A méhüreg anatómiai rendellenességei habituális vetélőkben

Absztrakt Bevezetés: A habituális vetélés a nők 1%-át érintő rendellenesség, amelynek hátterében genetikai, endokrin, méhűri anatómiai, immunológiai, mikrobiológiai és hematológiai, valamint andrológiai zavarok mutathatók ki mint kockázati tényezők, de az esetek felében ismeretlen ok miatt alakul ki. Célkitűzés: A habituális vetélés kockázati tényezőinek kutatása során a szerzők arra a kérdésre kerestek választ, vajon a magyar lakosságban milyen gyakran fordul elő a méhüreget érintő anatómiai rendellenesség. Módszer: Retrospektív módon dolgozták fel 152 habituális vetélő adatait. Az esetleges méhűri eltérés tisztázására 132 betegben vagy diagnosztikus hiszteroszkópia, vagy a méhüreg 3 dimenziós ultrahangvizsgálata, 16 esetben hysterosalpingographia, 4 esetben hysterosalpingo-sonographia történt. Eredmények: Megállapították, hogy a habituális vetélők 15,8%-ában méhűri rendellenesség mutatható ki. A rendellenességek közül septum uteri 6,5%-ban, endometriumpolypus 2,6%-ban, uterus arcuatus 2%-ban, uterus bicornis 2%-ban, submucosus myomagöb 1,3%-ban és méhűri synechiák 1,3%-ban fordultak elő. Következtetések: A szerzők megfigyelése arra utal, hogy habituális vetélésben szenvedő nőkben a méhüreg morfológiai rendellenessége gyakori. Ilyen esetekben javasolt a méhüreg anatómiai vizsgálata. Orv. Hetil., 2015, 156(27), 1081–1084

Connatalis fertőzések gyakorlati vonatkozásai – megelőzés, diagnosztika és kezelés [Practical aspects of connatal infections - prevention, diagnostics and therapy]

A főbb connatalis fertőzések klinikumának ismerete több orvosi szakterület képviselőjének érdeklődésére számot tarthat, elsősorban a megelőzés, illetve a felvilágosító munka kapcsán. Közleményünkben röviden ismertetjük a mindennapi szülészeti gyakorlatban gyakrabban előforduló connatalis infekciók megelőzési lehetőségeit, amelyeknek újszülött-gyógyászati és epidemiológiai szempontból is kiemelt jelentőségük van. Véleményünk szerint a napjainkban egyre szaporodó jogi esetek különösen aktuálissá teszik a téma gyakorlati szempontú tárgyalását

Az első magyarországi humán papillomavírus központ tapasztalatai (2007–2011) [Results of the first human papilloma virus center in Hungary (2007-2011)]

A humán papillomavírus (HPV) a XXI. század leggyakoribb nemi úton terjedő kórokozója. A daganatkeltő (onkogén) HPV-típusokkal történő fertőzés tehető felelőssé a méhnyakrákok 99,7%-ának kialakulásáért. A megelőzésben döntő szerepe van a szűrésnek, amely a méhnyakrák előfordulását és halálozását bizonyítottan csökkentheti. Jelenleg 16 női HPV-centrum működik országszerte, amelyekben egységes irányelvek alapján végeznek szűréseket, tanácsadást és gondozást. Az első központot 2007 márciusában jelen közlemény szerzői hozták létre Budapesten, a Semmelweis Egyetem II. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. Betegek és módszerek: A szerzők 1155 páciensnél végeztek HPV-tipizálást, a vírus DNS-ének PCR-módszerrel való kimutatásával. Vizsgálták, hogy ebben a nem válogatott népességben milyen arányban mutatható ki a HPV-vel való fertőzöttség, milyen a különböző genotípusok, illetve a magas kockázatú (onkogén) típusok aránya, milyenek a fenti mutatók korcsoportokra vetítve, valamint milyen arányban mutatható ki egyidejűleg citológiai eltérés. A szerzők a központban elvégzett szűrések adatait összehasonlították a fejlett országokban talált eredményekkel, és választ kerestek arra, vajon magasabb-e a vírussal való fertőzöttség aránya a hazai népességben. Eredmények: A páciensek 55,5%-ában volt kimutatható a vírus valamelyik típusa, 38,5%-ában az onkogén típusok egyike. A HPV-vel való fertőzöttség aránya a 15 és 25 év közötti korosztályban volt a legmagasabb (62,9%). A magas kockázatú típusok között a 16-os volt a leggyakoribb, 19,5%-os aránnyal. A magas kockázatú vírussal való fertőzöttség mellett 32,1%-ban fordult elő egyidejű citológiai eltérés, s ezek több mint kétharmadában (70,6%) több magas kockázatú típus egyidejű jelenlétét igazolták. A citológiai eltéréssel járó esetekben 32%-ban volt kimutatható a 16-os típus. Következtetések: A szerzők által vizsgált, nem válogatott népesség fertőzöttségének aránya meghaladja a nemzetközi adatokat. Figyelemre méltó a legfiatalabb korosztály magas fertőzöttségi aránya, valamint a több onkogén típussal való egyidejű fertőzöttséggel járó magasabb kockázat. A 16-os és a 18-as típus magas daganatkeltő képessége szembetűnő az általunk vizsgált csoportban, de nem elhanyagolható az 51-es és a 31-es típus szerepe sem

Claudin-1 as a Biomarker of Cervical Cytology and Histology.

Several immunochemistry tests are used for triaging human papilloma virus (HPV) and cytology positive cases in cervical cancer screening and as an adjunct test to diagnose cervical cancer. Claudin-1 (CLDN1) protein is a major component of the tight junction, shown to have altered expression in cervical cancer. In this study, value of CLDN1 was analysed as a screening and triage immunochemistry test compared to cytology and HPV testing. A population of 352 women attending colposcopic referral visits resulting in cervical conisation and a second population of 150 women attending routine gynaecological visits with negative cervical cytology were enrolled in a multi-centre clinical study in Hungary. Cytology and HPV (Genoid Full Spectrum HPV Amplification and Detection System) testing were carried out along with immunocytochemistry for CLDN1, and as a reference, using CINtec p16 Cytology Kit. Three different evaluation protocols were used which assessed immunostaining characteristics with or without cytological readings. High correlation observable between p16INK4a and CLDN1 established CLDN1 as a competing marker in cervical cancer. Concordance of CLDN1 immunostaining of cervical intraepithelial neoplasia 2 and above (CIN2+) positives was 84.0 % (73.8-89.3); concordance of CIN2+ negatives was 69.0 % (59.6-75.8). In conclusion, CLDN1 has similar diagnostic potential as p16INK4a, our results established it as a histological and cytological biomarker with the potential to improve the clinical performance of cervical cytology and histology

Szelektiv chromopertubatio hiszteroszkópos kürtkatéterezés útján [Selective chromopertubation via hysteroscopic tubal cannulation]

Tubal infertility and particularly, proximal tubal occlusion (15-25%) is gaining increasing attention among experts of reproductive medicine. In case of bilateral tubal occlusion in vitro fertilization is indicated, since the expected pregnancy rate is the same as can be expected from macrosurgical procedures. Despite the fact that better and better results are being obtained by sophisticated assisted reproduction techniques, in vitro fertilization procedures that are performed unnecessarily or not indicated objectively can result in serious consequences for the patients as well as for health insurance. Therefore, there is no question that refining procedures used for evaluating the tubal patency is extremely important in order to reduce physical and psychological burden on the patients, as well as from the viewpoint of cost-effectiveness. We demonstrate an optional protocol which can be performed as a one-step evaluation and recommend a diagnostic method to assure tubal patency. The procedure is easy to perform by diagnostic hysteroscopy, and according to our experience, the examination is highly accurate

Dual-Stained Cervical Cytology and Histology with Claudin-1 and Ki67

Several biomarkers are in use to improve the sensitivity and specificity of cervical cancer screening. Previously, increased expression of tight junction protein claudin-1 (CLDN1) was detected in premalignant and malignant cervical lesions and applied for cytology screening. To improve the specificity, a double immunoreaction with CLDN1/Ki67 was developed in the recent study. Parallel p16/Ki67 (CINtec(R) PLUS) and CLDN1/Ki67 dual-stained cytology and histology were performed and compared. p16/Ki67 immunoreaction showed positivity in 317 out of 1596 smears with negativity in 1072 and unacceptable reactions in 207 samples. CLDN1/Ki67 dual staining was positive in 200 of 1358 samples, negative in 962, whereas 196 smears could not be evaluated due to technical reasons. Considering the high-grade squamous intraepithelial lesion cytology as gold standard, sensitivity of CLDN1/Ki67 reaction was 76%, specificity was 85.67%, while for p16/Ki67 sensitivity was 74% and specificity was 81.38%. Comparison of CLDN1/Ki67 and p16/Ki67 dual stainings showed the results of the two tests not to be significantly different. Analysing histological slides from 63 cases, the results of the two tests agreed perfectly. As conclusion the sensitivity and specificity proved to be similar using p16/Ki67 and CLDN1/Ki67 double immunoreactions both on LBC samples and on histological slides