Chemical composition of the plants of loess steppes in Hungary

The first two stages of the successional series on loess (Agropyro-Kocliietum, Salvio-Festucetum rupicolae) differ from each other in their Holistic composition, the total element content of their soils and plant species as well as their water demand. Chrysopogon gryllus, a characteristic species of the loess steppe, belongs to the calciotroph physiotype according to the Ca/K ratio in its leaves. The leaves of this species contain relatively high concentrations of Ca and Mg and a low concentration of N. The high C/N ratio in the leaves and roots of Chrysopogon gryllus should indicate that the mineralization dynamics is slowed down in the stands dominated by this species. Barbula cordata, a moss species of the Salvio-Festucetum rupicolae community, accumulates very high amounts of heavy metals from its surroundings. In the Agropyro-Kochietum community, Bromus species accumulated the highest amounts of heavy metals in their leaves

Sixty-one macrofungi species new to Hungary in Őrség National Park

In this paper, an annotated checklist of macrofungi from Őrség National Park, West Hungary, is provided. A total of 726 macrofungi taxa representing 214 genera, 84 classes and 2 phyla (Asco- and Basidiomycota) were revealed. Sixty-one macrofungi species were new to the mycobiota of Hungary. Sporocarps were collected three times (in May, August and September–October) between 2009 and 2010 in 35 (40 m × 40 m) forest stands with different tree species compositions. Preferred tree species compositions and substrata of registered macrofungi are also listed

Synthesis and characterization of titanium dioxide based ternary nanocomposites for photocatalytic hydrogen production

Titanium dioxide based photocatalysts of different graphene oxide (GO) and silver nanoparticle (AgNP) content were prepared and tested in catalytic methanol reformation reaction. Aqueous suspensions of the composite solids obtained by heterocoagulation of alkaline exfoliated GO suspension and slightly acidic TiO2 suspension showed enhanced sedimentation rate at pH = 6.5- 7, when they contained less than 2 wt% graphene oxide. This enables easier catalyst recovery but the suspension needs to be stirred strongly during the catalytic run in order to achieve homogeneous light distribution within the reaction vessel. The catalytic runs were performed in 6 V/V% methanol/water mixture using 500 mg/L catalyst under UV-illumination. The activity of pure titanium dioxide (Degussa P25) continuously increases and reaches a saturation plateau after 150 min with an activity of 0.12 mmol H2/(h×gcat). Incorporation of GO into the titanium dioxide matrix by heterocoagulation method results in aggregated suspensions exhibiting an enhancement of the hydrogen evolution rate to the saturation value of 0.17 mmol H2/(h×gcat). Deposition of different amounts of AgNPs of different sizes onto the surface of titanium dioxide resulted in an even higher photocatalytic activity, reaching 0.25-0.29 mmol H2/(h×gcat). The combination of AgNP’s and GO platelets to obtain ternary TiO2 based catalysts has not shown any further increase of hydrogen generation rate

A 2022-ben kirobbant orosz-ukrán háború történeti és geopolitikai hátterének orosz megközelítése

Míg a tanulmány I. része3 a mai Ukrajna határain belül lezajlott történelmi eseményeket törekedett bemutatni, a II. rész az orosz állam történelmi megalapozottságú önazonosság-képét mutatja be, mely a Kijevi Russzal kapcsolatos történelmi-kulturális-vallási kötődésen alapul, miközben hatóköre egészen Bizánc örökségének felvetéséig tekint. A szerzők lényegében bemutatják a háborúval kapcsolatos orosz és az azt befolyásoló történelmi narratívát. Vizsgálják, hogy az ezredforduló utáni orosz politikában hogyan artikulálták ezt a történelmi örökséget, illetve ennek alapján milyen földrajzi irányultsága van az orosz hatalmi törekvéseknek, azaz mely területeket tekintik megvédendő érdekszférának, és erről hogyan fogalmaznak védelmi dokumentumaikban. A cikksorozat következő, III. részében bemutatják az Ukrajnára és környezetére vonatkozó geopolitikai és geostratégiai jellemzőket

A független ukrán állam kialakulása és az orosz-ukrán háborúk történeti háttere

A 2022-es orosz invázió Ukrajna ellen a legnagyobb hagyományos katonai konfliktus Európában a második világháború óta. A cikksorozat áttekinti az ukrán állam történetét, az orosz-ukrán viszony történelmi alakulását, háborúikat, és részletesen ismerteti a 2022. évi háború eseményeit. A földrajzi és etnikai viszonyok, a gazdasági és hadiipari háttér elemi vizsgálata mellett kitér a két állam haderejének ismertetésére és az alkalmazott haditechnikai eszközökre is. A jelenlegi háború során olyan új harceljárások is feltűnnek, mint a kiberhadviselés és a felfegyverzett UAV-k (UAV: Unmanned Aerial Vehicle, magyarul: pilótanélküli repülőeszköz) bevetése, de átértékelődik a városharc is

A 2022-ben kezdődött orosz-ukrán háború klasszikus geopolitikai, geostratégiai háttere a hadviselő felek szempontjából

Ukrajna államiságát – mint minden államét – jelentékeny mértékben meghatározzák az állam geopolitikai és geostratégiai viszonyai. Jelen cikkben a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán háború hátterét és okait a szerzők a geopolitika és geostratégia klasszikus modelljeinek és megközelítési módjainak alkalmazásával végezték el a háborúban közvetlenül résztvevő felek, illetve az európai térség szempontjából. A cikk elsősorban az ezen háborúval kapcsolatos ukrán és orosz föld- rajzi indíttatású érdekeket vizsgálja. Az USA, az EU, Kína, a Közel- Kelet és Közép-Ázsia viszonya a kérdéskörhöz a következő cikkben kerül bemutatásra