Hátrányban vannak-e azok az utódok, akik malignus heredaganat miatt kezelt apától születtek?

Abstract

Kutatásunk célja annak a kérdésnek a megválaszolása volt, hogy műtét után citosztatikumokkal és/vagy sugárral kezelt heredaganatos apáknak a kezelés után fogant gyermekei között a populációs átlagnál gyakrabban fordul-e elő koraszülés, újszülöttkori patológiás állapot, fejlődési rendellenesség, valamint daganatos elváltozás. Harminc olyan családot vontunk be a vizsgálatba, ahol az édesapa malignus heredaganat miatt kezelésben részesült. Ötvenkét terhességből 10 végződött abortusszal vagy halvaszüléssel. A kihordott 42 terhességből 3 volt ikerszülés, így összesen 45 gyermeket vizsgáltunk. Részletes anamnézist vettünk fel, fizikális vizsgálatot, laboratóriumi- és immunológiai vizsgálatokat, csontkor-meghatározást, EKG-t, hasi ultrahang-, és citogenetikai vizsgálatokat végeztünk. A gyermekek átlagéletkora 5,8 év, a fiúlány arány 1,5:1 volt. Két gyermek születési súlya nem érte el a 2500 grammot. Enyhe újszülöttkori patológiás történést (fertőzés, átmeneti légzészavar) 2/45 esetben észleltünk. Major fejlődési rendellenességet nem találtunk, 3 esetben enyhe malformáció fordult elő. Az ultrahangvizsgálat két fejlődési rendellenességet tárt fel (pyelon duplex, pyelectasia). A gyermekek citogenetikai vizsgálata minden esetben normális kariotípust igazolt. Spontán kromoszómatörékenységet nem találtunk. 6/45 gyermeknél mitomycinnel fokozott törékenység volt indukálható, de ez nem érte el a szignifikancia szintjét. Egy gyermeket retinoblastoma miatt kezelnek és egy 2,3 éves fiú a jobb szem kötőhártyáján kialakult jóindulatú tumor miatt áll szemészeti gondozás alatt. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a heretumor kezelése után fogant 52 terhességből az intrauterin veszteség némileg nagyobb a vártnál, de ez nem szignifikáns. A megszületett utódok között major fejlődési rendellenesség, kóros szomato-mentális fejlődés, kromoszómaaberráció, fokozott kromoszómatörékenység és daganatos betegség gyakoribb előfordulására vizsgálataink alapján nem kell számítani, de ennek igazolására további családok vizsgálata és az utódok hosszabb követése szükséges