Redox homeostasis vizsgálata máj- és vesetranszplantáció során = Investigation of redox homeostasis in liver and renal transplant recipients

A szerzők a szabadgyök-reakciók dinamikáját vizsgálják a transzplantált betegekben. A szervtranszplantáció előtt álló betegek szervezetében a kóros metabolizmus következtében szabadgyök-felszaporodás figyelhető meg, ezért antioxidáns-kapacitásuk csökken. Amennyiben a beültetett szerv megfelelően működik, a homeostasis szabadgyök-antioxidáns egyensúlya helyreáll. A korai posztoperatív időszakban kialakuló szövődmények (akut rejectio, infekció, akut tubularis necrosis, cholestasis) következtében a szabadgyök-reakciók száma szaporodik. A szerzők részletezik, hogy melyek azok a szabadgyök-folyamatokban részt vevő mediátorok (interleukin-6, C-reaktív protein, szérumamiloid-A, neopterin) és enzimek (dipeptidil-aminopeptidáz, glutation-S-transzferáz, mieloperoxidáz), amelyek változását érdemes vizsgálni a perioperatív szakban, mert jelzi a szabad gyökök felszaporodását. E paraméterek korai posztoperatív monitorozása alkalmas az akut rejectio előjelzésére, az antirejectiós terápia effektivitásának nyomon követésére. A legtöbb, általunk vizsgált paraméter mennyisége szignifikánsan növekszik akut rejectióban és infekcióban a kontrollhoz képest. Az immunrendszer aktiválódását igazolják, de differenciáldiagnózis felállítására nem alkalmasak. Ezek közül kivétel az interleukin-6 szintje, mert infekcióban szignifikánsan nagyobb értéket mértünk, mint akut rejectióban. A veseszövet-károsodás mértékének meghatározását vizeletenzim-meghatározással a beültetendő graftfunkció előjelzésére használtuk. A reaktív oxigén intermedierek károsító hatását a kóros mennyiségben felszabaduló máj- és vizeletenzimek (dipeptidil-aminopeptidáz, glutation-S-transzferáz) is alátámasztják. Megfelelő tesztek kiválasztásával monitorozni lehet a transzplantált betegek műtét utáni szabad gyökös státuszát, illetve antioxidáns szerek adagolásával csökkenteni és ellenőrizni lehet a reaktív oxigén-intermedierek kontrollálatlan felszaporodását. | The time course of free radical reactions is evaluated by the authors. Within pretransplant patients as of their poorly functioning metabolism free radical overproduction may be observed, hence their antioxidant capacity decreases. When the graft is functioning well, the free radical-antioxidant balance of homeostasis is retreaved. During the early postoperative period, when symptoms (acute rejection, infection, acute tubular necrosis, cholestasis) appear, free radical reactions increase. The authors demonstrate, this is strengthened by the fact that the mediator [interleukin-6 (IL-6), C-reactive protein, serumamyloid-A], and enzyme levels that take part in the free radical processes rise. The monitoring of these parameters during the early postoperative period is a good early indicator for acute rejection and for the effect of therapy. During acute rejection just as during infection most of these parameters increased significantly compared to the healthy control. They show the activation of the immune system but they are not useful for differential diagnosis, with the exception of IL-6 which we measured in larger quantities during bacterial infection but not so in acute rejection. For the prediction of early renal graft function we used urinary enzyme levels (dipeptydil-aminopeptidase, glutation-S-transferase). Tissue damage is followed by enzyme increasing and antioxidant capacity depletion. With choosing of adequate tests, the perioperative redox homeostasis of the transplanted patients can be monitored and with dosing the antioxidants the uncontrolled forming of reactive oxigen metabolites can also be decreased and checked