay special attention to the thickness of sequentially deposited layers
Szálkisajtolással készült munkadarab anyagréteg-vastagságának vizsgálata
Napjainkban a 3D nyomtatás egyre nagyobb teret hĂłdĂt. A kereskedelmi forgalomban egyre könnyebben elĂ©rhetĹ‘k az FDM (fused deposition modelling) technolĂłgiát alkalmazĂł nyomtatĂłk. Az elkĂ©szĂĽlt munkadarab minĹ‘sĂ©gĂ©t több tĂ©nyezĹ‘ is meghatározza. Jelen tanulmányban PLA anyagbĂłl kĂ©szĂĽlt testeket felĂ©pĂtĹ‘ rĂ©tegek vastagságát vizsgáljuk
Kutatási Ă©s alkalmazási tapasztalatok az additĂv gyártásban
Az additĂv gyártási technolĂłgia intenzĂv fejlĹ‘dĂ©se Ăşjabb Ă©s Ăşjabb lehetĹ‘sĂ©geket nyit a tudományos kutatásban Ă©s a műszaki alkalmazásokban egyaránt. FejlĹ‘dĂ©si potenciált Ă©s kihĂvást egyszerre jelent a technolĂłgia sokszĂnűsĂ©ge, komplexitása Ă©s a technolĂłgiai paramĂ©tereknek az előállĂtott anyag szerkezetĂ©vel valĂł szoros összefĂĽggĂ©se. Munkám során lehetĹ‘sĂ©gem volt több tĂpusĂş additĂv gyártĂł berendezĂ©sen vizsgálatokat vĂ©gezni. ElsĹ‘sorban a mĂ©retpontosság Ă©s alakhelyessĂ©g, valamint a technolĂłgiai paramĂ©terek Ă©s az anyag szerkezetĂ©nek összefĂĽggĂ©seire vonatkozĂł vizsgálatokat vĂ©geztem. A dolgozatban Ă©rdekes ipari alkalmazások bemutatására is sor kerĂĽl
Surface Hardness Modification of Selective Laser Melted Ti6Al4V Parts by Sliding Friction Diamond Burnishing
Selective laser melting (SLM) is a frequently used additive manufacturing technology for creating metallic, especially Ti6Al4V parts. After the production by SLM usually postprocessing is necessary for several reasons. Here the sliding friction diamond burnishing is applied as postprocessing procedure.In this paper an experimental study of surface hardness improvement of selective laser melted Ti6Al4V ELI cylindrical parts is demonstrated. The surface is modified by sliding friction diamond burnishing as postprocessing machining. The design of experiment method was applied to investigate effect of five factors (two SLM and three machining parameters) on surface hardness modification.It is shown that both SLM and postprocessing factors makes significant effect to the surface hardness improvement, most important ones are laser power, laser scan speed during manufacturing, and the burnishing force as factor of postprocessing. Empirical formulas are fit to measurement data, and visualized by surface plots. Relationship between factors and the surface hardness improvement is strongly nonlinear. In the investigated parameter window burnishing force has always positive effect to surface hardness improvement.Electron microscopic investigations show that change in surface hardness can be related to four main morphological changes: compression of the surface by plastic deformation of protrusions, attenuation of valleys, formation of inner cavities and creation of small protrusions by diamond tool. This paper is an extended paper of a conference paper published in the proceedings book of the XXXI. International Welding Conference (Kecskemét, Hungary)
A duális kĂ©pzĂ©s bevezetĂ©sĂ©nek elsĹ‘ tapasztalatai a NyĂregyházi FĹ‘iskolán
A felsĹ‘oktatás műszaki Ă©s más gyakorlatigĂ©nyes terĂĽletein rĂ©gĂłta megfogalmazott igĂ©ny a versenyszfĂ©rában hatĂ©konyan alkalmazhatĂł, piackĂ©pes kĂ©pzĂ©s megvalĂłsĂtása. A nemzetközi tapasztalatok szerint ennek egyik alkalmas eszköze a duális kĂ©pzĂ©s. A NyĂregyházi FĹ‘iskolán csaknem egyĂ©ves elĹ‘kĂ©szĂtĹ‘ munkát követĹ‘en 2015 szeptemberĂ©ben indult el a duális kĂ©pzĂ©s a gĂ©pĂ©szmĂ©rnök szakon. Ez a folyamat Ă©rintette többek között a FĹ‘iskola kĂ©pzĂ©si szerkezetĂ©t, a felvĂ©teli rendszert, a kĂ©pzĂ©s egyes tartalmi Ă©s formai rĂ©szeit, jelentĹ‘sen átformálta a vállalati partnerekkel kialakult kapcsolatrendszert, komoly változást hozott a tĂ©rsĂ©g közĂ©piskoláival kiĂ©pĂtett egyĂĽttműködĂ©sekben. A duális kĂ©pzĂ©s bevezetĂ©sĂ©nek jelentĹ‘s szerepe volt abban, hogy intĂ©zmĂ©nyĂĽnk 2016 januárjátĂłl egyetemkĂ©nt folytathatja a munkáját. Itt bemutatjuk a duális kĂ©pzĂ©s bevezetĂ©se során megszerzett legfontosabb tapasztalatainkat
SzimuláciĂłs alkalmazások a NyĂregyházi Egyetem műszaki kĂ©pzĂ©seiben
A termĂ©szettudományos Ă©s a műszaki szimuláciĂłs mĂłdszerek alkalmazásának elterjedĂ©se a kutatásban Ă©s a gazdasági Ă©letben termĂ©szetes mĂłdon maga után vonta az iskolarendszernek azt a válaszát, hogy e mĂłdszerek Ă©s az azokhoz kapcsolĂłdĂł szoftveres alkalmazások megjelennek az oktatásban. A kĂ©pzĂ©s cĂ©ljátĂłl fĂĽggĹ‘en szĂĽksĂ©ges bemutatni az elmĂ©leti alapismereteket Ă©s a gyakorlati alkalmazásokat. KĂĽlönösen Ă©rdekes kĂ©rdĂ©sek vetĹ‘dnek fel a mĂ©rnöki alapkĂ©pzĂ©sben Ă©s a mĂ©rnöktanár kĂ©pzĂ©sben. PĂ©ldákat mutatunk be a NyĂregyházi Egyetem oktatási gyakorlatábĂłl. HipotĂ©zisĂĽnk szerint jelenleg a közĂ©piskolákban Ă©s a felsĹ‘oktatási intĂ©zmĂ©nyekben szoftver formájában olyan oktatási potenciál fekszik, amelyet a jelenleginĂ©l lĂ©nyegesen sokoldalĂşbban, intenzĂvebben ki lehet használni
Pilóta nélküli repülőgép szárny-törzs átmenetének optimalizálása végeselem módszerrel
Egy fejlesztĂ©s alatt állĂł, ultrakönnyű (UL) pilĂłta nĂ©lkĂĽli repĂĽlĹ‘gĂ©p (UAV) legoptimálisabb szárny-törzs átmenetĂ©nek kialakĂtására vonatkozĂł modellszámĂtásokat vĂ©geztem el Ansys szimuláciĂłs program segĂtsĂ©gĂ©vel. EredmĂ©nyeim alapján javaslatot tettem a repĂĽlĹ‘gĂ©p szárny-törzs átmenetĂ©nek kialakĂtására. Az általam elkĂ©szĂtett CAD alapĂş elektronikus geometriai modellek segĂtsĂ©gĂ©vel elĹ‘kĂ©szĂtettem a tesztelĂ©s elsĹ‘ fázisához szĂĽksĂ©ges modellek 3D nyomtatással valĂł gyártását
Ultrakönnyű repülőgép szárny aerodinamikai vizsgálata
Napjainkban egyre több ultrakönnyű sportrepĂĽlĹ‘gĂ©p kĂ©szĂĽl, mivel az Ă©pĂtĂ©s folyamata, dokumentálása Ă©s a lĂ©gijármű vezetĂ©se viszonylag könnyűnek mondhatĂł. A cikk ezen Ă©pĂtĂ©si folyamat műszaki meg-valĂłsĂtását Ă©s dokumentálását mutatja be. A számĂtások elvĂ©gzĂ©se lehetsĂ©ges klasszikus, papĂr alapĂş, összetett Ă©s meglehetĹ‘sen bonyolult számĂtásokkal. A technika fejlĹ‘dĂ©sĂ©vel lehetĹ‘sĂ©g nyĂlik e számĂtások leegyszerűsĂtĂ©sĂ©re, melynek alapja a vĂ©geselem mĂłdszer Ă©s az aerodinamikai szimuláciĂł. A meg-felelĹ‘en kialakĂtott vĂ©geselem hálĂłnak, valamint az ideális peremfeltĂ©teleknek Ă©s szimuláciĂłs input-output beállĂtásoknak köszönhetĹ‘en a klasszikus Ă©s modern számĂtások összehasonlĂthatĂłk, a pontos eredmĂ©nyhez vezetĹ‘ Ăşt idĹ‘ben jelentĹ‘sen megrövidĂĽl
- …