69 research outputs found
Miért olvadnak a jégsapkák?
Napjainkban a közvélemény a globális éghajlatváltozás – elterjedtebb, de pontatlan nevén a globális
felmelegedĂ©s – jeleit szinte kizárĂłlag a Föld felszĂni átlaghĹ‘mĂ©rsĂ©kletĂ©nek emelkedĂ©sĂ©ben keresi. A
földi átlaghőmérséklet az elmúlt 150 év alatt kb. 0,6 °C-ot emelkedett az 1961 és 1990 közötti időszak,
az éghajlati alapskála átlagértékéhez képest. Ez talán nem tűnik jelentősnek ahhoz, hogy bárkiben
is aggodalmat keltsen – van azonban a Földnek olyan régiója, ahol az eddig bekövetkezett változások,
köztük a hőmérséklet emelkedése az átlagnál lényegesen jelentősebbek
A glikémiás index in vivo meghatározási lehetőségei
A glikĂ©miás index (GI) bevezetĂ©sĂ©vel lehetĹ‘sĂ©g nyĂlt az Ă©lelmiszerek Ăşjfajta csoportosĂtására, amelynek alapja fizikai tulajdonságaik, illetve kĂ©miai összetĂ©telĂĽk helyett az emberi szervezetben elĹ‘idĂ©zett biolĂłgiai válasz. A GI könnyen definiálhatĂł, Ă©rtelmezhetĹ‘; meghatározása azonban számos problĂ©mával jár. BecslĂ©sĂ©hez gyakran in vivo, humán kĂsĂ©rletekre van szĂĽksĂ©g, amelyek nehĂ©zsĂ©geket rejtenek magukban. A mĂ©rendĹ‘ vĂ©rglĂĽkĂłz koncentráciĂłját ugyanis számos tĂ©nyezĹ‘ befolyásolja. Az önkĂ©ntesek szempontjábĂłl fontos tĂ©nyezĹ‘k: a vĂ©rvĂ©tel mĂłdja, az alany egĂ©szsĂ©gi állapota, Ă©tkezĂ©si szokásai valamint az egyĂ©nek közötti termĂ©szetes biolĂłgiai variabilitás. Emellett az Ă©lelmiszeripar feldolgozĂł műveleteinek hatásával is számolni kell. Az in vivo GI meghatározását az emlĂtett tĂ©nyezĹ‘k figyelembe vĂ©telĂ©vel, szigorĂş szabályokat betartva kell vĂ©grehajtani. Jelen dolgozat tárgya az egyes meghatározĂł faktorok Ă©s a nemzetközileg elfogadott in vivo GI mĂłdszer leĂrása. The introduction of glycaemic index (GI) provides us to range products not only according to their physical and chemical properties but their effects in the human body (biological response). The principle and definition of GI is very simple, nevertheless its prediction gives a big problem to nutritionists and food technologists. In vivo (human) studies are generally used to determine the GI of a novel food, however, the in vivo tests have several disadvantages and difficulties. The measured blood glucose is namely dependent on several factors. The blood sampling, the health state and nutritional habits of subjects as well as the natural variability among volunteers play important role. Moreover also the effects of food processing have to be taken into account. The determination of the in vivo GI thus needs strict regulation and control. The aim of present study is to describe the influencing factors and to demonstrate the standardized and worldwide accepted in vivo GI method
A baj nem jár egyedül – hőhullámok és levegőszennyezettség
Az elmúlt két évtized tapasztalatai alapján az éghajlatváltozás
napjainkban is érzékelhető megnyilvánulása az időjárási
szélsőségek, ezen belül a hőhullámok számának és időtartamának
jelentős mértékű növekedése. Az emberi szervezetet önmagában is
erĹ‘sen megterhelĹ‘ tartĂłs hĹ‘sĂ©g rendszerint rendkĂvĂĽl rossz
levegőminőséggel párosul: az ilyenkor jellemző meteorológiai
paramĂ©terek kedveznek a fotokĂ©miai (máskĂ©nt Los Angeles-tĂpusĂş)
szmog kialakulásának. A nagy területekre kiterjedő, szinte
kivĂ©dhetetlen szmog összetevĹ‘i egĂ©szsĂ©gkárosĂtĂł hatásuk rĂ©vĂ©n
sĂşlyosbĂtják a hĹ‘sĂ©g által okozott panaszokat, Ă©s felelĹ‘ssĂ© tehetĹ‘k az
ilyenkor nagy számban bekövetkező többlet-halálesetek egy részéért
is. Mivel a jövĹ‘ben nagy valĂłszĂnűsĂ©ggel a hĹ‘hullámok további
erĹ‘södĂ©sĂ©re számĂthatunk, nem árt, ha tisztában vagyunk annak
társult veszélyeivel is
A glikémiás index fogalma és in vitro meghatározási lehetőségei
A glikĂ©miás index (GI) bevezetĂ©sĂ©vel lehetĹ‘sĂ©g nyĂlt az Ă©lelmiszerek Ăşjfajta csoportosĂtására, amelynek alapja fizikai tulajdonságaik, illetve kĂ©miai összetĂ©telĂĽk helyett az emberi szervezetben elĹ‘idĂ©zett biolĂłgiai válasz. A GI könnyen definiálhatĂł, Ă©rtelmezhetĹ‘, meghatározása azonban számos problĂ©mával jár. BecslĂ©sĂ©hez gyakran in vivo, humán kĂsĂ©rletekre van szĂĽksĂ©g, erre azonban sokszor nincs lehetĹ‘sĂ©g, illetve megfelelĹ‘ apparátus. Az in vitro mĂ©rĂ©sek fejlesztĂ©se ezĂ©rt rendkĂvĂĽli jelentĹ‘sĂ©ggel bĂr. ElmondhatĂł azonban, hogy az in vitro mĂ©rĂ©sek tekintetĂ©ben jelenleg nincs általánosan elfogadott, minden termĂ©k esetĂ©n jĂłl használhatĂł mĂłdszer. Az eljárások nem egysĂ©gesek, a minta elĹ‘kĂ©szĂtĂ©stĹ‘l az eredmĂ©nyek kiĂ©rtĂ©kelĂ©sĂ©ig az egyes lĂ©pĂ©sek eltĂ©rĹ‘ek lehetnek. A cĂ©l tehát egy olyan standardizált Ă©s nemzetközileg elfogadott eljárás kidolgozása, mely helyettesĂteni kĂ©pes az in vivo kĂsĂ©rleteket, ugyanakkor jĂłl alkalmazhatĂł a legtöbb Ă©lelmiszer esetĂ©ben. Jelen tanulmányban az in vitro mĂłdszerek összefoglalását tĂ©ztĂĽk ki cĂ©lul, azok pontos leĂrását Ă©s a közöttĂĽk meglĂ©vĂĄ kĂĽlönbsĂ©gek feltárását, bemutatását. The introduction of glycaemic index (GI) provides us to range products not only according to their physical and chemical properties but their effects in the human body (biological response). The principle and definition of GI is very simple, nevertheless its prediction gives a big problem to nutritionists and food technologists. In vivo (human) studies are generally used to determine the GI of a novel food, however, the in vivo tests have several disadvantages (human subjects, blood sampling, special safety requirements, higher cost). Therefore the development of in vitro methods plays an extremely important role. The recently used in vitro methods are very various and they can be different on several ways thus the value of the predicted GI is quite diverse. The main goal is to develop a standardized, generally accepted method which can replace the human studies moreover gives reliable results on GI. The aim of this study is to summarize and describe in vitro GI methods focusing on their methodological differences
FĂĽstbe ment bolygĂł
A könyv Ăşjszerű felfogásban, tĂ©mánkĂ©nt rendszerbe foglalt WikipĂ©dia-szerű Ă©s terjedelmű szĂłcikkek formájában, kĂ©pleteket Ă©s bonyolult ábrákat mellĹ‘zve, közĂ©rthetĹ‘ formában mutatja be az emberi tevĂ©kenysĂ©g levegĹ‘környezetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos alapvetĹ‘ fogalmakat – pĂ©ldául szmog, Ăłzonlyuk, savas esĹ‘, globális felmelegedĂ©s. A könyv elsĹ‘dleges cĂ©lja a szemlĂ©letformálás, annak tudatosĂtása, hogy napjainkban az emberi tevĂ©kenysĂ©gek összessĂ©ge igenis kĂ©pes ijesztĹ‘ változásokat elĹ‘idĂ©zni olyan hatalmas termĂ©szeti rendszerben is, mint a lĂ©gkör. Ennek megĂ©rtĂ©se nĂ©lkĂĽl aligha lehet remĂ©ny arra, hogy az emberisĂ©g a termĂ©szethez fűzĹ‘dĹ‘ viszonya saját Ă©rdekĂ©ben mielĹ‘bb megváltozzon
Szerves aeroszol képződése felhőfolyamokban = Formation of organic aerosol in cloud processes
Kutatásaink során bizonyĂtottuk, hogy a felhĹ‘vĂzben a biomassza Ă©getĂ©s során kibocsátott vegyĂĽletekbĹ‘l polimerizáciĂłval fĂ©nyt elnyelĹ‘ humuszszerű anyag keletkezik. Vizsgáltuk ennek a folyamatnak a mechanizmusát, időállandĂłját Ă©s a keletkezett anyag kĂ©miai tulajdonságait is. Ezzel párhuzamosan a biomassza Ă©getĂ©sbĹ‘l származĂł aeroszolban megfigyelt, gömb alakĂş szerves rĂ©szecskĂ©k keletkezĂ©si mechanizmusát is valĂłszĂnűsĂtettĂĽk, amit összefĂĽggĂ©sbe hoztunk a fenti kĂ©miai reakciĂłval. E rĂ©szecskĂ©k abszorpciĂłs tulajdonságait kĂsĂ©rletileg is vizsgáltuk, Ă©s megállapĂtottuk, hogy a biomassza Ă©getĂ©sbĹ‘l származĂł aeroszolban a sugárzáselnyelĂ©s számottevĹ‘ hányadáért felelĹ‘s lehet. Kutatásaink során rĂ©szben nemzetközi egyĂĽttműködĂ©sben bizonyĂtottuk, hogy a termĂ©szetben a legnagyobb mennyisĂ©gben kibocsátott illĂ©kony szerves vegyĂĽletbĹ‘l, az izoprĂ©nbĹ‘l közvetve lehetsĂ©ges felhĹ‘folyamatokban aeroszol kĂ©pzĹ‘dĂ©s. A folyamat lĂ©gköri jelentĹ‘sĂ©gĂ©t egy egyszerűsĂtett lĂ©gköri modell segĂtsĂ©gĂ©vel vizsgáltuk, Ă©s megállapĂtottuk, hogy globális lĂ©ptĂ©kben jelentĹ‘s. A beszámolási idĹ‘szakban a pályázat tĂ©máját is Ă©rintĹ‘ monográfiát Ărtam Carbonaceous Aerosol cĂmmel, ami 2004-ben a Springer kiadĂłnál jelent meg. A könyv kĂĽlön alfejezetet szentel a felhĹ‘folyamatok lehetsĂ©ges szerepĂ©nek a másodlagos szerves aeroszol kĂ©pzĹ‘dĂ©sĂ©ben, ami a tudományterĂĽlet legĂşjabb eredmĂ©nyeit, nem kis rĂ©szben saját eredmĂ©nyeinket foglalja össze. | In our study it has been proved that volatile compounds released by biomass burning can polymerize into humic-like substances (HULIS) in cloud water. The mechanism and kinetics of these reactions, as well as the properties of the products have also been studied. It has been hypothesized that tar ball particles observed in biomass smoke may also be produced in such reactions. It has been found that these particles account for a significant fraction of absorption of shortwave radiation in biomass smoke. In another study, isoprene has been established as a possible precursor of secondary aerosol formation in cloud processes, and a model study has revealed that it is globally significant. My monograph titled Carbonaceous Aerosol was published in 2004 by Springer. In this book a separate sub-chapter is devoted to the role of cloud processes in secondary organic aerosol formation, partly based on the results of our recent studies in this field
A Mixolab technika alkalmazási lehetőségei = The applicability of the Mixolab technique
A Mixolab kĂ©szĂĽlĂ©k az utĂłbbi Ă©vekben kifejlesztett, komplex reolĂłgiai mĂłdszer, mely kĂĽlönösen alkalmas gabonák, lisztek Ă©s egyĂ©b Ă©lelmiszeripari anyagok minĹ‘sĂ©gĂ©nek elemzĂ©sĂ©re. Más reolĂłgiai mĂłdszerekkel összevetve nagy elĹ‘nye, hogy egyszeri teszt során ad informáciĂłt a keverĂ©s (dagasztás) Ă©s hĹ‘kezelĂ©s egyĂĽttes hatásárĂłl. A kĂ©szĂĽlĂ©k kĂ©t ellentĂ©tes, speciális alakĂş keverĹ‘karral tĂ©sztát kĂ©pez a mintábĂłl Ă©s a meghatározott mennyisĂ©gű vĂzbĹ‘l Ă©s regisztrálja a karok között kĂ©pzĹ‘dĹ‘ tĂ©sztában valĂłs idĹ‘ben fellĂ©pĹ‘ forgatĂłnyomatĂ©kot (Nm). A hĹ‘mĂ©rsĂ©klet program, keverĂ©si sebessĂ©g változtathatĂł, ennek egy standardizált változata az ICC 173-as mĂłdszer. Ez a mĂłdszer egy rövid, állandĂł hĹ‘mĂ©rsĂ©kletű Ă©s keverĂ©si sebessĂ©gű szakaszt követĹ‘en egy fűtĂ©si/hűtĂ©si ciklusbĂłl áll. A keverĂ©s a mechanikai munkát, a hĹ‘terhelĂ©s a sĂĽtĂ©st modellezi, Ăgy prediktálhatĂł a vĂ©gtermĂ©k minĹ‘sĂ©ge is. A pĂ©ldák a Mixolab kĂ©szĂĽlĂ©k számos alkalmazási lehetĹ‘sĂ©gei közĂĽl mutatnak be nĂ©hányat, melyekben a rezisztens kemĂ©nyĂtĹ‘ adagolás Ă©s tojáspor jelenlĂ©tĂ©nek hatása kimutathatĂł, továbbá a kĂĽlönbözĹ‘ tĂpusĂş bĂşzalisztek a jellegzetes szakaszok alapján elkĂĽlönĂthetĹ‘ek. The Mixolab apparatus that has been developed recently is a complex rheological method which is designed for quality analysis of cereals and flours. Compared to other rheological methods, one important advantage of Mixolab is that it provides information about the effects of both mixing (kneading) and heat treatment in a simple test. For the assays, flour and water are placed into the Mixolab bowl. Mixolab measures the torque (expressed in Nm) produced by the passage of the dough between the two kneading arms in real time. The temperature program and the mixing speed can be modified in multiple scales: one is the standard ICC No. 173 Method. The protocol consists of a heating/cooling cycle after a certain mixing time at constant mixing speed. The mixing models the mechanical stress while the heat load models the baking thus the final quality of the product can be predicted. The Mixolab has several applications; our examples show only a few of them: e.g. the addition of resistant starch and the presence of whole egg powder can be determined. Additionally, the different types of wheat flour can be distinguished analyzing the characteristic phases of the Mixolab curve
- …