Potenciális geotópok azonosítása térinformatikai módszerekkel

Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt a geoturizmus és az ehhez kapcsolódó szabadidős tevékenységek iránti igény. A földtudományok népszerűsítésének kézzelfogható elemei azok az élettelen természeti objektumok, amelyek valamilyen földtudományos, vagy akár kulturális, történelmi jelentőséggel bírnak. Ezeket geotópoknak, geohelyszíneknek nevezzük. A geotópok legtöbb esetben olyan földtani kibukkanások, amelyeket a geoturizmus eszköztárával (infrastrukturális fejlesztések, geooktatás) ruházhatunk fel a tudományos információ egyszerű, hétköznapi emberek számára is érthető átadására. Földtani túratérkép szerkesztésekor az elsődleges feladat, hogy azonosítsuk ezeket az objektumokat. E folyamat során különböző alapanyagokat használtunk: geológiai és topográfiai térképeket, a világhálón megosztott Google-fotókat és a földtani alapszelvénylistát. Az előállt adathalmazt GIS-módszerek segítségével szűrtük, osztályoztuk. Munkánk célja a Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark Csopak környéki részéről készült nagy méretarányú földtani túratérképen bemutatható geotópok keresése volt. Az eredmény, valamint az elkészült térképmű hatékonyan szolgálja a földtudományos örökségvédelem ügyét, felhívva a látogatók figyelmét a jelentős földtani értéket képviselő képződményekre

Amino acid recognition by fine tuning the association constants: Tailored naphthalimides in pillar[5]arene-based indicator displacement assays

Three aminonaphthalimide derivatives were synthesized bearing different anchoring groups in their 4-position in order to adjust the supramolecular interactions with carboxylato-pillar[5]arene (WP5), an anionic, water-soluble host. The modification of the anchor groups resulted in varying association constants embracing three orders of magnitude (Ka from ∼103 to ∼106) in buffered water. Since the fluorophore responded significantly to the electronic environment, large fluorescence quenching was observed with the anionic WP5 host. The naphthalimide indicator-WP5 supramolecular assemblies were used to detect arginine and lysine with complete selectivity over other non-basic α-amino acids by turn-on fluorescence. The same assemblies proved to be highly sensitive fluorescence displacement assays for the detection of cadaverin

Optical spectroscopic studies on the complexation of stilbazolium dyes with a water soluble pillar[5]arene

The host-guest interactions of a water soluble carboxylato-pillar[5]arene (WPA5) and three stilbazolium dyes (containing 9-anthryl, 1-pyrenyl and 4-dimethylaminophenyl groups) were studied by UV-Vis and fluorescence spectroscopy giving a detailed description of the spectral changes. A different spectroscopic response was observed in each case, with the most significant result of 28-fold fluorescence enhancement and intense color change in the case of 4-dimethylaminostyryl-N-methylpyridinium iodide (DAST, G3). In addition, a FID (fluorescence indicator displacement) system comprised of WPA5 and G3 was shown to detect paraquat by turn-off fluorescence in aqueous solution

KÖRNYEZETI JÖVŐKUTATÁS: MAGYARORSZÁG 2050

A magyarországi természeti és környezeti állapot változása számos kihívást tartogat számunkra a következő évtizedekben. Annak érdekében, hogy proaktívan tudjunk e változásokkal számolni és rájuk reagálni, lényeges, hogy a megfelelő kutatási potenciál és tudás rendelkezésre álljon számunkra ezen problémák kezelésére. A múlt ismerete mellett (Mihók et al., 2017) a jövő lehetséges változásainak feltérképezése segít abban, hogy célzott kutatások indításával hatékonyabban fel tudjunk készülni az előttünk álló kihívásokra. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont (MTA ÖK) kezdeményezésére a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központjával való együttműködésben 2016-ban indult a Környezeti jövőkutatás: Magyarország 2050 című program, melynek tárgya azon lehetséges veszélyek és lehetőségek feltérképezése, amelyek alapvetően befolyásolhatják Magyarország környezeti állapotát, a hazai biológiai sokféleség és ökoszisztéma szolgáltatások védelmét 2050-ig. A projekt célja, hogy ezen lehetőségek és veszélyek feltárásával javaslatot tegyen olyan kutatási irányokra, témakörökre, amelyek hatékonyan és célzottan segíthetik a természetmegőrzést a következő évtizedekben, valamint hogy további szakmai és közéleti diskurzust generáljon. A kutatócsoportban kooperatívan működött együtt – többek között – ökológus, humán egészségügyi és jövőkutató szakember. További széles látókörű hazai szakértők és jövőkutatók közreműködésével összegyűjtött és értékelt jövőelgondolások alapján a kutatócsoport ökológiai szempontú lehetséges és kutatható témaköröket fogalmazott meg. A metodológiai megfontolások rövid áttekintése után jelen cikk a Magyarországon 2050-re előre tekintő lehetséges és kutatandó komplex ökológiai és humán egészségügyi összefüggéseket mutatja be, azzal a szándékkal, hogy egyrészt további szakmai diskurzust generáljon, illetve a jövővel való szisztematikus foglalkozás jelentőségét hangsúlyozza a szakmai közösség számára, másrészt, hogy tudományos alapozást biztosítson a döntéshozók számára a jövőbeli környezeti változásokhoz kapcsolódó döntéshozatal folyamatában