Sustainability Indicators in Industrial Robotic Systems

Nowadays, the application of industrial robots in manufacturing is widespread to automatize tedious and repeatable precision-sensitive processes. Modern robotic cells compete with the human workforce and specialized industrial machines in general efficiency. Additionally, robotic cells can be typically reprogrammed for different tasks, thus providing flexible applications, especially compared to more traditional methods. Advanced autonomous and intelligent capabilities are widespread in modern robotic systems, supplying quantitative factors like higher availability, fault tolerance, precision, and system flexibility. Robotic systems typically work measurably more efficiently regarding resource usage, electrical power, and waste than other industrial production line systems. New intelligent and interconnected methods (e.g., cooperative robotics, big data analysis, cyber-physical systems) contribute further to the operation efficiency. Recently, sustainability has become a significant question in robotics: modern technical society faces problems such as decreasing availability of natural resources, workforce scarcity, and environmental challenges. This work focuses on industrial robotic systems as a primary pillar for sustainability efforts in numerous production sectors, such as metallurgy, assembly lines, and construction. This paper aims to review and analyze possible sustainability indicators of the industrial applications of robotics. Based on the analysis, the paper presents a manufacturing process model with industrial robots that considers sustainability indicators. This model highlights the relationship between industrial robotization and sustainability from a quantitative and qualitative perspective. The model indicates that energy efficiency and data interconnectivity play a crucial role in the sustainability of industrial processes. The aim of the model is to help identify indicators playing a role in the sustainability of industrial robot-based manufacturing lifecycle and maintenance

A vezetői megbízással rendelkező szociális szolgáltatást nyújtó személyek vezetőképzésének koncepciója a Semmelweis Egyetemen

A szociális ágazat átalakított továbbképzési rendszerében 2018-ban kötelező elemként megjelent a vezetőképzés. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elsőként a Semmelweis Egyetemet jelölte ki a képzés megszervezésére. A képzési program négy jól körülhatárolható tanegységből áll, ezeket moduloknak nevezzük. Jelen tanulmányban arra teszünk kísérletet, hogy a szélesebb szakmai közvéleménnyel is megismertessük azokat az elképzeléseket, víziókat, amelyek mentén a program tartalma kialakult. Az említett négy modul koncepciójának, tartalmi elemeinek és a kezdeti időszak tapasztalatainak ismertetésére a képzés vezető oktatóit kértük fel, akik az alábbiakat különálló alfejezetekben mutatják be, nem csupán azok számára, akik a jövőben a Semmelweis Egyetem hallgatói lesznek, hanem valamennyi érdeklődő szociális ágazatban dolgozó szakembernek

A vezetői megbízással rendelkező szociális szolgáltatást nyújtó személyek vezetőképzésének koncepciója a Semmelweis Egyetemen

In 2018 as a compulsory element an executive training program was introduced to the social education and training system. Semmelweis University was appointed by the Ministry of Human Capacities to realize and carry out the executive training program consisting of four units, called and later referred as modules. This paper aims to introduce the ideas and visions along which the content of the program has been developed to the wider professional audience. To cover all the information and crucial aspects the main stakeholders of the training were asked to present the concepts, content elements and experiences of the four modules, in separate sub-chapters

A Cross-Sectional Study on the Quality of Life in Migraine and Medication Overuse Headache in a Hungarian Sample: Understanding the Effect of Headache Characteristics

Háttér és célkitûzés – Általános és betegségspecifikus életminőség-kérdőívet használó vizsgálatok eredményei alapján mind migrénben, mind fájdalomcsillapító-túlfogyasztáshoz társuló fejfájásban (FTTF) szenvedő betegek esetében alacsonyabb életminôség-értékeket mértek a kontrollrésztvevőkhöz hasonlítva. Vizsgálatunk célja egyrészt a migrénben és FTTF-ben szenvedő betegek életminőségének, valamint a fejfájás-karakterisztika (fejfájós évek száma, auratünetek, triptánhasználat, fejfájássúlyosság és fejfájás-gyakoriság) életminőségre gyakorolt hatásának vizsgálata volt. Módszerek – Keresztmetszeti vizsgálatunkban 334 beteg vett részt (248 beteg fejfájás-ambulanciánkról, valamint 86 beteg hirdetés útján). A résztvevők életminőségének értékeléséhez az Átfogó Fejfájással Kapcsolatos Életminőség kérdőívet (CHQQ) használtuk. Adataink normáleloszlást mutattak, így χ2-próba mellett parametrikus teszte ket alkalmaztunk (például független mintás t-próba), a szignifikanciaszintet p < 0,05-ban határoztuk meg. A nem, életkor, beválogatási kritériumok, fejfájástípus, valamint fejfájás-karakterisztika (auratünetek megléte, fejfájós évek száma, fejfájás súlyossága, fejfájás gyakorisága, triptánhasználat) életminőségre gyakorolt hatásának vizsgálatához lineáris regressziós modelleket használtunk mind a három CHQQ-alskála és az összpontszám tekintetében is. Az utóbbi esetében az I. típusú hiba elkerülésének érdekében a szignifikanciaszintet p<=0,0125 (0,05/4) értékben határoztuk meg. Eredmények – A fejfájástípust önmagában vizsgálva az FTTF-ben szenvedő betegek a szociális alskála kivételével szignifikánsan alacsonyabb CHQQ-értékeket értek el, mint a migrénes betegek. A többi változó bevonásával elvégzett regressziós elemzések alapján a triptánhasználat mutatott fordított összefüggést az összes CHQQ-alskálaértékkel (p < 0,0125). A vizsgált fejfájás-karakterisztikák közül a fejfájás súlyossága mutatott szignifikáns kapcsolatot az alacsonyabb fizikaialskála-értékekkel (p = 0,001), valamint az alacsonyabb CHQQ-összpontszámmal (p = 0,002). Következtetés – Eredményeink azt mutatják, hogy a fejfájás-karakterisztika (és nem a fejfájás típusa önmagában) összefüggést mutat a fejfájós betegek alacsonyabb életminôségével. Az életminőség-változást előidézô faktorok meghatározása fontos a különböző betegpopulációk adekvát kezelésének, valamint az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével és az egészségügyi költségekkel kapcsolatos népegészségügyi intézkedéseknek a megtervezése érdekében

Simulated Medical Ultrasound Trainers A Review of Solutions and Applications

Ultrasound is one of the most widely employed real-time diagnostic imaging modaity in modern medicine. To use it efficiently, and to correctly interpret the images, the medical staff needs to acquire sophisticated skills. In this article, a review is provided on the devices and methods of modern ultrasonography training employing high-end information technology tools. It spans from the most critical moments, examination, to image-based training methods. Hardware and software based solutions are introduced along their current limitations. A comprehensive overview is provided about the most popular ultrasound simulators based on a common set of criteria, including their basic features, simulation methods, training concept and the supported scanning protocols. The principles of simulation methods and techniques are also discussed in details along with the challenges of the field