A COVID-19 járvány nyomán formálódó szemléletváltás elemeinek megjelenése a 2020. évi uniós válságkezelés, valamint a 2020-ban közzétett új uniós iparstratégia dokumentumaiban

This article aims to provide a review about how the shift in economic strategy, partly in the wake of the COVID-19 pandemic, is reflected in the European Union’s new industrial strategy and to examine the elements of this discourse in the EU’s 2020 crisis management. In addition to the analisys of the EU crisis response, we are going tot o analyze the crisis management of Germany and Italy, the two largest industries in the European Union. The significance of the separate examination of these two countries is given by the fact that Koppány’s (2020) calculations of the world model of supply and demand-driven input-output show that the performance of the Hungarian economy is the most sensitive to the turbulence of the German and Italian economies (Koppány [2020]). The study will examine how the European Union and its two largest industrial powers have reacted to the epidemic in 2020 and will try to identify elements of the new trends observed internationally in the wake of the COVID-19 epidemic (appreciation of security of supply and national security, recognition of the importance of domestic production capacities, digitization, sustainability etc.). We will put special emphasys to report and examine the measures aimed at the SMEs, due to their key role in the regionalization and sustainability goals of the EU industrial strategy and economy in general

A magyar haderőfejlesztési stratégia a védelmi képességek Covid–19 pandémiát követő globális felértékelődési trendjének tükrében (2.)

A Covid–19 világjárvány okozta turbulenciák és ellátási zavarok felhívták a figyelmet a biztonság, azon belül is a működés- és ellátásbiztonság, illetve a stratégiai iparágakon belüli önellátás képességének a fontosságára. A járvány nyomán leginkább az egészségipar került előtérbe, az iparági elemzések és a GDP-arányos védelmi kiadások azonban a védelmi ipar felértékelődését is mutatják. A globális védelmi kiadások GDP-hez viszonyított aránya ugyanis egy évek óta tartó csökkenő trendje a 2018. évi mélypont után növekedni kezdett. 2019-ben a változás még csak enyhe, 4 bázispontos, majd 2020-ban, a Covid–19 járvány okozta turbulenciák kibontakozásának évében az emelkedés már mintegy 17 bázispontos volt az előző évhez képest. Ezzel a GDP-arányos védelmi kiadások szintje ismét 2,3% fölé emelkedett, amely 2013 óta a legmagasabb érték. Ebben a fordulatban – a geopolitikai feszültségek mellett – közrejátszhatott az önellátás, a nemzet- és az ellátásbiztonság felértékelődése is a Covid–19 járvány alatt. A 2022-ben eszkalálódó orosz–ukrán konfliktus fényében várhatóan a védelmi képességekre és a védelmi iparra irányuló figyelem továbbra is fennmarad. Magyarországon 1990-et követően – a korábban több innovatív fejlesztést felmutató és mintegy harmincezer embert foglalkoztató – védelmi ipar jelentősen leépült, és a honvédség védelmi képességei is egyre több kérdést vetettek fel. 2010-től azonban szemléletváltás volt tapasztalható a hazai védelmi és gazdaságstratégiában. Magyarország esetében a védelmi képességek fejlesztésének igénye és prioritása már évekkel a Covid–19 járvány előtt megfogalmazódott, majd 2016-tól kezdetét vette a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program

A magyar alpesi sízők és hódeszkázók egészségkárosodásainak összehasonlító statisztikai elemzése | Epidemiological data of Hungarian skiers’ and snowboarders’ medical problems

Absztrakt: Bevezetés és célkitűzés: A magyarok téli sportolási szokásai nagymértékben különböznek a külföldiekétől. Közleményünkben megvizsgáltuk a magyar síelők és hódeszkások sérüléseinek jellemzőit. Módszer: 222, síeléssel és hódeszkázással összefüggő egészségkárosodás került statisztikai elemzésre. Eredmények: A havas sporttal összefüggő egészségkárosodások közül 201 (90,5%) sísérülés, 19 (8,6%) snowboardos sérülés és 2 (0,9%) pályán kívüli síeléssel összefüggő sérülés történt. A sísérülések 55,8%-a az alsó végtagon történt, a térdsérülés 36,8% volt. A snowboardos sérüléseknél a csukló sérülése 31,6% volt. A 222 sérült közül 29 beteget (13%) kellett repatriálni. Következtetés: A felmérésben szereplő egészségkárosodások mindegyike télisport-sérülés volt. Megállapítható, hogy a téli sportot űző magyarok sérülési arányai és az egyes testrészek sérülései nagyjából korrelálnak a nemzetközi irodalomban közölt epidemiológiai adatokkal. A síelők és a hódeszkások csuklósérülései azonban a magyar sportolóknál az irodalmi adatokhoz képest jelentősen emelkedett számot mutattak, míg a fejsérülések aránya kisebb volt, mint a nemzetközi szakirodalomban említett érték. Orv. Hetil., 2017, 158(16), 618–624. | Abstract: Introduction and aim: There are no high mountains or any advantageous circumstances for winter sports in Hungary, yet within the 10 million population there are about half a million people (the exact number is 550,000) who tend to go for skiing or snowboarding abroad. Authors compared the injury statistical data with results described in the international literature in order to develop conclusions about the differences in the injury patterns and frequency between the Hungarian ones’ and those found in countries with plenty of winter sport possibilities. Method: Authors analysed the winter sport injury cases of an insurance company. All the injury happened abroad and the assistance provider of the insurance company has managed the patient treatment and repatriation. Three winter seasons (12 months) data was analysed from the point of view of injuries frequency at different body parts and areas. Due to the fact that only limited information was available a simple statistical method was applied. Results: Of 222 cases 90.5% were ski-related injury and 8.6% were snowboard injury. As for the skiers, the upper limb injuries accounted for 21.9%, the truncal region for 24.4% and the lower limb for 55.8%. Among snowboarders the upper limb injuries accounted for 36.9%, the truncal region for 37% and the lower limb for 26.1%. The most frequent was the knee (36.8%), the wrist (12.4) and the shoulder (11.4) injury. Skier’s thumb injury was only 1.5%. The most common snowboard injury was the wrist trauma (31.6%), the head/neck/face was accounted 15.8% of all the injuries. And the ankle was injured in 10.5% of all the cases. The head/neck and the knee injury often combined with injuries of some other body part. 29 patients (13%) had to be repatriated, the most frequent reason for the repatriation was the injury of the lower limb. Conclusions: The Hungarian sportsmen’s injury patterns do not always follow data described in the international literature, but they correspond to data of countries with similar geographical situation. The injury rate of knee and of the shoulder displays same data, the injury rate of the wrist was more frequent than in the international data, and this is true both for skiers and the snowboarders. The Hungarians’ injury of the truncal region (mainly the head) was more frequent, but on the other hand the general injury rate of other body parts proved to be a lower number. It seems that the frequent use of the protective equipment and the preventive measures applied by the Hungarians are mirrored in the lower injury figures. Orv. Hetil., 2017, 158(16), 618–624

A magyar haderőfejlesztési stratégia a védelmi képességek Covid–19 pandémiát követő globális felértékelődési trendjének tükrében (1.)

A Covid–19 világjárvány okozta turbulenciák és ellátási zavarok felhívták a figyelmet a biztonság, azon belül is a működés- és ellátásbiztonság, illetve a stratégiai iparágakon belüli önellátás képességének a fontosságára. A járvány nyomán leginkább az egészségipar került előtérbe, az iparági elemzések és a GDP-arányos védelmi kiadások azonban a védelmi ipar felértékelődését is mutatják. A globális védelmi kiadások GDP-hez viszonyított arányának évek óta tartó csökkenő trendje a 2018. évi mélypont után növekedni kezdett. 2019-ben a változás még csak enyhe, 4 bázispontos, majd 2020-ban, a Covid–19 járvány okozta turbulenciák kibontakozásának évében az emelkedés már mintegy 17 bázispontos az előző évhez képest. Ezzel a GDP-arányos védelmi kiadások szintje ismét 2,3% fölé emelkedett, amely 2013 óta a legmagasabb érték. Ebben a fordulatban – a geopolitikai feszültségek mellett – közrejátszhatott az önellátás, a nemzet- és az ellátásbiztonság felértékelődése is a Covid–19 járvány alatt. A 2022-ben eszkalálódó orosz–ukrán konfliktus fényében várhatóan a védelmi képességekre és a védelmi iparra irányuló figyelem továbbra is fennmarad. Magyarországon 1990-et követően – a korábban több innovatív fejlesztést felmutató és mintegy harmincezer embert foglalkoztató – védelmi ipar jelentősen leépült, és a honvédség védelmi képességei is egyre több kérdést vetettek fel. 2010-től azonban szemléletváltás volt tapasztalható a hazai védelmi és gazdaságstratégiában. Magyarország esetében a védelmi képességek fejlesztésének igénye és prioritása már évekkel a Covid–19 járvány előtt megfogalmazódott, majd 2016-tól kezdetét vette a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program

A COVID-19 járvány nyomán formálódó szemléletváltás elemeinek megjelenése a 2020. évi uniós válságkezelés, valamint a 2020-ban közzétett új uniós iparstratégia dokumentumaiban

This article aims to provide a review about how the shift in economic strategy, partly in the wake of the COVID-19 pandemic, is reflected in the European Union’s new industrial strategy and to examine the elements of this discourse in the EU’s 2020 crisis management.In addition to the analisys of the EU crisis response, we are going tot o analyze the crisis management of Germany and Italy, the two largest industries in the European Union. The significance of the separate examination of these two countries is given by the fact that Koppány’s (2020) calculations of the world model of supply and demand-driven input-output show that the performance of the Hungarian economy is the most sensitive to the turbulence of the German and Italian economies (Koppány [2020]).The study will examine how the European Union and its two largest industrial powers have reacted to the epidemic in 2020 and will try to identify elements of the new trends observed internationally in the wake of the COVID-19 epidemic (appreciation of security of supply and national security, recognition of the importance of domestic production capacities, digitization, sustainability etc.).We will put special emphasys to report and examine the measures aimed at the SMEs, due to their key role in the regionalization and sustainability goals of the EU industrial strategy and economy in general.This article aims to provide a review about how the shift in economic strategy, partly in the wake of the COVID-19 pandemic, is reflected in the European Union’s new industrial strategy and to examine the elements of this discourse in the EU’s 2020 crisis management.In addition to the analisys of the EU crisis response, we are going tot o analyze the crisis management of Germany and Italy, the two largest industries in the European Union. The significance of the separate examination of these two countries is given by the fact that Koppány’s (2020) calculations of the world model of supply and demand-driven input-output show that the performance of the Hungarian economy is the most sensitive to the turbulence of the German and Italian economies (Koppány [2020]).The study will examine how the European Union and its two largest industrial powers have reacted to the epidemic in 2020 and will try to identify elements of the new trends observed internationally in the wake of the COVID-19 epidemic (appreciation of security of supply and national security, recognition of the importance of domestic production capacities, digitization, sustainability etc.).We will put special emphasys to report and examine the measures aimed at the SMEs, due to their key role in the regionalization and sustainability goals of the EU industrial strategy and economy in general

Nanokompozitok és királis nanokompozitok: előállítás, jellemzés, szelektív, sztereoszelektív kémiai átalakulások és mechanizmusuk = Nanocomposites and chiral nanocomposites: preparation, characterization, selective, stereoselective transformations and mechanisms

A kutatások eredménye nagy aktivitású szelektív és enantioszelektív nanokompozitok és királis nanokompozitok előállítása, jellemzése és heterogén katalitikus szerves szintézisekben történő alkalmazásuk kutatása volt. Az alábbi katalizátortipusokat állítottuk elő: elektrofil funkciós csoportokkal módosított szilíciumdioxidok; mechanokémiai módszerrel immobilizált elektrofil jellegű katalizátorok; különböző vegyületekkel (köztük királis szerves vegyületekkel és királis fémkomplexekkel) módosított oxidok, zeolitok és mezopórusos szerkezetű anyagok; cinkona alkaloidokkal módosított hordozott platina és palládium-katalizátorok. A vizsgált reakciók a következők voltak: alkilezés, aromatizáció, dimerizáció, kondenzációk, védőcsoportok kiépítése és eltávolítása, C=C kapcsolási reakciók, prokirális olefinek és ketonok enantioszelektív hidrogénezése. A kutatások eredményeként bizonyos esetekben nagy szelektivitások és enantioszelektivitások voltak elérhetők. | The results of the project were to prepare, characterize and apply nanocomposites and chiral nanochomposites of hihg activity, selectivity and enantioselectivity. The catalyst were as follows: i) solids modified with electrophilic functional groups, ii) electrophylic catalysts prepared by immobilization through mechanochemistry, iii) inorganic oxides, zeolites, mesoporous materials modified by ion exchange or adsorption of organic compounds and chiral metal complexes, iv) supported Pt- and Pd-nanocomposites modified by cinchona alkaloids. Studied reaction were as follows: alkylation, aromatization, dimerization, condensations, introduction and removal of protecting groups, C=C coupling, enantioselective hydrogenations of prochiral olefines and ketones

A gazdasági erőforrások és az innováció helyzete a Békés megyei vállalkozások körében egy reprezentatív fölmérés alapján

The economy of Békés County shows long-lasting recession confirmed by statistical facts. The industrial output has been stagnated recently and the specific value is under the 50 % of the national value