Understanding Parental Attitudes toward Vaccination: Comparative Assessment of a New Tool and Its Trial on a Representative Sample in Hungary

Background: Last year’s epidemic experience proved that measurement of vaccine hesitancy is undeniably important. Existing methods for measuring this propensity are still either too specific, concerning a single vaccine, or only describe the general attitude towards vaccination. When a specific, but previously unknown infection and vaccine (such as SARS-CoV2) appear, these limitations are meaningful. Methods: Based on a method used to identify social prejudice, we created a new tool to assess vaccine hesitancy assessment and to study parental attitudes toward existing and non-existing (‘Piresian’) vaccines. After validating it with traditional tools for the measurement of vaccine hesitancy, we used the new tool for the demographic characterisation of different vaccine hesitant parent groups in Hungary. The data collected in 2017 on 430 parents, sorted by type of settlement and by geographic region, are representative of Hungarian households with children aged 0 to 18 years. Results: Our results show that attitudes towards a non-existing (‘Piresian’) vaccine have strong correlations with those towards existing vaccines (p < 0.001). No gender differences in vaccine hesitancy were found using either method. Notably, rejection was significantly higher among parents with low educational levels. Conclusion: The Piresian measurement of vaccine hesitancy offers a simple way to detect vaccine-hesitant groups, reliably quantitating vaccine hesitancy as measured for real vaccinations

Új kérdőív a szülői egészségműveltség mérésére

Absztrakt Bevezetés: Régóta ismert, hogy a szülők egészségügyi műveltsége fontos tényezője a gyermekek egészségének. Világszerte sokféle megközelítésből vizsgálták az egészségműveltséget, Magyarországon azonban eddig nem történt kísérlet sem a definiálására, sem a mérésére. Célkitűzés: A szerzők célja volt, hogy definiálják a szülői egészségműveltséget, és létrehozzanak egy kérdőívet, amelynek segítségével a szülői egészségműveltség pontosan felmérhető. Módszer: Szülők, védőnők és gyermekgyógyászok bevonásával állították össze a szülői egészségműveltség témaköreit, és meghatározták, hogy ezeknek milyen dimenziói vannak. Ezek és a szakirodalomból ismert tesztek alapján állították össze a felmérésére szolgáló kérdőívet. Eredmények: A szülői egészségműveltség négyféle dimenziója: az ismeretek, a funkcionális tudás, a magabiztosság és a motiváció. A létrehozott kérdőív a négy dimenziót nyolc témakörön keresztül vizsgálja. Következtetések: Létrejött a szülői egészségműveltség első, kulturálisan adaptált, magyar nyelvű definíciója és ennek mérését segítő kérdőív. Alkalmazása segítséget nyújthat mind az alapellátás, mind az egészségnevelés hatékonyságának növelésében. Pontosan vizsgálhatóvá válhat a szülők egészségügyi műveltségének és a gyermek egészségi állapotának kapcsolata. Orv. Hetil., 2015, 156(42), 1715–1718

A termékenység megőrzése céljából gyermekkorban végzett petefészekszövet-fagyasztás első hazai esete

A gyermek onkohematológiai ellátás fejlődésével, a javuló gyógyulási eredményekkel előtérbe kerültek a betegek hosszú távú életminőségében szerepet játszó tényezők. Bizonyos, az onkohematológiában használt kezelések gonadotoxikus hatásúak, károsíthatják a fertilitást, emiatt nemzetközi szinten a termékenységmegőrző eljárások egyre nagyobb teret hódítanak. Magyarországon ezek az eljárások gyermekek számára jelenleg csak részben érhetők el. Az egyik ilyen fontos termékenységmegőrző eljárás a petefészekszövet-fagyasztás és az ezt követő autotranszplantáció. Közleményünkben bemutatjuk a Semmelweis Egyetem II. Gyermekgyógyászati Klinikája, valamint Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája közti együttműködés keretében történt petefészekszövet-fagyasztást, mely az első prepubertáskorban alkalmazott hazai eset. A II. Gyermekgyógyászati Klinikán recidív lymphomatoid granulomatosis miatt kezelt, csontvelő-transzplantációra felterjesztett gyermek a kezelése során tervezetten olyan kemoterápiás kondicionáló kezelésben részesül, mely magas kockázattal petefészek-elégtelenséghez, következményes meddőséghez vezethet. Emiatt a család kérését figyelembe véve, a gonadotoxikus kezelést megelőzően, az onkoteam és a szakmai grémium a termékenység megőrzése céljából történő petefészekszövet-fagyasztás (ovarium-krioprezerváció) mellett döntött. A szükséges engedélyek birtokában 2021 decemberében a Gyermekgyógyászati Klinikán a gyermek jobb oldali petefészkét laparoszkópos úton eltávolítottuk, és a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Asszisztált Reprodukciós Osztályára szállítottuk, ahol előkészítést követően a szövetmintákat mélyfagyasztottuk hosszú távú tárolás és későbbi autotranszplantáció céljából. Az onkohematológia fejlődésével növekszik az igény a fertilitásmegőrző eljárások iránt. Ezek egy része Magyarországon a felnőtt lakosság számára elérhető, de gyermekkorú betegeknél ilyen beavatkozásokra rutinszerűen még nincs lehetőség. A cikkben bemutatott, egyedi engedélyeztetéssel elvégzett eljárás jelenleg ma Magyarországon gyermekek esetében úttörőnek számít. A szerzők célja a jövőben egy olyan onkofertilitási hálózat létrehozása, mely a későbbiekben alapul szolgálhat a hasonló esetek minél gördülékenyebb ellátásához

Cushing-szindrómát okozó gyermekkori mellékvesekéreg-adenoma

A gyermekkorban kialakuló Cushing-szindróma ritka betegség, a leggyakrabban exogén szteroidadás következményeként jelentkezik. A daganatos betegségek közül a hypophysis kortikotropint szekretáló adenomája, illetve a mel- lékvesekéreg-tumorok okoznak a leggyakrabban Cushing-szindrómát. Jelen tanulmányunkban egy Cushing-szindró- mával diagnosztizált fiú esetét mutatjuk be. Az endokrinológiai kivizsgálás adrenokortikotropin (ACTH)-independens hypercortisolismust támasztott alá. A hasi MRI-felvételen egy éles határral rendelkező, 3,5 cm nagyságú terime ábrázolódott a jobb mellékvese-régióban. A tumort parciális mellékvese-eltávolítás során távolították el. A szövettani elemzés mellékvesekéreg-adenomát igazolt. A gyermek klinikailag és laborértékei alapján gyógyultnak tekinthető. A Cushing-szindrómával kezelt betegek hosszú távú nyomon követése szükséges, melynek során szükség szerint biztosítani kell a glükokortikoidok és az egyéb szteroidhormonok megfelelő pótlását, a kialakult szövődmények kezelését, és adott esetben időben fel kell ismerni a Cushing-szindróma késői relapsusát is

Influenza elleni védőoltás: mi szól mellette és ellene? Háziorvosok és a lakosság nézetei

Bevezetés: A magyar felnőtt lakosság heterogén attitűdje folytán az influenza elleni átoltottság elmarad az nemzetközi ajánlásoktól. A háziorvosok meggyőző potenciálja jelentős, ezért fontos szerepük van a felnőtt lakosság oltással kapcsolatos döntéseinek befolyásolásában. Célkitűzés: Az influenza elleni oltásra vonatkozó támogató és akadályozó tényezők azonosítása felnőtt háziorvosok és a teljes lakosság és körében. Módszer: 1000 fő, a teljes felnőtt lakosságra reprezentatív alany, valamint 317 fő, felnőtt- és vegyes praxisban dolgozó háziorvosokra reprezentatív orvos megkérdezése önkitöltős online kérdőív segítségével. Eredmények: Az influenza elleni oltás lehetősége 93%-ban ismert a lakosság számára, 30% a leginkább a háziorvos tanácsát követné ebben a kérdésben. A háziorvosok jelentősen túlbecsülik az ellátott lakosság átoltottságát. Az oltást nem tervezők leggyakoribb indokai: nem tartják veszélyesnek az influenzát, bíznak a saját immunrendszerükben, tartanak az oltás mellékhatásaitól. Megbeszélés: Elenyésző az influenza elleni oltás lehetőségét mereven elutasítók aránya. A többség relatív indokok alapján tartja kevésbé fontosnak ezt a lehetőséget. A háziorvos hiteles szereplő a lakosság jelentős része számára. Következtetés: A háziorvos szerepe kulcsfontosságú a lakosság átoltottságának növelésében

Hátrányban vannak-e azok az utódok, akik malignus heredaganat miatt kezelt apától születtek?

Kutatásunk célja annak a kérdésnek a megválaszolása volt, hogy műtét után citosztatikumokkal és/vagy sugárral kezelt heredaganatos apáknak a kezelés után fogant gyermekei között a populációs átlagnál gyakrabban fordul-e elő koraszülés, újszülöttkori patológiás állapot, fejlődési rendellenesség, valamint daganatos elváltozás. Harminc olyan családot vontunk be a vizsgálatba, ahol az édesapa malignus heredaganat miatt kezelésben részesült. Ötvenkét terhességből 10 végződött abortusszal vagy halvaszüléssel. A kihordott 42 terhességből 3 volt ikerszülés, így összesen 45 gyermeket vizsgáltunk. Részletes anamnézist vettünk fel, fizikális vizsgálatot, laboratóriumi- és immunológiai vizsgálatokat, csontkor-meghatározást, EKG-t, hasi ultrahang-, és citogenetikai vizsgálatokat végeztünk. A gyermekek átlagéletkora 5,8 év, a fiúlány arány 1,5:1 volt. Két gyermek születési súlya nem érte el a 2500 grammot. Enyhe újszülöttkori patológiás történést (fertőzés, átmeneti légzészavar) 2/45 esetben észleltünk. Major fejlődési rendellenességet nem találtunk, 3 esetben enyhe malformáció fordult elő. Az ultrahangvizsgálat két fejlődési rendellenességet tárt fel (pyelon duplex, pyelectasia). A gyermekek citogenetikai vizsgálata minden esetben normális kariotípust igazolt. Spontán kromoszómatörékenységet nem találtunk. 6/45 gyermeknél mitomycinnel fokozott törékenység volt indukálható, de ez nem érte el a szignifikancia szintjét. Egy gyermeket retinoblastoma miatt kezelnek és egy 2,3 éves fiú a jobb szem kötőhártyáján kialakult jóindulatú tumor miatt áll szemészeti gondozás alatt. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a heretumor kezelése után fogant 52 terhességből az intrauterin veszteség némileg nagyobb a vártnál, de ez nem szignifikáns. A megszületett utódok között major fejlődési rendellenesség, kóros szomato-mentális fejlődés, kromoszómaaberráció, fokozott kromoszómatörékenység és daganatos betegség gyakoribb előfordulására vizsgálataink alapján nem kell számítani, de ennek igazolására további családok vizsgálata és az utódok hosszabb követése szükséges

A hepatitis C-vírus szűrésének és kezelésének 10 éves tapasztalata a börtönökben

Bevezetés és célkitűzés: Az Európai Unióban a hepatitis C-vírussal (HCV) fertőzött betegek kétharmada nem tud a fertőzöttségéről. A WHO célja 2030-ra az új krónikus hepatitises esetek számának 90%-os csökkentése. A börtönök- ben a HCV-fertőzöttek aránya a lakosságénak a tízszeresét is elérheti. A cikk a magyar büntetés-végrehajtási intéze- tekben 2007 és 2017 között zajlott HCV-szűrő vizsgálat eredményeinek összefoglalása. Módszer: Az önkéntes alapú anti-HCV-szűrő vizsgálatot követően a pozitív eseteknél HCV-PCR- és -genotípus-meg- határozás történt. A betegek írásos beleegyezése után kezdődött el az interferonalapú kezelés, mely a hepatológusok irányításával és a büntetés-végrehajtási intézetek egészségügyi személyzetének együttműködésével történt. Eredmények: A magyar börtönök 84%-ában folyik HCV-szűrő program és -kezelés. Összesen 25 384 betegnél történt meg ezen időszak alatt az anti-HCV-szűrő vizsgálat. A betegek 6,6%-ában anti-HCV-pozitivitást és 3,8%-ában HCV- PCR-pozitivitást találtunk. A HCV-PCR-pozitív betegek 55,2%-ában kezdődött el a kezelés. Teljes időtartamú volt a kezelés 143 betegnél, idő előtt fejeződött be 162 betegnél (42,6%), míg 75 betegnél nem ismert a kezelés időtartama. A rendelkezésre álló, a kezelés vége utáni 24. heti eredmény alapján a tartós terápiás válasz 88% volt. Megbeszélés: A büntetés-végrehajtási intézetekben folyó HCV-szűrő és -kezelési program egy jól működő rendszer. A sikeres kezelésben nagy szerepe van a betegek felvilágosításának, a hepatológus kollégák és a börtönök egészségügyi dolgozói közötti együttműködésnek. Következtetés: Eredményeink azt mutatják, hogy a „test and treat” gyakorlat a HCV mikroeliminációjának kivitelezhető módja a börtönökben